Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935)

Z - Zirckler János - Zitterbarth János - Zitterbarth János, építész - Zitterbarth Mátyás - Zobel Béla - Zobor Jenő - Zoega, Johann Georg (Giorgio) - Zoerard - Zofahl Gusztáv - Zofahl, Lőrinc - Zofahl Pál - Zoller, Anton - Zoller Josef, Anton - Zollinger János - Zollner (Czollner) Lajos

Zirckler 82( Zöllner József) és 2 gobelinszőnyeg. Régiség­tárának állománya mintegy 1000 da­rab régiség és újabbkori emlék. ZIRCKLER János, festő a XVIII. sz. Egerben. Kräcker I. Lukács ta­nítványa. Z. festette az egri minorita templom baloldali kápolnájának a Fájdalmas Szüzet ábrázoló drámai hatású oltárképét. Esterházy Károly gróf püspök megrendelésére Z. fes­tette a pápai plébániatemplom négy mellékoltárának képeit is. ZITTERBARTH J. János, építész. 1803. már Pesten működött. 1816 után Z. építette a bpesti Kálvin-téri ref. templomot. Ugyancsak Z. tervei sze­rint épült 1817. a Lipót-templom, mely a mostani lipótvárosi Szent István­­templom helyén állott, s amely 1849. Pest ostroma alkalmával pusztult el. Z. 2. János, építész, * Pest 1826,­­ u. o. 1882. Szülővárosában és a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Z. tervezte és építette egyebek közt a kecskeméti izr. templomot az 1860-as években. Z. 3. Mátyás, építész (1803—1867), a régi Budapest építészettörténetének egyik kiváló alakja, a neoklassziciz­mus jeles mestere. Főbb művei: az 1874-ben lebontott régi Nemzeti Szín­ház (1835), amely finom porticusával s üveges verandájával a régi Pest egyik legkedvesebb és legkarakterisz­tikusabb épülete volt és a megyeháza városháza utcai része (1838—41), amely monumentális oszlopsorával és szép udvari loggiáival tűnik ki. ZOBEL 1. Béla, 1. Czóbel, Z. 2. Mihály, festő az 1840-es évek­ben Pesten. Arcképeket festett, me­lyek közül néhányat 1842—46. a Pesti Műegyletben is kiállított. ZOBOR Jenő, festő, * Budapest 1898 febr. 12. A bpesti Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél, azután Fé­nyes Adolfnál tanult. 1920. Önarcké­pével szerepelt először nyilvánosan. Főleg arcképeket fest. ZOEGA, Johann Georg (Giorgio), dán archeológus (1755—1809), a régi­ségtudomány egyik úttörője. Göttin­­genben tanult, majd végleg Rómában telepedett meg. Főművei: „I bassimi­­lievi antichi di Roma­, incisi da Tom. Piroti“ (németül is megjelent) és „Catalogus codicum copticorum ma­­nuscriptorum etc.“; mindkettő alap­vető fontosságú munka. ZOERARD, kódexmásoló, szentgyör­­gyi (Fehérvár mellett) lelkész. 1459. egy kanonjogi fejtegetéseket és ma­gyarázatokat tartalmazó papírkó­­dexet másolt gót betűkkel és sok vörös initiáléval, mely a göttweigi bencés­­rend könyvtáráé. ZOFÁHL 1. Gusztáv, építész, * Pest 1832.­­ u. o. 1877. Szülővárosában és a bécsi akadémián tanult. 1858—60. Rösner Károly bécsi építész tervei alapján építette a kalocsai növeldét s az ehhez kapcsolt templomot, majd saját tervei szerint a kalocsai gim­náziumot. Utóbb főmérnöke volt a közmunkák tanácsának. Z. 2. Lőrinc, építész, a hasonló ne­vű pesti építőmester va. 1831. lépett a pesti kőműves és kőfaragó céhbe, melynek 1838. és 1843. főcéhmestere volt. Jelentékeny része volt a bieder­meier-kori Pest építésében. Z. 3. Pál, festő, * Pest 1868 jún. 29.­­ u. o. 1889 aug. 15. Z. 1. Gusztáv fia. 1885—89. a bpesti mintarajziskolában végezte tanulmányait. Kiállításokon nem szerepelt. ZOLLER, 1. Anton, tiroli festő (1695 —1768). Innsbruckban tanult, 1726-ban a Van Schuppen által vezetett bécsi akadémiára kerül, majd végérvénye­sen Klagenfurtban telepszik le. Itt ké­szült műveinek időrendje nehezen ál­lapítható meg. 1754 után újból Ti­rolban találjuk. Legjobb műve, a tel­­jesi templom kupolafestményei, 1757- ből való. 1759. festi a gschnitzi, 1764. az obertilliachi templom mennyezet­­képeit. Utolsó műve a Josef Kremer­­rel (Troger-tanítvány) együtt festett patschi templom freskóképe 1767-ből. 7., 2. Josef, Anton, az előbbinek fia (1730—1791), szintén nem járt Itáliá­­ban, hanem atyja oldalán tanult, ki­rschnitzi és obertilliachi munkáinál már igénybe vette segítségét. Nem sokkal később önálló művei készül­nek, így 1763. a tschötschi és nieder­­vintli, 1766. a st.-siegmundi templom freskói. Atyja halála után annak mo­dorában, de nem minden egyéni fel­fogás híján tovább dolgozott (abfal­­terni, stubai, oberppettnaui és absa­­mi templomok freskói). Mindkét Z. mennyezetképein elengedhetetlen té­nyezőként szerepel a festett architek­túra. Fleischer, ZOLLINGER János, festő,­­ 1730 körül,­­ Pozsony 1780. Maulbertsch tanítványa volt a bécsi akadémián. Arcképeket, figurális kompozíciókat és freskókat festett. 1765 körül virág­zott, Mária Teréziáról és II. József­ről festett arcképei G. Haid metsze­teiről ismeretesek. Pozsonyban lete­lepedve, főleg mint freskófestő ara­tott sikereket. ZÖLLNER (Czollner) Lajos, rézmet­sző az 1820—30-as években Pesten, ahol eleinte rézmetszők részére készí­tett rajzokat. Az egyetemi nyomda alkalmazottja volt. Weide festménye után Z. metszette rézre egyebek közt Markovics Mátyás képmását. A Lu­

Next