Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)

B - Bochum - Bock, Franz - Boconád - Bócsa - Bocsánatos bűn - Bocska - Bocskai István - Bocskai koronája

198 Bochum — Bocskai koronája Államszámviteltana A gazdasági számtartás rend­szere c. több kiadást ért. Bochum, németországi város Westfaliában, (1922) 156.307­­. A német nehézipar egyik leg­fontosabb középpontja. Acél- és vasgyárai világhírűek. Boek, Franz, német archeológus, szül. 1823. Burtscheidben, megh. 1899. főleg a keresztény archeológiával foglalkozott és az egyházi, főleg textil műkincseket gyűjtötte és ismertette, foglalkozott több ízben a magyar koronázási jelvényekkel és bebizonyította, hogy a magyar korona felső része nem a XI. sz. végén v. a XII. sz. elején készült, hanem Szent István korából származik. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Boconád, nagyk. Heves vm. hevesi j.-ában, (1920) 2093 1. Posta, táviró. Bocsa, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kiskőrösi j.-ában, (1920) 2827 1. Posta, u. t. Soltvadkert. Bocsánatos bűn v. bocsánandó bűn, a r. k. egyház tanítása szerint oly csekély vétség, amelynek megbocsátását gyónás nélkül is bánat, ima, jó cselekedetek által el lehet érni. Bocska, kisk. Zala vm. nagykanizsai j.-ában, (1920) 489 l. U. p. Zalaszentbalázs, u. t. Újudvar. Bocskai István, az alkotmányos és vallási szabadságharcok nagy megindítója, erdélyi fejedelem, szül. Kolozsvárott 1557., megh. Kassán 1600 dec. 29. ősi családból származott, a mondái Miczbántól. A fogságban született, hova szüleit a Habsburgok iránti hűségük miatt vettette János Zsigmond. Nagybátyja volt Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek. Mikor Erdélynek választani kellett a császár és a szultán között, a fejedelemmel együtt a törökellenes politikát követte és része volt az azt ellenző tanácsosok kivégeztetésében. Vezetője volt az erdélyi küldöttségnek, mely 1595 jan.-ban megkötötte a szövetséget Rudolf császárral. Később azonban, állítólag, mert a császár őt nem fogadta, valójában, mert a német uralom Erdély önállóságának véget vetett. 1599: Báthory András bíboros, erdélyi fejedelem, elkoboztatta birtokait és megfosz­totta a fontos nagyváradi kapitányságtól, de ezeket ismét visszakapta. Akkor lép fel, mikor a királytól az 1664. törvényhez önkényesen csatolt XXII. t.-c. a magyar alkotmányt és a protestantizmust végső veszéllyel fenye­­gette. Emiatt 13 tiszamelléki megye rendjei gyülekeztek és tiltakoztak. B. pedig, ki neszét vette, hogy a törökkel és Bethlen Gáborral való összeköttetése miatt ellene készül a csá­szár hadvezére, kerek­ várába vonult, meg­­nyerte a hajdúkat, kik előbb elvették a német zsoldot és ezekkel megtámadta és legyőzte a német hadat. Kassa hozzáállott , majd egész Belső-Magyarország és noha llásta ellen csatát vesztett, 1605. kezében volt az egész ország. Erdély fejedelmének választotta, a szultán pedig királyi koronát küldött neki, melyet el­fogadott, el is ment Budára, de meg nem ko­ronáztatta­ magát. A hajdúk teljesen függet­len Magyarországot akartak B. alatt, de ő békét akart, mert a töröktől, szövetségesétől épp úgy tartott, mint a némettől. A korponai gyűlés 1605 végén megállapítja a feltételeket, noha a hajdúság alig csillapítható. Rudolf császár nem hajlott engedésre, de öccse, Mátyás, belátta, hogy a további harc végzetessé vál­­hatik és Bécsben, 1606 júl.-ban aláírta a békét, mely hosszú időre, legalább elvben, főbiztosítója lett az alkotmánynak és a protestánsok sza­bad vallásgyakorlatának. Még szélesebb ga­ranciát nyert a szept.-ben a cseh, morva, osztrák és sziléziai rendekkel kötött megegyezésben, melyben azok a bécsi békét biztosítják, viszont a magyarok megígérik, hogy pártot nem ütnek és a törököt, tatárt nem zúdítják az örökös tartományokra. B. aztán a törökkel is közve­títi a békét Zsitvatoroknál, az elsőt, melyben a szultán egyenlőnek ismeri el a magyar királyt. B. az addig is Erdélyhez kapcsolt részeken kívül a maga és főörökösei részére kapja Bereg, Ugocsa, Szatmár megyéket és Tokaj várát. A békére azért is szükség volt, hogy a bécsi szer­ződés értelmében a német katonaságot ki lehes­sen vonni az országból; csak két várat (Győr és Komárom) tartottak megszállva. Dinasztiát óhajtott alapítani, nősülni akart, de még 1606 végén elérte a halál. Titkárát, Kátay Mihályt, gyanúsították megmérgezésével, kit a hajdúk fel is koncoltak. Végrendeletében Magyarország és Erdély unióját ajánlja és Erdélyben a székelyek és magyarok egyetérté­sét. Erdély külön maradjon mindaddig, míg a nálunk hatalmasabb német nemzet uralkodik Magyarországon. Gondoskodott a debreceni főiskoláról és 2000 frt.-ot hagyott történet­írójának, Szamosközy Istvánnak. Legállandóbb műve a hajdúk letelepítése és nemesítése. A bécsi béke történetét megírta Sinay Miklós, a teljes anyagot kiadta Károlyi Árpád az Országgyűlési emlékek­ben. Bocskai koronája, ezt Bocskai István feje­delemnek Ahmed török szultán küldte 1605. Bocskai István Bocskai István aranyérme

Next