Tolnai Új Világlexikona 8. Jós-Kor (Budapest, 1927)

J - Jutalék - Juturna - Juvenalis, Decimus Junius - Juventas - Jux - Jün-nan - Jütland - J'y suis et j'y'reste

Jutalék — Jog­ ban csak 1832. fordult feléje, mert ekkor a krími háború miatt Oroszország nem tudta ellátni Európát kenderrel s így a kendert pó­tolni kellett. Erre az angolok Dundeeben juta­­feldolgozó gyárat alapítottak s mai napig is Dundee Angliában a jutaipar központja. Újabb lökést adott a J.-termesztés fejlődésének az amerikai polgárháború, ekkor ugyanis az ame­rikai gyapot tűnt el a világpiacról s Anglia bizonyos mértékig kénytelen volt J.-val pótolni. Németországban 1861. épült az első J.-gyár, ezután pedig egész Európában meghonosult a J.-ipar. Indiában 1912. 1.340.000 hektár területen termesztették a J.-növényt és ezen 1­0 millió tonnát arattak, melyből azonban csak elenyésző csekélység maradt a termelők kezében, több mint 1/10-e a kalkuttai piacra került. Természe­tesen Indiában is sok J.-t dolgoznak fel s ott 1912. nem kevesebb, mint 61 J.-gyár volt (leg­több Kalkuttában), ezekben 34.000 szövőszék, 204.000 munkással. Kivitelre került ez évben 17­5 millió­­ nyersárú, 10208 millió yard szövet és 311­7 millió zsák. A J.-növény 1­5—46 m­. magasra nő, kétféle változata ismeretes, egyiknek világoszöld, másiknak vöröses színű a szára. A 2—4 cm. vastag száron váltakozva helyezkednek el a fogas szélű, hegyes levelek, melyeknek hónaljá­ban néhány, fehérsárga virágból álló virág­zat fejlődik. A J.­rost .a .1.­növény háncssejtje, mely 1­ 3—3 m. hosszú, durva, érdesszálú, majdnem selyemfényű, friss állapotban lenszőke, gyenge­sárga árnyalattal, öregebb korban megbámuló, mely színváltozás kivált a nedvesség befolyá­sára áll be. Nem tiszta cellulóz, hanem többé­­kevésbé megfásodott s ez az oka annak, hogy törékeny és nem nagyon tartós. Másodminő­ségű zsákokat, csomagolószöveteket készíte­nek belőle, főleg a gyarmatáruk, pl. kávé, gya­pot csomagolására. Nagyrészt már Indiában feldolgozzák, de kivitelre is sok kerül. Mivel főpiaca Kalkutta, Kalkutta-kendernek is ne­vezik. Hazánkba mind nyers, mind fonal és készárú alakjában is behozzák s Magyarorszá­gon is vannak J.-gyárak, hol a nyers árút fel­dolgozzák. A J.-t márciusban vetik s négy hónap múlva aratják. Szárát ekkor ugyanúgy vágják le, mint nálunk a kenderét. A levéltől és oldal­ágaktól megtisztított szárakat lassan folyó vízben áztatják. Legjobban kedvelik a majdnem fehérszárú fajtákat. A termelők legnagyobb része bengáliai kisbirtokos, kiknek igénytelen­sége és szorgalma olyan alacsony árat szab az indiai J.-nak a világpiacon, hogy másutt nem tudnak vele versenyezni. Ez az oka annak, hogy a J.-termesztés mai napig sem tudott másutt nagyobb mértékben meghonosodni, noha sok olyan vidéke van a Földnek, hol a J. eredmény­nyel volna termeszthető. A világháború alatt a központi hatalmak nem juthattak jutához s papírfonállal igyekeztek pótolni a .1.­fonalat. A háború után csakhamar kiment a divatból ez a kevéssé sikerült pótanyag. Bengálban és Asszánban néhol a Corchorus olitorius szárából is készítenek J.-rostot. Jutalék, kereskedelmi alkalmazottaknak, üz­letet közvetítő ügynöknek, bizományosnak ré­szesedése a lekötött ügylet jövedelméből. A J. mértéke százalékokban van megállapítva, ren­desen a bruttó jövedelem után. Juturna, ősi latin forrásistennő , a régi római hagyomány szerint Turnus király nővére volt, akibe Jupiter beleszeretett s megajándékozta a halhatatlansággal s a vizek fölötti uralommal. Egyébként Janus isten felesége s házasságuk­ból származik Fontus forrásisten. J.-nak volt szentelve Laurentum és Ardea között egy forrás s az ebből eredő pataknak gyógyító erőt tulajdonítván, annak vizét használták Rómá­ban a legtöbb áldozathoz. A római fórumon, a Dioskurok templomának közelében is volt egy róla elnevezett tó (lacus Juturnae). Temp­loma a Campus Martiuson volt; ünnepeit, a juturnaliákat, jan. 11. tartották. Juvenalis, Decimus Junius, római szatira­­költő, szül. Kr. u. 60., megh. 140. Annak az erkölcsi züllésnek, mely az 1. sz. végétől kezdve Rómában beállott és mely a birodalom bukására vezetett, ő a legfelháborodottabb hangú, leg­szomorúbban kétségbeesett ostorozója. Szatírái döbbenetes realizmussal festik a kor erkölcsi életét, a nők romlottságát, az előkelő osztály züllését. A szatírának azzal a mulattató hang­jával, mely Horatius költészetében jelent meg, J. végleg szakít: nem nevettetni akarta ol­vasóit a társadalmi félszegségek feltüntetésé­vel, hanem fel akarta rázni kora jobbjainak érzését és azt a­­— süket füleknek szóló — taní­tást hangoztatta, hogy ha ezeken az állapoto­kon változás nem esik, Róma végleg marta­lékává lesz a tisztaerkölcsű germánoknak, akik a birodalom É-i határán máris készen állnak Róma elfoglalására. Költeményei a középkoron át is kedvelt olvasmányok maradtak. Juventus (a. m. fiatalság), a régi rómaiak képzeletében a serdülő kort megszemélyesítő fiatal leányalak. A görög Hébével azonosították. Jux, a latin focus szóból, a. m. tréfa, csíny. Jüun-nan, 1. Kína DNy-i tartománya, 396.700 km 2., (1921) 9,839.000 1. 1. Kínának bánya­termékekben leggazdagabb vidéke, különösen sok szene és sója van. — 2. J.-/u, az előbbinek székvárosa, 2000 m. magasságban fekvő síkon. A külföldiek elől el van zárva. Selyem-, sző­nyeg-, bőr- és fémárúkereskedelme és ipara is van. Jütland (dánul : Jylland), Közép-Európa törzséből É-ra nyúló dán félsziget, 29.647 km 2. Felszíne tulajdonképpen a Germán síkság foly­tatása. K­ en durvább, finomabb gleccser­­törmelékből álló, tavakkal tarkázott, erdős, mezős s enyhe lejtésű dombvidék , középső és Ny-i része homokos legelőterület. Ny-i partján a hollandi és német marsok folytatása nem olyan termékeny, mint amott. É-on széles dűnesorok választják el a tengertől, D­ en ezek szigetekre bomlanak. Sok a futóhomok. 1. leg­magasabb csúcsa Harsens közelében a 172 m. magas Bjers-Bavnehöf. Legnagyobb folyója a 158 km. hosszú Guden-Aa, vízgyűjtőterülete 2620 km 2. Keleti, kissé kontinentálisabb ég­hajlatú és jobb talajú része a legsűrűbben lakott. A Ny-i parton a lapos, nehezen megközelít­hető part miatt még a halászat és hajózás sem tudott nagyobb fejlődést elérni. Nehezen meg­közelíthetősége miatt ,,vas-part”-nak szokták nevezni. Majdnem valamennyi számbajöhető város és kikötő a K-i alkalmasabb parton, a Dán-szigetekkel szemben helyezkedett el. Leg­nagyobb városa Aarhus. J.-on 1­5 millió ember él, ezek főképpen mezőgazdálkodással és állat­­tenyésztéssel foglalkoznak. Kivisznek : ga­bonát, szarvasmarhát, juhot, disznót, bőröket, gyapjút, szeszt, szalonnát, húst, sajtot, vajat stb. A behozatal főképpen gyarmatárukból, borból, kőszénből és vasból áll. J’y suis et j’y reste (fr. e. : zsí szüs­zé zsí reszt) a. m. itt vagyok és itt maradok Ez a szállóige Mac Mahon francia tábornoktól származik. Midőn 1855 szept. 9. a krími háborúban azt az üzenetet kapta, hogy hagyja el a Malakov­­bástyát, mert az oroszok levegőbe akarják röpíteni, ezt a mondatot írta válaszul.

Next