Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
S - Szarmata művészet - Szárnovszky Ferenc - Szárnyai Antal - Szárnyasoltár - Szárnyas üvegek - Szarúmunka
Szarmata művészet 490 Szarumunka kőzet neve, amelyből koporsókat faragtak. A Sz.-ot már az egyiptomiak is ismerték, míg a görögöknél aránylag későn honosodott meg. A görög Sz.-típus formai elemei a templomarchitektúrából vannak véve; fedele ormos tető, oldalán ornamentális vagy figurális díszítések vannak. A görög Sz.-művészet legszebb emlékei a sidoni királyi nekropolisból kikerült négy pompás relief-Sz., az úgynevezett Satrapa-, Siratóasszony-, Lykiai és Nagy Sándor Sz.-ok, amelyek közül különösen a két utóbbi az antik szobrászat legszebb emlékei közé tartozik. A görögből fejlődik ki a római típus, amelynek motívumai ugyancsak architektonikus eredetűek. A Sz. főformája változatlanul megmarad a kereszténység első századaiban, csak reliefdíszei változtak; megjelenik rajtuk a Krisztus-monogram s a keresztény ikonográfia köréből vett egyéb ábrázolások. Ókeresztény és korai bizánci Sz.-ok nagy számmal maradtak fenn (Róma, Ravenna). Nagyjában a középkor is megtartotta az antik típust, főleg a templomi síremlékeken (a palermói dóm pompás császár sírjai), s előfordul a Sz. a renaissance templomi síremlékein is (1. Síremlék). Barát. SZARMATA MŰVÉSZET, 1. Népvándorláskori művészet. SZÁRNOVSZKY Ferenc, szobrász és éremművész, * Pest 1863 dec. 23. f u. o. 1903 ápr. 29. Bécsben. Weyr és Hellmer, Párizsban Chapu és Falguiére voltak mesterei. 1890. Böhm londoni szobrász műtermében dolgozott. Hazatérte után főkép kisplasztikával és éremművészettel foglalkozott Budapesten (Iparművészeti Társulat érme, Ferenc József jubiláris érme, Szt. László-érem), melyekkel nálunk a modern éremstílus kialakulását megindította. Kellő foglalkoztatás hiányában azonban a teljes plasztikával is kénytelen volt foglalkozni. A Kiegyezés c. allegorikus csoportja és Baross Gábor mellszobra után a szekszárdi Garay János-szobor elkészítésére pályázaton nyert megbízást, amely erősen próbára tette erejét. 1898. leplezték le e művét, melynek sikere juttatta a Pálffy-szobor, a király által ajándékozott 10 szobor egyikének megrendeléséhez. Párizsban kezdte mintázni e szobrot, melyet a minta kétszeri visszautasítása után összetört s lemondott a megbízatásról. Idegbaja képtelenné tette a további munkára. Néhány érme és Garay János bronzszobra a Szépművészeti Múzeumban van. Szentiványi. SZÁRNYAI Antal, rézmetsző a XIX. század elején Pesten. Weszerle József 1821. reábízta érmészeti tábláinak rézremetszését. Sz. néhány táblával el is készült, de bankócsinálás gyanújába esett és eltűnt Pestről. SZÁRNYASOLTÁR, a középkori oltárok általános dísze: képfal, vagy szobrokat, domborművet magában foglaló keretes fülke, amelyhez hol mozdulatlan, hol ajtószerűen bezárható szárnyak fűződnek s amelynek azonfelül festett vagy faragott képpel díszített polca (predella) és orma is van. A latin népeknél a Sz. merev, közös keretbe foglalt festményekből vagy domborművekből áll s a neve Itáliában ancona, Spanyolországban retablo. Északon a mozgatható szárnyú Sz.-ok terjedtek el, amelyek faragott és festett képei különösen a XV. században művészettörténeti fontosságúak. — Irodalom: Münzenberger u. Beissel, Zur Würdigung der mittelalterlichen Altäre Deutschlands (Frankfurt a/M. 1885—1905). Dívaid Kornél: Magyarországi csúcsíveskori szárnyas oltárai (Bpest, 1908—1911). Díváid. SZÁRNYAS ÜVEGEK, azok a használati vagy díszüvegek, melyeknek szárán szárnyhoz hasonló üvegdísz van felrakva. A szárnyak száma rendszerint kettő. Ilyen üvegek nagy számban készültek Velencében a XVI. és XVII. században, gyártásuk ott most ismét divatba jött. Vannak még régi spanyol és németalföldi darabok is. SZARUMUNKA, 1. Magyar népművészet. Szárnyasoltár (Sankt Wolfgang).