Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)

F - Felfedező utazások

. Felfedező utazások beindé, aki India és a Himalája megismerteté­sében is nagy szerepet vitt. 1887—1890. Peking­­ből kiindulva, átment Ny-ra egész Kína terü­letén ; eközben felfedezte a Szungari forrásait. 1889—1890. Pierre Bonvalot, francia utazó és Henrik, orléansi herceg, Taskendből Hanoiba menvén, behatoltak Tibetbe is, ahová a Széchenyi-expedíció nem bírt bejutni ; de Lhasszába, Tibet fővárosába ők sem bírtak bejutni, mert a dalai láma fanatikus hívei nem eresztették őket oda. Dutreuil de Rhins francia utazó, tengerésztiszt, aki Annám és Tonking térképezésével tűnt ki. 1891. kiku­tatta Tibet ÉNy-i részét, de életét is vesztette, mert Szinina felé mentében a benszülöttek megölték. 1897. utazta be a t­ibeti fensíkot Henry Savage I,undor, angol festő, aki Lhasszá­­tól néhány napi járásnyira jutott, de ott fog­ságba esett s a tibeti lámák félévi fogsága alatt borzalmasan megkínozták és sanyargatták. Ugyancsak É-Tibetet kutatta 1899—1901. Kosz­ton, orosz ezredes a Gobi-sivatagból menet. Végre 1903., illetőleg 1904. Younghusbandnak és Macdonaldnak sikerült Lhasszába eljutniok, de csak fegyveres erővel. Minthogy a tibetiek meg­tagadták az angol részről felajánlott kereske­delmi szerződés megkötését, az angol-indiai kormány fegyveres expedíciót indított Tibet ellen Younghusband és Macdonald vezérlete alatt. 1904. aug. 3. bevonultak Lhasszába, ahon­nan a dalai láma Urgába menekült. Miután­­ Kína, mint Tibet fenhatósága, aláírta a békét, amelyet később a dalai láma is kénytelen volt aláírni, az expedíció még ez év szept.-ében vissza­tért Indiába. Ezzel Tibet feltárult és többé nem ismeretlen, rejtelmes ország. Ugyanez időben kutatta ki a Hoangho forrásvidékét Filchner ba­jor katonatiszt Ta­el geológussal. Oroszország­ból a Pamiron át mentek oda. Bru­ce és Layard Ti­­betből a Kuent- tant és a Gobi­­sivatagot járták be az 1905—1906. években . 1909. Amadeo szavojai herceg expedí­ciója a Karakoru­­mon tett új meg­állapításokat, 1914. Andersson É-i Kínában vég­zett felderítő ku­tatásokat. Japán több szá­zados korláto­zás után 1854. nyílt csak meg ismét az euró­paiak­ előtt. Ek­kor Scherzer és társai kezdték A „Novara“ osztrák fregall meg az ismeret­len világ kikutatását. Karl Scherzer, osztrák utazó tudományos vezetője lett azután az osztrák Novara-expedíciónak, amely K-Indiá­ról és az ausztráliai szigetvilágról, de Kínáról és Japánról is fontos följegyzéseket közölt. Midőn Japánban a császári hatalom a forra­dalom leverésével győzött az Európaellenes soguni „mindenhatósága” fölött, Japánt egyre­­másra több különböző szakmájú tudományos kutató kereste föl. Jelentékenyebb expedíció volt az, amelyet 1879. Namnori vezetett ; ez az expedíció megkezdte Japán topo­gráfiai, geológiai és ezzel kapcsolatban mező­­gazdasági fölvételét. Példájuk a gyorsan európai műveltséget szerzett japánokra olyan serkentő hatással volt, hogy Japán kikutatásának felada­tát ezentúl nagyrészt maguk a japáni tudósok végezték s az európai utazók kész anyagot találtak a szigetországban. Koreát is, amely 1879-ig a legszigorúbban elzárta határait, japá­nok nyitották meg az európaiak előtt s miután a félsziget fölött megszerezték a láthatóságot, később meg bekebelezték birodalmukba, ismer­tetését szintén japáni kutatók vették kezükbe. Északi Ázsia a legújabb korban A XIX. sz.-ban orosz politikai és tudományos érdekből számos expedíció járta be a rengeteg Szibériát és az É-ázsiai partokat, ez utóbbiakat azzal a törekvéssel is, hogy közvetlen átjárót keressenek Amerika felé a Nagy-óceánra. A Krusenstern-féle orosz földkörüli expedíció­nak is ez volt egyik, még meg nem valósítha­tott célja , de fölmérték ezúttal Szakhalin szigetet, a Kurill-szigeteket és Szibéria K-i partjait. Ugyanezidőben, 1805. Számu­kon fel­fedezte Uj-Szibériát. Timkovszky és Wrangel 1820—1825. közt kutatták ki Szibéria É-i partvidékeit és Kamcsatkát, Wrangel fel­fedezte a kis Medve-szigeteket. Hausleen 1820 —­ 1830-ig majdnem egész Szibériát bejárta és sok új adattal járult megismeréséhez, valamint Georg Adolf Erman német matematikus és földkörüli utazó 1828—1829. Middendorf­ a Jenisszei Nerba tibeti láma. A fogságba került Landor angol Ázsia-utazó egyik embertelen kínzója

Next