Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)
I - Izület - Izületi bántalmak
ízület ízületi bántalmakkal és mívelve (nálunk is) él, cserje, seprősen álló ágakkal. Virága sötétkék, levelei kellemes illatúak. Kerti fűszer és házi orvosságul is használják. ízület. A csontok között való összeköttetés különböző lehet, mert az összeköttetés mineműségét mindig az dönti el, hogy a kapcsolatnak mi a célja. Egyszer az a cél, hogy a szomszédos csontok egymással mozdulatlan, máskor meg, hogy mozgatható összeköttetésben legyenek. Magát az összeköttetést v. közönséges kötőszövet, v. szalagos készülék, v. pedig porcogó hozhatja létre. Ha a két érintkező csont között olyan a kapcsolat, hogy a szövet a két csont között lévő szűk rést egészen megtölti, akkor folytonos v. szakadatlan összeköttetésről beszélünk; ha azonban a csontoknak egymás között nagyobb mozgékonyságuk van, a csontvégek szabadok, porckéreggel vannak beborítva és az összeköttetés szalagok közvetítése által történik, akkor a kapcsolatot megszakasztott összeköttetésnek nevezzük. A megszakasztott, mozgatható összeköttetést két v. több csont között ízületnek (arficulatio, arthrosis) nevezzük. Az ízületek között vannak mozgékonyak és kevésbé mozgékonyak A csontokat a porcogón kívül inszerű feszes kötőszövet v. rugalmas szövet köti össze. Ezt szalagnak és az adománynak azt az ágát, amely a szalagokkal foglalkozik, szalagtannak nevezzük. A mozgás készülékeinek összeköttetései, bár bonyolultaknak látszanak, mégis igen egyszerű elv szerint vannak elrendezve. T. i. két csont a szabad végével egymáshoz ütődik. Azokon a felületeken, ahol a két csont egymással érintkezik, hárívás tok van, amely egyik végével az egyik, a másikkal pedig a másik csonthoz van erősítve. Ily módon azokon a felületeken, ahol a két csont egymással érintkezik, zárt üreg támad, amelynek sima falai vannak. E falak egy imedvnek nevezett folyadéktól sikamlósakká válnak. Abban, hogy a csontvégek összetartanak, nagy része van a légnyomásnak is, amely meggátolja, hogy az ízületi tokban üres tér keletkezhessék. Az érintkezési viszony tekintetében nemcsak egyszerű ízületet (articulatio simplex), hanem összetett ízületet is (articulatio composita) ismerünk. Az egyszerű I.-nél, ahová a legtöbb I. tartozik, csak két csontnak találkozását láthatjuk. Néha több csont együttvéve alkot közös izületi üreget, ilyenkor összetett I.-ről szólunk és ezt legtöbbször kurta, szivacsos csontok között találjuk. Az egyszerű I.-ek többfélék lehetnek, így megkülönböztetünk csukló- (ginglymus), csavar- (articulatio cochlearis), forgó- (articulatio trochoidea), tojás- v. ellipszoid- (articulatio ellipsoidea ), nyereg- (articulatio sellaris), gömb- (arthrodia) éseszes-I.-et (amphiarthrosis). Az I.-eknél az érintkező csontok egymásnak megfelelően fejlődtek, t. i. van egy homorú rész, ez az ízvápa (fossa articularis) és egy domború rész, ez az ízfej (caput articulare). Ez utóbbi beleillik a homorú ízvápába. Azt a vonalat, amely az izületi hasadéknak irányát jelöli meg, izületi vonalnak nevezzük. A törzsnek és a végtagoknak nemcsak erőseknek kell lenniök, hanem fontos, hogy lehetőleg minél nagyobb legyen a mozgékonyságuk. E cél érdekében van az, hogy a legtöbb mozgásnál rendszerint több ízület működésére van egyszerre szükség. Így lehet elérni azt, hogy a végtagokat a tér oly különböző irányaiban tudjuk mozgatni. Izületi bántalmak, előidéző okaik szerint különbözők lehetnek : I. Izületi gyulladás (arthritis). Az esetek többségében mint az izületi savóshártya gyulladása (synovitis) kezdődik. I.ehet hevern és idült. A heveny gyulladás lehet savós, savósgenyes v. tisztán gényes. Oka erőművi behatás v. pedig valamely fertőzés, különösen pedig reumatizmus lehet és rendszerint egyszerre v. pedig egymásután több ízületet támad meg. Vagy teljesen meggyógyul, v. ha többször megismétlődik, nagymérvű zsugorodást okozhat. A csúzos, vagyis reumás izületi gyulladást a vérbe jutott mikroorganizmusok okozzák, amelyek gyakran megtámadják a szívet is. A genyes gyulladásnál a geny az ízület környékét is megtámadhatja, sőt áttétel útján tályogok is keletkezhetnek. Áttéti izületi gyulladásokkal találkozunk néha a hasi hagymáznál, a vörhenynél, sőt a kanyarónál is. Az idült izületi gyulladásnál többféle alakot lehet megkülönböztetni. Ilyen pl. 1. a merevítő izületi gyulladás (arthritis chro- Könyökizület arca adhaesiva), amely gyakran fordul elő olyan embereknél, akik kedvezőtlen egészségi viszonyok között élnek (arthritis pauperum). 2. A száraz fekélyes izületi gyulladás (arthritis chronica ulcerosa sicca). Ide lehet sorozni az öregkori izületi gyulladást, amely főképpen a térd- és csípőízületet támadja meg. 3. A torzító izületi gyulladás (arthritis chronica deformans), amelynél új csontszövet, keletkezik, úgyhogy bütykös, gombához, hasonlító kiemelkedések támadnak, amelyek porcból (echondrosis) és csontból (exostosis) állanak Lassankint a combfej nem illik bele az ízvápába és a megvastagodott tokszalagban porcos és csontos szigetek keletkeznek. Ezt a gyulladást gyakran erőművi behatás okozza. Néha heveny gyulladás után keletkezik. Megesik, hogy okát nem is tudjuk kimutatni. Igen gyakran a hetvenedik életév körül keletkezik és főképp a cipőizületben mutatkozik (malum coxae senile). Évekig elhúzódik és sem fürdőkkel, sem gépszerkezetekkel nem sokat lehet rajta javítani. Némely idegbaj okozta izületi bántalom nagyon hasonlít a torzító izületi gyulladáshoz, mert nemcsak csontsorvadásokat, hanem új képződéseket is együtt lehet találni (arthropathia neuropatica). 4. A köszvényes izületi gyulladás (arthritis urica). Ez gyakran oly nagy fokot ér el, hogy a húgysavas sóktól az izületi porc egészen fehér lesz. 5. A gyzmőkóros izületi gyulladás (arthritis tuberculosa). Ez fertőzésből ered éppenúgy, mint a kankós izületi gyulladás (arthritis gonorrhoica) és a bujakóros izületi gyulladás. Ami a gümőkóros izületi gyulladást illeti, ez főképp a gyermekkorban fordul elő és pedig a csípő-, térd-, könyök-, váll- és lábfő-ízületekben. Megesik, hogy egyszerre több ízület támad meg, amikor is súlyosabb következményekkel járhat. Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos ízületi gümőkórt. A gümős fertőzés a csontvégről terjed át ízületre. Néha az ízületek körül tályogok keletkeznek, amelyek a bőr áttörése után genyedő sipolyokat alkotnak. A bujakóros izületi gyulladás a csontvégekben keletkezett bujakóros képződések szétesésével hozható összefüggésbe. Egyébiránt bujakór az ízületekben ritkán fordul elő és igenlő esetben a keletkezett zsugorodások és vastagodások bizonyos tekintetben hasonlítanak a gümős izületi gyulladáshoz. Az ízületi Ujjízületek