Pedagógiai Lexikon 2. Kaczvinczky-Zwingli (Budapest, 1936)

M - Magyarországi Tanítók Orsz. Szövetsége - Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége - Magyary Zoltán - Maintenon, Françoise d'Aubigné, mrquise de - Majer (Mayer) István - Málnai Mihály - Mannheimi osztályrendszer

let gyermekkertésznőképző tanfolyamát 1873-ban 1, a következő évben 2 évre emeli, gyermekkertjeinek számát 1875-ig 5-re növeli. Ezek a 90-es évek végén és századunk első évtizedében lassanként megszűnnek. A képzőt 1894. az állam vette át s élére Peres S.t állította, áld fokozato­san tanítónőképzővé alakította át. Az egyesület 1915. beleolvadt az Országos Gyermekvédő Egyesületbe. Ez, miután a M. vagyonát és házát megkapta, az egyesü­lés külső jeleként Orsz. Gyermekvédő és Fröbel-Egyesület címet vette föl. Kenyeres. Magyarországi Tanítók Eötvös Alapja 1875. Péterfy S. kezdeményezésére alakult. Célja : tagjainak és ezek családtagjainak megsegítése. Evégből fenntartja a Tanítók Házait, amelyekben a tanítók mindkét nemű gyermekeinek neveléséről gondos­kodik; az elaggott, betegeskedő v. szegény­­­sorsú tagoknak s özvegyeiknek segítséget nyújt; a vagyontalan kiskorú árvák neve­lését elősegíti; gyógyulásra, üdülésre szoruló tagjai részére üdülőházat tart fenn. 1921. egybeolvadt a Magyarországi Taní­tók Árvaházi Egyesületével. Tagjainak száma közel 4000. Vállalata a Kalász könyvkiadó rt. Rákos. Magyarországi Tanítók Orsz. Szövetsége: 1. Tanítók Orsz. Szövetsége. Magyarországi Tanítóegyesületek Orszá­gos Szövetsége (a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának jogutódja) 1909. alakult mint a hazai egyetemes tanítóság egyedüli képviselete. Tagja lehet minden alapszabállyal rendelkező tanítóegyesület iskolafenntartó jelleg nélkül. M. egyesíti magában valamennyi tanulóegyesületet, hatásköre tehát az egész ország tanító­­társadalmára kiterjed. Felkarolja a hazai tanítóság közös társadalmi ügyeit, előmoz­dítja a tanítók erkölcsi és anyagi érdekét, ápolja a tanítóegyesületek között való érintkezést, figyelemmel kíséri a népoktatás egész területét. Kebelében alakult a Taní­tók Vezérlőbizottsága, amely magában foglalja valamennyi országos jellegű tanító­­egyesület képviseletét. E szervezet által biztosítja a különböző iskolafenntartó jel­legű iskolák tanítóinak egységét. A M. T. O. Sz. elnöke Rákos I., főtitkára Simon L., aki a szövetségi lapot, a Tanítók Szövetségét is szerkeszti. A M.nek 8000 tagja és saját egyesületi háza van. Rákos, Magyary Zoltán (1888—) 1924—1930. a vkm. tudománypolitikai ügyosztályának főnöke. A Magy. Tud. Társulatok és Intéz­mények Orsz. Szövetségének főtitkára (1923—). A közigazgatási és pénzügyi jog ny. r. tanára a bp. egyetemen (1930—). A köz­­igazgatás racionalizálásának volt m. kir. kormánybiztosa (1931—33). M. : A magy. tud. politika alapvetése (szerk. 1927, né­metül : Die Entstehung einer internationalen Wissenschaftspolitik. Leipzig, 1932.). A magy. tud. nagyüzem megszervezése (1931) A magy. közigazgatás racionalizálása (1930). Ungarische Kulturstätten (1932), Maintenon, Françoise e, Aubigné, mar­quise de (1635—1719) előkelő hugenotta család sarja (később katolizált), aki korán árvaságra jutott és szüntelen önnevelésre szorult. A felső leánynevelés kiváló út­törője. 1669-ben XIV. Lajos és Montes­­pan asszony fiainak nevelőnője. Nagy hatással volt a királyra, aki őt 1685-ben titokban nőül is vette. 1686. alapította a saint-cyri zárdai leánynevelőintézetet, amely Compayré szerint „Fénelon nevelői elméletének mintegy kísérleti mezeje volt.“ M. vezetése alatt oly nagy hírnévre tett szert, hogy külföldi intézmények is mintául vették (Francke Halléban, Szt. Pétervár, Bécs). Ez intézet nevelési célja M. szerint: igazi vallá­sosság alapján szigorú kötelességteljesítés a családi és hivatásbeli életben. A 7—20 éves növendékek (250-en) életkor szerint 4 csop. voltak osztva és az osztályfőnöknökkel (Soeurs de St. Louis) egy-egy családot alkottak. Az elméleti tantárgyak mellett háztartással, kézimunkával stb. is foglalkoz­tak. M.: Oeuvres (10 köt. 1854—­66), Corres­pondence (4 köt. 1856—66), Lettres (vallá­sos, pedag. és világi kérdések, Proverbes (megtanulásra és előadásra szánt mondá­sok), Conversations (beszélgetések növen­dékek és tanítónők között a hivatás, ne­velés és élet különböző kérdéseiről). Irod. Borneym et Leterne: Mme M. Extraits re­­latifs a l'éducascion (1907). Herber: Ausgewählte Schrif­ten der Frau v. M. über Mädchenerziehung (Bibi.­d. kath. Päd.). Duc de Noailles: Histoire de M. (4 köt. ,1848—58). F. Strassburger: Die Mädchenerziehung des 17. u. 18. Jhhrts in Frankreich u. Deutschland (1911). R. Hesse: Die Erziehungsgrundsätze der Frau v. M. etc. (1913). Finiczy : IV (68, 70—71). Ballenegger H.: Mme de M. és a saint-cyri iskola (Aradi áll. felső leány­­isk. értesítője 1912). Satzwark: Fénelon u. d. Literatur der weibl. Bildung in Frankreich (1886). Mayer (Mayer) István (1813—93) egy­házi, pedagógiai és népszerűsítő író. 1849. pesti egyet. tr., 1880. c. püspök. Irodalmi működése István bácsi álnéven főleg a né­pies irodalomra terjedt ki. Művei (kivonat): Népneveléstana (1845, tót nyelven is meg­jelent 1847); A magy. képezdék reformja (1848); Szemléleti tanmód az első oktatás­nál (1860). Szerk. Kath. Néplap (1850). V. ö. Zelliger: Egyházi írók csarnoka. Málnai Mihály (1860—) pedagógus. 1886—1920. az izr. tanítóképzőintézet tr., majd magán-leányliceumi ig. M. : Locke és Leibniz vitája a velünk született eszmékről (1883). A történet tanításáról (1887). Az appercepció-elmélet és a formá­lis fokozatok (Kármán-Emlékkönyv). Mannheimi osztályrendszer. Az elemi népiskolák hagyományos szervezete mind­végig az egyes osztályok (I—IV, I—VI, I—VIII) egymásutánján épül fel. A dolog természeténél fogva már az első osztály­ban igen különböző szellemi képességű gyermekek kerülnek össze, ami nemcsak a tanító munkáját nehezíti meg, hanem a

Next