Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927)

I - Izület - Izületi bántalmak

ízület ízületi bántalmak­kal és mívelve (nálunk is) él, cserje, seprősen álló ágakkal. Virága sötétkék, levelei kellemes illa­túak. Kerti fűszer és házi orvosságul is hasz­nálják. ízület. A csontok között való összeköttetés különböző lehet, mert az összeköttetés minemű­­ségét mindig az dönti el, hogy a kapcsolatnak mi a célja. Egyszer az a cél, hogy a szomszédos cson­tok egymással mozdulatlan, m­áskor meg, hogy mozgatható összeköttetésben legyenek. Magát az­ összeköttetést v. közönséges kötőszövet, v. szala­gos készülék, v. pedig porcogó hozhatja létre. Ha a két érintkező csont között olyan a kapcso­lat, hogy a szövet a két csont között lévő szűk rést egészen megtölti, akkor folytonos v. sza­kadatlan összeköttetésről beszélünk; ha azon­ban a csontoknak egymás között nagyobb mozgékonyságuk van, a csontvégek szabadok, porckéreggel vannak beborítva és az össze­köttetés szalagok közvetítése által történik, akkor a kapcsolatot megszakasztott összekötte­tésnek nevezzük. A megszakasztott, mozgat­ható összeköttetést két v. több csont között ízületnek (arficulatio, arthrosis) nevezzük. Az ízületek között vannak mozgékonyak és ke­vésbé mozgékonyak A csontokat a porcogón kívül inszerű feszes kötőszövet v. rugalmas szövet köti össze. Ezt szalagnak és a­z ado­mánynak azt az ágát, amely a szalagokkal foglalkozik, szalagtannak nevezzük. A mozgás készülékeinek összeköttetései, bár bonyolultaknak látszanak, mégis igen egy­szerű elv szerint vannak elrendezve. T. i. két csont a szabad végével egymáshoz ütődik. Azokon a felületeken, ahol a két csont egy­mással érintkezik, hárívás tok van, amely egyik végével az egyik, a másikkal pedig a másik csonthoz van erősítve. Ily módon azo­kon a felületeken, ahol a két csont egymással érintkezik, zárt üreg támad, amelynek sima falai vannak. E falak egy imedvnek neve­zett folyadéktól sikamlósakká válnak. Abban, hogy a csontvégek összetartanak, nagy része van a légnyomásnak is, amely meggátolja, hogy az ízületi tokban üres tér keletkezhessék. Az érintkezési viszony tekintetében nemcsak egyszerű ízületet (articulatio simplex), hanem összetett ízületet is (articulatio composita) isme­rünk. Az egyszerű I.-nél, ahová a legtöbb I. tartozik, csak két csontnak találkozását lát­hatjuk. Néha több csont együttvéve alkot közös izületi üreget, ilyenkor összetett I.-ről szólunk és ezt legtöbbször kurta, szivacsos csontok között találjuk. Az egyszerű I.-ek többfélék lehetnek, így megkülönböztetünk csukló- (ginglymus), csavar- (articulatio coch­­learis), forgó- (articulatio trochoid­ea), tojás- v. ellipszoid- (articulatio ellipsoidea ), nyereg- (articu­latio sellaris), gömb- (arthrodia) és­­e­szes-I.-et (amphiarthrosis). Az I.-eknél az érintkező cson­tok egymásnak megfelelően fejlődtek, t. i. van egy homorú rész, ez az ízvápa (fossa articu­­laris) és egy domború rész, ez az íz­fej (caput articulare). Ez utóbbi beleillik a homorú ízvá­pába. Azt a vonalat, amely az izületi hasa­­déknak irányát jelöli meg, izületi vonalnak nevezzük. A törzsnek és a végtagoknak nem­csak erőseknek kell lenniök, hanem fontos, hogy lehetőleg minél nagyobb legyen a moz­gékonyságuk. E cél érdekében van az, hogy a legtöbb mozgásnál rendszerint több ízület működésére van egyszerre szükség. Így lehet elérni azt, hogy a végtagokat a tér oly különböző irányaiban tudjuk mozgatni. Izületi bántalmak, előidéző okaik szerint különbözők lehetnek : I. Izületi gyulladás (arthritis). Az esetek többségében mint az izületi savós­hártya gyul­ladása (synovitis) kezdődik. I.ehet hevern­ és idült. A heveny gyulladás lehet savós, savós­­genyes v. tisztán gényes. Oka erőművi be­hatás v. pedig valamely fertőzés, különösen pedig reumatizmus lehet és rendszerint egy­szerre v. pedig egymásután több ízületet támad meg. Vagy teljesen meggyógyul, v. ha több­ször megismétlődik, nagymérvű zsugorodást okozhat. A csúzos, vagyis reumás izületi gyulla­dást a vérbe jutott mikroorganizmusok okoz­zák, amelyek gyakran megtámadják a szívet is. A genyes gyulladásnál a gen­y az ízület környékét is megtámad­hatja, sőt áttétel útján tályogok is keletkezhetnek. Áttéti izü­leti gyulladásokkal találkozunk néha a hasi hagymáznál, a vör­­henynél, sőt a kanyarónál is. Az idült izületi gyulladásnál többféle alakot lehet megkülön­böztetni. Ilyen pl. 1. a merevítő izületi gyulladás (arthritis chro- Könyökizület arca adhaesiva), amely gyakran fordul elő olyan embereknél, akik kedvezőtlen egészségi viszonyok között élnek (arthritis pauperum). 2. A száraz fekélyes izületi gyulladás (arthritis chronica ulcerosa sicca). Ide lehet sorozni az öregkori izületi gyulladást, amely főképpen a térd- és csípő­­ízületet támadja meg. 3. A torzító izületi gyulla­dás (arthritis chronica deformans), amelynél új csontszövet, keletkezik, úgyhogy bütykös, gombához, hasonlító kiemelkedések támad­nak, amelyek porcból (ech­ondrosis) és csont­ból (exostosis) állanak L­assankint a comb­fej nem illik bele az ízvápába és a megvasta­godott tokszalagban porcos és csontos szige­tek keletkeznek. Ezt a gyulladást gyakran erőművi behatás oko­zza. Néha heveny gyulla­dás után keletkezik. Megesik, hogy okát­ nem is tudjuk kimutatni. Igen gyakran a hetvenedik életév körül keletkezik és főképp a cipőizü­­letben mutatkozik (malum coxae senile). Évekig elhúzódik és sem fürdőkkel, sem gép­szerkezetekkel­ nem sokat lehet rajta javí­tani. Némely idegbaj­ okozta izületi bántalom nagyon hasonlít a torzító izületi gyulladáshoz, mert nemcsak csontsorvadásokat, hanem új képződéseket is együtt lehet találni (arthropathia neuropa­­tica). 4. A köszvényes izületi gyulladás (arthritis urica). Ez gyakran oly nagy fokot ér el, hogy a húgysavas sóktól az izületi porc­ egészen fehér lesz. 5. A gyzmőkóros izületi gyulla­dás (arthritis tuberculosa). Ez fertőzésből ered éppenúgy, mint a kankós izületi gyulladás (arth­ritis gonorrhoica) és a buja­kóros izületi gyulladás. Ami a gü­mőkóros izületi gyulladást illeti, ez főképp a gyermek­korban fordul elő és pedig a csípő-, térd-, könyök-, váll- és lábfő-ízületekben. Meg­esik, hogy egyszerre több ízület támad meg, amikor is súlyosabb következményekkel jár­hat. Megkülönböztetünk elsődleges és másod­lagos ízületi gümőkórt. A gü­mős fertőzés a csontvégről terjed át ízületre. Néha az ízületek körül tályogok keletkeznek, amelyek a bőr áttörése után genyedő sipolyokat alkotnak. A bujakóros izületi gyulladás a csontvégekben keletkezett bujakóros képződések szétesésé­vel hozható összefüggésbe. Egyébiránt buja­kór az ízületekben ritkán fordul elő és igenlő esetben a keletkezett zsugorodások és vastagodások bizonyos tekintetben hasonlíta­nak a gümős izületi gyulladáshoz. Az ízületi Ujjízületek

Next