Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)

A - Ázsia földeritése

Ázsia föléprítése 650 szakadt, s csak Indiába jutottak el még azután is héke-korba európaiak. Ezek közül legjelen­tősebb Niccolo dei Conti (1. o.), aki visszatérése után (1440 körül) részletes jelentést készített tapasztalatairól. Ibn Hamm­a. A középkorban, mint már említettük, számos arab mohammedán utazó is bejárta A.-t, és meg is írta élményeit és tapasztalatait. Ezeknek az útleírásai azonban a nyugateurópai népek földrajzi ismereteit A.-ra vonatkozólag nem bővítették és nem befolyásolták, mert sejtelmük sem volt ezeknek az utazóknak és munkáiknak a létezéséről. Mindazáltal joggal megérdemlik, hogy Á. földerítői között megemlítsük az arabok érdemeit is, és hogy különösebben megemlékez­zünk a legnagyobb arab utazóról, Ibn Batutáról. Ennek a csodálatosan szívós és leleményes utazónak a munkáját csak a XIX. században ismerte meg Európa, noha Marco Polo halála után két esztendő múlva indult el nagy utazá­saira és 1355-ben diktálta le nevezetes könyvét. Ibn Balula valódi nevén Abu Abdullah Mohammed, a legnagyobb mohammedán arab utazó, 1304-ben született Tangarban, Marokkó­ban. Huszonegy éves korában, 1325-ben, kezdte meg nagy utazásait, s csak harminc év múlva, 1355-ben, fejezte be őket, miután a közbenső harminc év alatt bekóborolta az akkor ismert világnak csaknem minden tájékát. Említettük már, hogy ennek a nagyszabású utazónak a művét Európa csak a XIX. század folyamán ismerte meg. Eleinte arab nyelvű kivonatait találták meg a nagy munkának, azután részleteket és jegyzeteket közöltek belőle a század első évtizedeiben. Mikor a franciák elfoglalták Constantinát, ráakadtak a könyv több teljes kéziratára (1. Banita.) Végül 1858—59-ben megjelent a teljes munka nyomtatásban is francia fordítással egyetemben. Défrémery és Sanguinetti adták ki négy kötet­ben. Ámbár sok furcsa kronológiai zavar, egyéb pontatlanság és túlzás van Ibn Batuta munká­jában, nincs benne egyetlen olyan részlet sem amelyhez kétség férhetne. A Maldiva szigetekre vonatkozó pompás leirás és a Niger-menti néger országok leírása tele van érdekes és pontos részletekkel. Nyugat felé­­ Az Atlanti óceánra az ókori hajósok közül csak nagyon kevesen merészkedtek ki, de azért ismerték már a Kaná­ri szigeteket, amelye­ket ők a Boldogok szigetének neveztek, és ismerték Teneriffát is, amelyet örök hóval fedött csúcsa miatt Ni­­variának neveztek el. Más ókori hajósok is jártak Afrika nyu­gati partvidékén. De az antik világ leha­nyatlásával és a görög kultúra pusztultával az addig szerzett is­meretek helyébe le­gendák kerültek, és ami szépen indult, an­nak sokáig nem volt folytatása. A szigorúan bibliai felfogás szerint tagad­ták az emberek, hogy a föld gömbölyű. Négyszögletes síkság­nak vagy korongala­­kúnak képzelték a föl­det, amely a tenger­ben úszik és sarkain fölfelé emelkedik az égnek. A nap a föld körül kering, s a csillagok és a hold kigyújtásáról az angyalok gondos­kodnak. A középkor tudósai is azon vitatkoztak, hogy korongalakú-e vagy négyszögformájú-e a föld. S mivel a biblia ezt a kifejezést használja , a föld kerek, hát végül abban állapodtak meg, hogy a föld kör alakú. Ezt a kört felosztották két részre : keletire és nyugatira. A keletin Á. te­rült el, a nyu­gatin pedig Európa és Af­rika. Amíg ilyen együgyű volt a tudósok felfo­gása is, addig persze nem igen gondolt senki sem arra, hogy nyugati irány­ban haladva kö­zelítse meg In­diát. Egyéb babo­nás legendák is voltak akkori­ban, amelyek visszarettentet­ték a hajósokat attól, hogy akár nyugat felé induljanak neki a nagy óceánnak, akár pedig Afrikát próbálják meg körülhajózni. való rajz és azt akarja bizonyítani, hogy a Föld alakja nem lehet göm­bölyű, mert hiszen akkor az embe­rek nem állhatnának meg rajta. Akkor persze sejtelmük sem volt még az embereknek a nehézkedés (l. o.) törvényéről. Vámbéry Ármin (l. o.) 1863-ban dervisnek öltözve bejárta a khivai sivatagot, majd halálos veszedelmek között Bokharában élt 22 napig s onnan Szamarkan­­dig jutott. Hazatérte után Londonban ünnepelték leg­először a világhírű utazót, akinek ez a képe is ott ké­szült 1864-ben. Tömlőstalaj vagy kerek a Tigrisen. 42*

Next