Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926)
B - Bercsényi Imre - Bercsényi László - Bercsényi Miklós - Berczik Árpád - Bérczy Károly - Berde Áron - Berde Mária - Berdicsev - Berecki-hegység - Bereczki Máté - Bereg
Bercsényi — Bereg 125 Bercsényi Imre táró, szül. 1590., megh. 1639. Kemény János szerint a II.család magyarországi ágának őse. 1616—17. Rómába, majd Jeruzsálembe zarándokolt s ekkor nyerte címerébe Jeruzsálem címerét. Udvari szolgálatot Erdélyben Bethlen Gábor alatt vállalt, de a protestáns fejedelemmel összekülönbözvén, II. Ferdinánd pártjára állt s Magyarországba költözött, hol az udvari kamara tanácsosa, 1634. I. Rákóczi Györgyhöz a király követe, 1638. Nógrádvár főkapitánya lett. A 30 éves háborúban a Prága körüli harcokban szerzett jó nevet. 1639 nyarán huszárcsapatokat toborzott, amiért tábornoki rangot és bárói címet nyert. Ez év szept. 25. Prága mellett esett el. Bercsényi László gróf szül. 1689., megh. 1778. B. Miklós szegedi kapitány, utóbb forradalmi fővezér fia, maga is részt vett a Rákócziféle fölkelésben. Annak bukása után Franciaországba ment s XIV. Lajos szolgálatába állt, aki 1719. ezredessé nevezte ki. Nagy szerepet vitt az osztrák örökösödési háborúban, melyben tábornok lett. 1758. a király Franciaország marsalljává nevezte ki. Az általa alapított huszárezred vitézsége legendás hírű lett. Bercsényi Miklós (székesi gróf), szül. a nyitramegyei Temetvény várában 1665., megh. Rodostóban 1725 nov. 6. Egyetemi tanulmányait Nagyszombatban befejezvén, Esterházy Pál nádor udvarába került. Budavára ostroma alkalmával 1886. annyira kitüntette magát, hogy ezredessé és Szeged vára kapitányává nevezték ki. 1687. atyjával, Lászlóval együtt grófi rangra emelték. Nemsokára ezután Ung vm. örökös főispánja és Felső-Magyarország hadibiztosa lett. 1696. Eperjesen polgári főhadibiztosa lett annak a vegyes bíróságnak, amelyet I. Lipót király a vármegyék sok panaszának megvizsgálására állíttatott fel. Ott ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel s ennek mindvégig hű barátja és végzetes sorsú tanácsadója lett. Magyarország szabadságának szükségszerű megvédése már akkor közös gondolatuk volt. Mikor 1701. Rákóczit sárosi várában elfogták és Bécsújhelybe vitték, B. Lengyelországba menekült s ott szervezte a fölkelést. 1703., Rákóczi kiáltványával megindítván a szabadságharcot, B. lengyel csapatokkal jött be s az egész harcnak intézője lett, az 1703 szept. 20. a szécsényi mezőn tartott országgyűlésen megalakult kormánytanács első szenátora és országos főtábornok lett. 1707., mint fejedelmi helytartó, Varsóban Nagy Péter cárral megkötötte a szövetséget. Főtényezője volt a Habsburgháztól való elszakadás kimondásának. Az 1708. szerencsétlen trencséni csata után ismét a szécsényi mezőn ő szedte össze és szervezte újjá a szétugrasztott kuruc lovasságot. A szabadságharc hanyatlását már nem bírta megakadályozni. 1710. Lengyelországban keresett segítséget, de az orosz segítséget sem nyerte meg; ezalatt bekövetkezett a szatmári békekötés, amelyet ő sem fogadott el. 1716-ig Lengyelországban élt. Ekkor a szultán meghívására bujdosó társaival az Al-Dunához, a nagyvezér táborába ment. 1717. egy 20.000 emberből álló török had élén Orsovánál betört a magyar földre s Facsetig nyomult, de innen vissza kellett vonulnia s így meghiúsult minden remény, hogy Magyarországot Bercsényi Miklós újra harcba vihessék a császári ház ellen. A következő évi béketárgyalásokon a császári biztosok B. kiadatását követelték, de ezt a szultán a leghatározottabban megtagadta. Ekkor száműzött társaival együtt Rodostót jelölte ki a török kormány tartózkodási helyéül s ott fejezte be életét tíz évvel fejedelmének halála előtt. Hamvait 1906. szintén hazahozták s Rákóczi mellé, a kassai dómban temették el. Bérezik Árpád, író, szül. 1842. Temesváron, megh. 1919. Bpesten. Jogot végzett s a helytartótanácsnál, majd a miniszterelnökség sajtóosztályában teljesített szolgálatot s min. tan. rangban vonult nyugalomba. Tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy- és a Petőfi-Társaságnak. Kedvelt s termékeny vígjátékíró volt, félszázadon át mintegy ötven darabot írt. Összes színműveinek gyűjteménye 1912. jelent meg 5 kötetben. Jelentősebb sikert arattak : A fertálymágnások, Az igmándi kispap,A protekció, Himfy dalai. Elbeszéléskötetei : Őszi hajtás, A figyelmes férj, Nyári feleség. Bérczy Károly, magyar író, szül. Balassagyarmaton 1821., megír 1867. Pesten. Sokat foglalkozott a külföldi, különösen az angol irodalommal. A Vadász és Versenylapot szerkesztette. A magyar sportirodalom megalapítója. 1849 óta teljesen az irodalomnak élt. "Nevét leginkább megőrzi az elfeledéstől Puskin Anyegin-jének kiváló fordítása. Nevezetesebb munkái : Élet és ábránd, Világ folyása. Berde Áron, természettudós, szül. 1819. Laborfalván, megh. 1891. 1844—1863. a kolozsvári unit. kollégium fizika- és kémiatanára volt, majd a kolozsvári jogakadémián nemzetgazdaságot adott elő. Tudományos művei : Légtüneménytan s a két Magyarhon égalji viszonyai, A levegői nyirkosság. Ilerde Mária, iró, szül. Kackón 1889. Kolozsvárott tanári diplomát szerzett. Az új erdélyi irodalomban tűnt fel egyéni, erős írásaival. Könyvei: Versek, Örök film, Romuald és Andrina (akadémiai díjat nyert), Tükör, Vizen hold (novellák), A szent szégyen (regény). Berdicsev, oroszországi város, Ukrajnában, a Grilonvat partján, (1923) 43.000. Élénk kereskedelmének főcikkei a selyemárok, vas, fa, sózott hal, gabona stb. Itt van a khászidim zsidó szekta középpontja. Berecki-hegység, a K-i Kárpátok szétfoszló homokkővonulatának legszélsőbb K-i tagja, az Uz völgyétől a Bodza-folyó áttöréséig tart. Ny felé a Háromszéki-medence határolja, K-nek Romániában erősen szétterül. Fő vízgyűjtő ere a Feketeügy. A hegységet nagy erdőségek fedik, lakossága nagyon gyér. Sok ásványvízforrása van. Bereczki Máté, gyümölcskertész, szül. a nógrádi Romhányban 1824., megh. 1895. Résztvett az 1848/49. évi szabadságharcban s a fegyverletétel után évekig bujdosott. Mint kertész kereste kenyerét, majd Kovácsházán megalapította híres gyümölcsös kertjét. Gyümölcsészeti vázlatok c. 4 kötetes nagy munkája, mely 1877/87. jelent meg, világhírű forrásmunka és különösen a fajták meghatározására páratlan mű. Bereg vármegye, Magyarország Tisza-jobbparti kerületének egyik vm.-je, ma nagyobb része Csehszlovákiáé. Területe 3786 km 2. volt: (1920) 236.611 1., ma 459 km 3., 25.265.