Tolnai Világlexikona 4. Betegápolás-tól Brüsszel-ig (Budapest, 1914)

B - Borháza - Bor házasítása - Borhegy - Borhida - Bori - Borica - Boričevac - Boricin - Borics

440 Bozókalsók — Bozzini már 1130-ban prépostságot alapított (Szent István-prépostság) a premontrei rend számára. A XVI. század elején Balassa Zsigmond borsodi főispán a monostort erőszakkal elfoglalta és a szerzeteseket elkergette. A pozsonyi országgyűlés (1567) ugyan elrendelte a prépostság vissza­állítását, de Lépes Bálint püspök, akinek ado­mányozták, nem bírta kiváltani a prépostság javadalmait. Később a birtok felét a jezsuiták nagyszombati kollégiuma kapta, másik felét pedig Szelepcsényi György prímás váltotta ki, s jövedelmeiből tartotta­­fönn a nagyszombati szemináriumot. A jezsuita­ rend eltörlése után II. József a prépostság felét a budapesti (akkor budai) egyetemnek adta cserében a sági prépost­­ságért és a szekszárdi apátságért, míg másik fele megmaradt a nagyszombati szemináriumnak, s most az esztergomi papnevelő intézeté. A prépostság címét a király adományozza. — Orsz. vásárai: máj. 5., aug. 30., dec. 11. Bozókalsók, kisközség, Hont­i m. korponai járásában, (1910) 173 tót, r. k. lakossal , u. p. Bozók, u. t. Korpona. Bozókszabadi (régebben : Bozóklehota), kis­község, Zólyom vm. zólyomi járásában, (1910) 257 tót, r. k. lakossal , u. p. Szászpelsőc, u. t. Tótpelsőc, Bozóky, 1. B. Alajos, magyar jogtudós, szül. Budán 1842-ben. Jogi tanulmányainak befeje­zése után a nagyváradi jogakadémián az egyházi és a római jog tanára lett, 1879-ben az akadémia igazgatója. A budapesti tudományegyetemen magántanár. Nagyobb munkái : Praetori jog (1866); .A börtönügy legújabb haladásai (1867); A köteles részről (1874) ; Római perjog (1878) ; A nagyváradi jogakadémia százados múltja (1889); Az ausztriai magánjog rendszere (1891) ; Római magánjog (1899) ; Magyar katolikus egyházi jog (1899). 2. B. Endre, magyar fizikus, szül. 1863-ban Sümegen. 1886 óta gimnáziumi tanár, 1906-ban az Orsz. Közoktatásügyi Tanács titkára, 1908- ban főgimnáziumi igazgató lett. Fizikai, földrajzi és matematikai tankönyveket írt. Bozósil (régebben : Bogyest), kisközség, Arad vm. borossebesi járásában, (1910) 791 román, gör. kel. lakossal ; u. p. és u. t. Alcsil. Bozót (növ.), cserjés növényekből álló sűrűség. Bozótcsiga, vagy foltos csiga (állat.), latinul: Helix (Campilea) arbustorum L. A nyeles szemű tüdős­csigák közé tartozik. Héja gesztenye­barna, rajta sok, szabálytalan, vékony, szalma­sárga csík van. A héj szélét ragyogó fehér ajak szegélyezi. Maga az állat kékesfekete. Szereti az árnyékos, nedves helyeket. A főváros közelé­ben levő nedves dunai szigeteken igen sok és szép példány található. Bozovics, nagyközség, Strassó-Szörény vm. bozovicsi járásában, (1910) 4243 román, német, magyar, cigány és cseh, r. k. és gör. kel. lakossal; fejlődő, gazdag község, a járási szolgabíróság székhelye, van járásbírósága telekkönyvi hiva­tallal, adóhivatala, iparegyesülete, hitelszövetke­zete, két takarékpénztára, fűrészmalma, posta és távírója. Marhavásárai jelentékenyek. Határá­ban gazdag szén- és vasérctelepek vannak, melyeket a kincstár műveltet ; a cigányok régebben (különösen a XVIII. században) élénken űzték itt az aranymosást is, ami azonban ma már teljesen megszűnt. Régi község, mely már Mátyás király idejében is megvolt, 1774-ben a határőrvidéki zsupa­­neki zászlóaljhoz csatolták az Al­más völgyének 13 más falujával együtt, majd mikor a katonai határőrvidéket eltörölték, az oláh bánsági ezredhez tartozott. Ré­gebben itt is, valamint a környé­kén magyarok laktak, s a Nera innenső partján látható, romok­ban heverő két vár is magyar vár volt. Valószínű, hogy a török hódoltság megszűnte után (1786) oláhosodott el az egész vidék­kel együtt. — Orsz. vásárai: jan. és ápr. első keddjén, gör. kel. áldozócsütörtök előtti kedden. Ilozsaly, kisközség, Bihar vm. margittai járá­sában, (1910) 508 román, gör. kel. és gör. kat. lakossal ; u. p. és u. t. Cséhtelek. Bozsok (Poschendorf), kisközség, Vas vm. kőszegi járásában, (1910) 706 magyar, r. k. lakossal ; posta , u. t. Rohonc. Jómódú, tiszta és egészséges község. Lakossága, mely három (magyar, német és horvát) nyelven beszél, az egész vm.-ben híres szorgalmáról. Egyike a leg­régibb falvaknak, ahol már a történelemelőtti időkben is emberek laktak, mint ezt a határában talált őskori leletek bizonyítják ; a római kultúra nyomait vízvezeték­ (egészen Szombathelyig el­nyúlik) és épületromok, továbbá aranypénzek és ékszerek tanúsítják. A XIII. századbeli oklevelek szerint Szent-Vid várához tartozott. Mátyás királynak itt állítólag várkastélya volt, amely ma már földbe sülyedt ; másik kastélyát­, amely még megvan, szintén Mátyásénak tartja a hagyomány, mivel e korbeli címer van rajta. Amiből csak az bizonyos, hogy ezt a második kastélyt valóban Mátyás király adományozta a Sibrik-családnak, mely még ma is bírja. Határában a régi Szent József-kápolna és kolos­tor romjai láthatók. Bozsor (régebben : Bozsur), kisközség, Krassó- Szörény vm. facsádi járásában, (1910) 659 ro­mán, gör. kel. lakossal ; csendőrörs, vasúti állo­más (Bozsor-Zsuppány), táviró, posta, telefon. Bozzai, kisközség, Vas vm. szombathelyi járá­sában, (1910) 314 magyar, r. k. lakossal; u. p. Vasszécseny, u. t. Vép. Bozzai Pál, fiatalon elhunyt magyar költő, szül. 1829-ben Kővágóörsön. Mint fiatal jogász, ott volt 1847-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjak közt. Mint honvéd, végigküzdötte a szabadságharcot, elfogták és besorozták osztrák katonának. De mint beteg embert két év múlva elbocsátották. B. hazajött — meghalni (1852). Verseiben tehetség mutatkozott, mit Petőfi, Arany, Jókai is figyelmökre méltattak. Halála után Léváig József (1. o.) kiadta összegyűjtött munkáit 1886-ban. Ilozzini (e:­bodzíni), Paulo, olasz festő (1815 — 1892). Előbb szülővárosában, Piacenzában, majd Rómában képezte magát. Vallásos és történelmi tárgyú képeket festett. Művei: Szent Justina mártírhalála; Szent Rókus meg­dicsőülése ; Piacenza megvédése Sforza Francesco ellen; Garibaldi megérkezése Marsalába. Mint Bozók ősi monostora.

Next