Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)

A - Aristacus - Aristagoras, Miletus - Aristainetos - Aristaios - Aristarchus - Aristea Ail. - Aristeas - Aristeides - Aristella Bert. - Aristida L. - Aristides

284 Aristaeus — Arishion síremléke de a levelek, amelyeknek kézirata Bécsben­­ van, valószínűleg későbbi eredetű utánzatok.­­ Aristaeus (e: arisztéusz; görögül: Aristaios), görög isten, Apollónak és Peneius thesszáliai folyamisten leányának, Cyrenének, fia. Libya partmellékén született, amelyet azóta Cyrenai­­kának neveznek. A hórák (1. o.) és Gaea (1. o.) nevelték fel nektárral és ambróziával. Boeoti­­ában elvette Cadmus leányát, Autonoét, aki­től való fia, Aktaeon (1. o.). Keos szigetének lakóit megmentette a sorvasztó hőségtől. Amerre csak járt (Szardíniában, Szicíliában, stb.), jótékony hatásának nyomát hagyta. A méh­­tenyésztés feltalálójaként tisztelik (ezért A. Al­lisseus), a vadászok és pásztorok védője. Aristagoras (e. arisztagorász), Miletus (1. o.) perzsa főhatóság alatt álló tyrannusa Kr. e. 500 körül. Ilistiaeus (1. o.) veje, Xaxus szigete ellen rosszul sikerült támadásra bírta rá Darius per­zsa királyt, s hogy meneküljön a felelősség alól, a kisázsiai ión városokat fellázította Darius ellen 499-ben. Athén is 25 hajóval támogatta a zendülést. A. eleinte sikerrel harcolt és Sardest is felégette. De csakhamar elfojtották a per­zsák a felkelést. A. erre Thráciába menekült, ahol a thrákok (497) harcban megölték. Aristainetos, latinul: Aristaenetus (1. o.), gö­rög író. Aristaios, latinul: Aristaeus (1. o.), görög isten. Aristarchus (e: arisztarchusz; görögül : Ari­­starchos), 1. A. a legjelesebb alexandriai gram­matikus (1. o.) és szövegkritikus. A byzantiumi Aristophanes (1. o.) tanítványa. Samothracéban szül. s Kr. e. 170 körül Alexandriában VII. Pto­­lemaeus Philometor fiának, II. Philopatornak, tanítója volt.Gyógyíthatatlan betegsége elől ön­ként éhhalálba menekült 72 éves korában Cyprus szigetén. Iskolája igen nagyhírű volt. A gramma­tikai szövegmagyarázat éleseszű mestere és igazságos bíráló volt, s az írót elsősorban magá­ból az íróból magyarázta. Híres görög költők szövegét javítva kiadta. A többi között neki köszönhetjük Ilomeros (1. o.) két nagy eposzá­­nak mai szövegét is. 2. A., híres görög csillagász és matema­tikus; Samos szigetén körülbelül Kr. e. 250- ben szül. Elsőnek ő hirdette, hogy a Föld saját tengelye körül forog és a Nap körül kering. 15 tanításáért istentelenséggel vádolták meg. A Holdnak és a Napnak a Földtől való távolsága kiszámításával foglalkozott, de megfelelő mű­szerek híján nem ért el szabatos eredményt. ,,A Hold és a Nap nagyságáról és távolságáról“ című könyve ránk maradt. Aristea Ait. (növ.), az Iridaccák­hoz, nőszirom­­félékhez tartozó nemzetség, 13 fajjal, nagyobb­részt Dél-Afrikában. Több faja kedvelt üvegházi növény, így az A. capitata, africana, stb. Aristeas(e. arisztéasz), állítólag II. Ptolemaeus Philadelphus egyiptomi király hivatalnoka, ki egy fenmaradt és testvéréhez, Philocrateshez, intézett levelében a Biblia első Septuaginta (1. o.) nevű görög fordításának létrejöttét elbeszéli. Aristoides, latinul: Aristides (1. o.), Aristella Bert, (növ.), az árvalányhaj­jal (1. o.) közel rokon, de rövid, nem térdes szálkájú pázsitnemzetség. Az A. bromoid­es, más néven Stipa aristella, nálunk Fiume körül terem. Aristida L. (növ.): Az árvalányhaj­jal (1. o.) rokon pázsitnemzetség. Közel 100 faja az egész földkerekség melegebb vidékein terem. Sok faja az afrikai és ázsiai steppe-mezőknek egyik uralkodó pázsitja. Aristides (e. arisztídesz; görögül: Aristoides), 1. A. athéni hadvezér és államférfi, szül. Kr. e. 535-ben. Apisistratidák (1. o.) bukása után Kr. e. 509 óta Cristhenest támogatta az athéni alkot­mány demokratikus átszervezésében. A mara­thoni csatában (490), mint a tíz hadvezér egyike, vitézül harcolt. 489-ben archon­ná (I. e.) válasz­tották. Igen nagy tekintélye volt és szigorú pártatlanságáért az „igazságosának nevezték el őt. Manapság is hozzája hasonlítják a puritán, igazságos államférfiakat, pl. Deák Ferencet magyar A.-nek szokás ne­vezni. Themistocles-nek­ (1. o.) politikai ellenfele volt, mert nagyratörő terveitől féltette hazáj­át. A nép ez utóbbi mellé állt és 483-ban cserép­szavazással tíz évre A.-t száműzte. Mikor Xerxes (1. o.) három év múlva megtámadta Görögor­szágot, A., akit haza­hitt­ak, vitézül küzdött a salamisi ütközetben, sőt maga értesítette Themistoclest a perzsa hajóhad mozdulatairól. 479-ben, mint a száraz­földi hadak vezére, diadalmasan harcolt a Plataeae melletti csatában. 476-ban, mikor Pausanias (1. o.) önkénykedései miatt a kis­ázsiai görögök Spártától Athénhez pártoltak, és így Athénre szállt a főhatalom a tengeren. A. szervezte az új attikai-jón szövetséget. 467-ben halt meg nagy szegénységben, úgy hogy közköltségen kellett eltemettetni, és az állam gondoskodott gyerme­keiről is. A.-t­, az igazsá­gost, az egész ókor együtt emlegette mindig a leg­nagyobbakkal. 2. ” A., görög festő Thé­­bából. Kr. e. a IV. szá­zadban élt. Plinius sze­rint főleg a fájdalomnak, a pátosznak f­estőj­e (,, Vá­ros bevétele“, amelyen egy csecsemő haldokló anyjának melle felé kap, stb.). Festett csataképet is („Perzsák csatája“), 100 alakkal, amelyért ezer minát (45 ezer K) kapott. 3. A. Aelius, görög rhetor. Kr. u. 129-ben szül. Adriánban. Hosszú betegsé­gének szenvedéseit és Asklepios (1. Aeskuláp) szerezte csodás gyógyu­lását megírta öt beszédben. Mind­össze 55 beszéde maradt, amelyek valóságos mintái a Kr. utáni szá­zadok pompázó, kissé terhelt görög ékesszólásának. 4. A., a miletusi, az első, aki regé­nyes elbeszéléseket irt görögül, Kr. e. 100 körül. Történeteinek szín­helye mindig Miletus, elbeszélé­seinek épp ezért Milesiáka, a közös címe. A népszerű írót latinra is lefordították a maga korában. Aristion síremléke. Híres görög márványsíremlék Kr. e. a VI. szá­zadból. Felirata szerint Aristocles műve és egy Aristion nevű harcost ábrázol. 1838-ban a keletattikai Velanidezában találták. A lapos domborművű emlék valaha szí­nezve volt. A kezdetleges ó­ attikai szobrászat egyik legnemesebb ránk maradt alkotása. Arislion sír­emléke. Hí­res görög mű­emlék. Aristides, az igazságos, athéni államférfi. Aristides Aelius,híres gö­rög rhetor (Kr. u. a II. században) vatikáni szob­rának része.

Next