Tolnai Új Világlexikona 9. Kob-Lak (Budapest, 1927)
K - Könyv
Római könyvtekercsek KÖNYV A könyv (gör. biblos a. m. káka, t. i. ebből készült a papíros, innen a biblia szó ; lat. liber a. m. háncs) összefűzött papír- v. pergamenlapokból álló egész. A K. formája a görög és római időkben a göngyölet v. tekercs volt (lat. volumen a. m. tekercs), összeragasztott papyrus- v. pergamenlapokból. Ugyancsak a rómaiak összekötött viasztáblákból is készítettek K.-eket. A IV. sz. óta a pergamenlapokat egymásra rakták és fatáblákba kötötték (codex). A VII. sz.-tól kezdve terjedt el erősen a pergamen használata, amely mellett azonban a IX. sz.-tól kezdve a K. anyagául pamutból, majd a XIII. sz.-tól kezdve rongyból készült papír vált használatossá. A K.-et eleinte kézzel írták és ezek a pergamenre írt K.-ek gyakran rendkívül díszesek voltak. A nyomtatott K.-eket eleinte egész oldalnyi fatáblákkal nyomták, amelyekbe a betűket úgy metszették, mint a fametszet vonalait. Mozgatható betűkkel először a kínaiak nyomtattak K.-et 1041. Kr. u., agyagból, majd fémből készített betűkkel. Európában összerakható öntött betűkkel először Johannes Gutenberg nyomtatott K.-et Mainzban 1450 körül. Ennek a megoldásnak a gondolata az aranynyomáshoz használt metszett rézbetűkből származott. Az első nyomda létesítéséhez szükséges tőkét Fust aranyműves bocsátotta Gutenberg rendelkezésére. A legrégibb nyomtatvány az úgynevezett 42 soros és a 36 soros latin biblia. Az első K., amelyen rajta van a nyomtatás éve, egy zsoltár-ív. Fatáblás könyv pergamen- 1457-ből. Az új talállapokból many nagyon gyorsan terjedt el és a legnevezetesebb művészek foglalkoztak azzal, hogy a kezdőbetűket, illusztrációkat és címlapokat rajzolják. Könyvdísz Könyvdísz a könyvek belső lapjait, címoldalait, esetleg külső borítéklapjait díszítő rajzok, képecskék és mindenféle ornamensek, amelyeket a könyvnyomtatásban használnak. A könyvdísz fejlődése egyidős magának a könyvnek fejlődésével. Fejlődését két részre orztjük : a könyvnyomtatás előtti időkre és a könyvnyomtatás felfedezése óta eltelt időkre. Igazi virágzása a könyvnyomtatást megelőzőleg volt, hiszen az írott könyv tulajdonképpen elejétől végig könyvdíszek sorából állott. A többnyire barátok és egyházi emberek által másolt szent könyvek, — bibliát szentek élete, imádságos könyvek,— az úgynevezett kódexek rendkívüli fényűzéssel voltak megalkotva és számos alkalmat nyújtottak a könyv írójának a művészi díszítések felhasználására. Ezeket a pompás kódexeket Bizáncban kezdték készíteni, a bizánciaknál ismeretes pazar gazdagsággal. Az ő kódexeik szolgáltak azután mintául a Ny-európai könyvkészítők számára. Magát a szöveget fehér v. bíborszínű hártyára írták, aranyos v. más színű festékkel. Maguknak a betűknek is igyekeztek minél szebb és cifrább formát adni. A betűk kicifrázása által alakult ki Németországban a középkorban, a római írásból az úgynevezett gótikus írás, amelyet később a könyvnyomtatás idejében is megtartottak és mindmáig használnak. A díszes betűkön kívül a kódexekben a különböző könyvdíszek tömegét találjuk, iniciálé a Képes Krónika- A díszítések túltengő- bál, Szt. István alakjával nők magán a szövegen, mert sokkal nagyobb felületet foglalnak el az egyes oldalakon, mint a szöveg. Gyakran láthatjuk egy-egy pompásaid kódexben, hogy az oldalt gyönyörű rajzó, széles keretdísz veszi körül, a keretben belül sok színben ragyogó képecske, egy óriási díszes kezdőbetű és mindezeken kívül 8—10 rövid szövegsor van. Ahol nem találunk keretdíszeket, ott nagy homlokdíszek nyitják meg az oldalt és lépten-nyomon záródíszek fejezik be. Külön nagy kultusza volt a kódexírásban a nagy kezdőbetűk rajzolásának. Ezeket a kezdőbetűket nevezik iniciáléknak. A kódexmásoló barátok egymáson igyekeztek túltenni abban, hogy minél bonyolódottabb és szebb iniciálékat eszeljenek ki. Néha rajzukban meglepően sok művészi értéket és fantasztikumra hajló képzelőerőt találunk. A kódex valamennyi könyvdísze között festészeti szempontból legérdekesebbek az apró kis képecskék, a mai könyvillusztrációknak az ősei. Ezeket a képecskéket miniatűröknek nevezték. Elnevezésük alapja az volt, hogy Német könyvdísz, Burgkmair rajza a XVI. sz.-ból