Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Stilizálás - Stilp Gáspár - Stílus - Stoa - Stock János Márton - Stock Márton - Stockert Márton - Stocklass József - Stoeger József - Stokes, Adrian - Stolcz Ferenc - St. Omeri fajansz - Storno
Stilizálás 476 Storno jával díszített, emelkedett hely, mely a nyári időszakban a szabadban való ebédlő szerepét játszotta. STILIZÁLÁS, általában a természet jelenségeinek és motívumainak bizonyos rendszerbe törése. Legősibb nyilvánulása a gyermek rajzoló tevékenysége, amely egy bizonyos séma szerint egyszerűsíti és csoportosítja azt, amit a természetből kiragad, ősi nyilvánulása az ornamentumalakítás is, ami nem egyéb, mint a növényi és az állati természet motívumainak bizonyos rendszer szerint, sokszor a felismerhetetlenségig való egyszerűsítése és csoportosítása. A művészetekben, különösen a szimbolizmusnak (1. o.) fontos eszköze a S. Elek. STILP Gáspár, festő. Egerben, Bécsben végezte tanlmányait. A XVIII. sz. második felében mint rajztanár működött Pozsonyban, ahol kedvelt miniatűr arcképfestő is volt. STÍLUS, azoknak az ismertető jeleknek összesége, melyek által valamely művészi egyéniség, valamely kor, valamely műfaj stb. önkénytelenül kifejeződik és megkülönböztethetővé válik. Stílushatározó tényező mindenekelőtt az anyag, melyet valamely művészet felhasznál. Van pl. a szobrászatban kő-S., terrakotta-S., a festésben falfestő,-S., olajfesték-S., vízfesték-S., stb. Az anyag megszabta S.-on belül a különböző korszakoknak megvan a maguk korstílusa (renaissance, barokk, rokokó stb.), melyet az emberi lélektényezők határoznak meg. A kor S.-a általában azokból az ismertetőjelekből tevődik össze, melyek ama kor művészegyéniségeire nézve jellemzők, vagyis az egyéni S. ismertetőjeleinek összeségéből. Külön-külön S.-a van a különböző műfajoknak is. Megkülönböztetjük például a dombormű (relief) S.-át a kerek szoborétól, a monumentális festését a miniatűr festésétől, a kerti épületét, vagy templomét, a városi lakóházétól, a múzeumétól stb. Elek: STOR, a görög és hellenisztikus városokban a nyilvános oszlopcsarnokok, oszlopos folyosók neve. STOCK 1. János Márton, festő, a XVIII. század legkiválóbb erdélyi származású arcképfestője, * Nagyszeben 1742. u. o. 1800 márc. 25. Bécsben Meytensnél tanult, de Kupetzky műveit is szeretettel tanulmányozta és másolta. Egy ideig Pozsonyban, 1794- től Nagyszebenben működött, hol számos arc- és oltárképet festett. Tizenöt műve a nagyszebeni Brukenthal-képtárban van, egy férfi, majd egy női arcképe újabban került a bpesti Szépművészeti Miízeumba. S. 2. Márton, festő, * 1700 körül, Nagyszeben 1764. S. 1. János Márton atyja. Tekintélyes szebeni polgár s utóbb tanácstag is volt. 1737-től Nagyszebenben háza volt a Reispergassen. STOCKERT Márton, festő 1647—67. Lőcsén. Havi lőcsei krónikája ismételten megemlékezik róla. STOCKLASS József, szobrász, * Budapest 1868 márc. 25.s u. o. 1920 körül. A bpesti iparművészeti iskolában Loránfi Antalnál, majd Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. 1891 óta volt kiállítója a Műcsarnoknak. Mitológiai (Bacchánsnő a gyermek Silenussal, Mámoros Bacchánsnő, stb.), történeti (Árpád vezér, Szent István és Asztrik, stb.) és genreszobrokat (Családi kör, Libapásztorlány, In vino veritas) készített. STOEGER József, építész, * Judendorf 1770 körül, Pest (!) 1845 k. A XIX. sz. elején Pesten, Bécsben, utóbb Moszkvában és Szentpétervárott működött. Oroszországban főleg Sándor cár foglalkoztatta, kinek megbízásából elkészítette a szentpétervári téli palotának és környékének rendkívüli szorgalommal rajzolt nagyméretű látképét. Hátrahagyott tervrajzai, okmányai, feljegyzései Budapesten magántulajdonban vannak. STOKES, Adrian, angol festő és grafikus, * Southport 1854. Nejével (S. Marianne) 1905—10. öt ízben járt Magyarországon s az itt készített vázlatok alapján együtt illusztrálták A. C. Blacknak Magyarországról kiadott művét. Magyar tárgyú műveikből Londonban ismételten, Budapesten a Nemzeti Szalonban pedig 1910. rendeztek kollektív kiállítást. STOLCZ Ferenc, szobrász, * Zsáka (Bihar vm.) 1865 dec. 26. Soltvadkerten, majd Hódmezővásárhelyen volt cipészmester. 1925 óta mint autodidakta foglalkozik a szobrászattal. 1928. Hódmezővásárhelyen és Szegeden volt kollektív kiállítása. Főműve: Horthy Miklós kormányzó egész alakú szobra. S. művei a népies művészet körébe tartozó alkotások. ST. OMERI FAJANSZ. St. Omerben a XVIII. század végén Louis Saladin készít fajanszokat, ezek, mint a kevés ránk maradt darab mutatja, elsőrendűek voltak. Sajnos, nincsenek mindig jelezve. STORNO, művészcsalád, tagjai: id. Ferenc, festő és építész, Kismarton 1820 febr. 20. – Sopron 1907 jan. 29. Landshuton és Münchenben tanult. 1845. műhelyt nyitott Sopronban és templomdíszítő, festési, üvegfestéshez való kartonkészítő munkákat végzett, emellett templomok restaurálásával foglalkozott (Sopron, Szepesváralja, Lőcse, Besztercebánya, Erdély). Egyik képviselője volt a stílszerű restaurálás elvének. — ifj. Ferenc, festő, * Sopron 1851 nov. 6. Bécsi és nürnbergi