Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)
Z - Zirckler János - Zitterbarth János - Zitterbarth János, építész - Zitterbarth Mátyás - Zobel Béla - Zobor Jenő - Zoega, Johann Georg (Giorgio) - Zoerard - Zofahl Gusztáv - Zofahl, Lőrinc - Zofahl Pál - Zoller, Anton - Zoller Josef, Anton - Zollinger János - Zollner (Czollner) Lajos
Zirckler 82( Zöllner József) és 2 gobelinszőnyeg. Régiségtárának állománya mintegy 1000 darab régiség és újabbkori emlék. ZIRCKLER János, festő a XVIII. sz. Egerben. Kräcker I. Lukács tanítványa. Z. festette az egri minorita templom baloldali kápolnájának a Fájdalmas Szüzet ábrázoló drámai hatású oltárképét. Esterházy Károly gróf püspök megrendelésére Z. festette a pápai plébániatemplom négy mellékoltárának képeit is. ZITTERBARTH J. János, építész. 1803. már Pesten működött. 1816 után Z. építette a bpesti Kálvin-téri ref. templomot. Ugyancsak Z. tervei szerint épült 1817. a Lipót-templom, mely a mostani lipótvárosi Szent Istvántemplom helyén állott, s amely 1849. Pest ostroma alkalmával pusztult el. Z. 2. János, építész, * Pest 1826, u. o. 1882. Szülővárosában és a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Z. tervezte és építette egyebek közt a kecskeméti izr. templomot az 1860-as években. Z. 3. Mátyás, építész (1803—1867), a régi Budapest építészettörténetének egyik kiváló alakja, a neoklasszicizmus jeles mestere. Főbb művei: az 1874-ben lebontott régi Nemzeti Színház (1835), amely finom porticusával s üveges verandájával a régi Pest egyik legkedvesebb és legkarakterisztikusabb épülete volt és a megyeháza városháza utcai része (1838—41), amely monumentális oszlopsorával és szép udvari loggiáival tűnik ki. ZOBEL 1. Béla, 1. Czóbel, Z. 2. Mihály, festő az 1840-es években Pesten. Arcképeket festett, melyek közül néhányat 1842—46. a Pesti Műegyletben is kiállított. ZOBOR Jenő, festő, * Budapest 1898 febr. 12. A bpesti Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél, azután Fényes Adolfnál tanult. 1920. Önarcképével szerepelt először nyilvánosan. Főleg arcképeket fest. ZOEGA, Johann Georg (Giorgio), dán archeológus (1755—1809), a régiségtudomány egyik úttörője. Göttingenben tanult, majd végleg Rómában telepedett meg. Főművei: „I bassimilievi antichi di Roma, incisi da Tom. Piroti“ (németül is megjelent) és „Catalogus codicum copticorum manuscriptorum etc.“; mindkettő alapvető fontosságú munka. ZOERARD, kódexmásoló, szentgyörgyi (Fehérvár mellett) lelkész. 1459. egy kanonjogi fejtegetéseket és magyarázatokat tartalmazó papírkódexet másolt gót betűkkel és sok vörös initiáléval, mely a göttweigi bencésrend könyvtáráé. ZOFÁHL 1. Gusztáv, építész, * Pest 1832. u. o. 1877. Szülővárosában és a bécsi akadémián tanult. 1858—60. Rösner Károly bécsi építész tervei alapján építette a kalocsai növeldét s az ehhez kapcsolt templomot, majd saját tervei szerint a kalocsai gimnáziumot. Utóbb főmérnöke volt a közmunkák tanácsának. Z. 2. Lőrinc, építész, a hasonló nevű pesti építőmester va. 1831. lépett a pesti kőműves és kőfaragó céhbe, melynek 1838. és 1843. főcéhmestere volt. Jelentékeny része volt a biedermeier-kori Pest építésében. Z. 3. Pál, festő, * Pest 1868 jún. 29. u. o. 1889 aug. 15. Z. 1. Gusztáv fia. 1885—89. a bpesti mintarajziskolában végezte tanulmányait. Kiállításokon nem szerepelt. ZOLLER, 1. Anton, tiroli festő (1695 —1768). Innsbruckban tanult, 1726-ban a Van Schuppen által vezetett bécsi akadémiára kerül, majd végérvényesen Klagenfurtban telepszik le. Itt készült műveinek időrendje nehezen állapítható meg. 1754 után újból Tirolban találjuk. Legjobb műve, a teljesi templom kupolafestményei, 1757- ből való. 1759. festi a gschnitzi, 1764. az obertilliachi templom mennyezetképeit. Utolsó műve a Josef Kremerrel (Troger-tanítvány) együtt festett patschi templom freskóképe 1767-ből. 7., 2. Josef, Anton, az előbbinek fia (1730—1791), szintén nem járt Itáliában, hanem atyja oldalán tanult, kirschnitzi és obertilliachi munkáinál már igénybe vette segítségét. Nem sokkal később önálló művei készülnek, így 1763. a tschötschi és niedervintli, 1766. a st.-siegmundi templom freskói. Atyja halála után annak modorában, de nem minden egyéni felfogás híján tovább dolgozott (abfalterni, stubai, oberppettnaui és absami templomok freskói). Mindkét Z. mennyezetképein elengedhetetlen tényezőként szerepel a festett architektúra. Fleischer, ZOLLINGER János, festő, 1730 körül, Pozsony 1780. Maulbertsch tanítványa volt a bécsi akadémián. Arcképeket, figurális kompozíciókat és freskókat festett. 1765 körül virágzott, Mária Teréziáról és II. Józsefről festett arcképei G. Haid metszeteiről ismeretesek. Pozsonyban letelepedve, főleg mint freskófestő aratott sikereket. ZÖLLNER (Czollner) Lajos, rézmetsző az 1820—30-as években Pesten, ahol eleinte rézmetszők részére készített rajzokat. Az egyetemi nyomda alkalmazottja volt. Weide festménye után Z. metszette rézre egyebek közt Markovics Mátyás képmását. A Lu