Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)
M - Madarak és fák napja - Madaras - Madarassy László - Madarassy-Beck Gyula - Madarassy-Beck Miksa - Madarász Gyula - Madarász József - Madarász László - Madarász Viktor
291 Madarak és fák napja — Madarász meges elhullásokat a dohos, penészes levegőjű helyen v. penészes takarmányon tartott madarak között a tüdőpenészesedés alakjában észlelhetünk. A madarak bélcoccidiosisa, syngamus betegsége, igen különböző bélélősködők (fonálférgek, galandférgek stb.), mint állati élősködők okozta betegségük szintén nagy károsodást okozhatnak baromfitenyésztésünkben. A madarak rühessége különösképpen, mint lábrühösség v. meszeslábúság a legközismertebb. Okozója a Cnemidocoples mutáns nevű rühatka. Az itt felsorolt járványos, fertőző, belső élősködő okozta számos eddig ismert és eddig még fel nem fedezett betegségeken kívül a madarak egyes szerveinek, vérének és az általános anyagforgalomnak igen különböző betegségei ismertek. Ezek közül a legnagyobb hasznot hajtó a májnak a hízott libánál közkedvelt, zsíros elfajulása. A belső betegségeken kívül a különböző sérülésekből származó betegségek fordulhatnak elő. A külső állati élősködők nagy tömege a tolltetvek, vérszívótetvek és atkák stb. csoportjába tartozik, melyek közül nem egy faj a fertőző betegségek közvetítője. A madarak betegségeinél, így elsősorban a járványos betegségeknél az ellenük való védekezés bír a legnagyobb közgazdasági értékkel. A betegségek elleni védekezésnek alapelve az, hogy idegen helyről származó madarakat legalább is két hétig közismerten egészséges állományunktól elkülönített helyen figyeljük meg. Vásárokon beszerzett és ezért elsősorban levágásra szánt baromfiak hullarészeit tűzben semmisítsük meg. Piacokon v. vásárokon beszerzett madárjószág minden esetben gyanúsnak minősítendő, melynek továbbtartása az esetek túlnyomó részében az egészséges állomány egészségét veszélyeztetheti. Az egészséges baromfiállományba a fertőző betegséget, sajnos, a szabadon röpködő házimadarak és vadonélő madarak is közvetíthetik, melyek ellen a védekezés rendszerint alig vezethet eredményre. Madarak és fák napja, amerikai példára Apponyi Albert kultuszminisztersége alatt 1906. honosították meg, hogy a népiskolákban évenként május v. június hónapban a tanító egy napot arra fordítson, hogy a gyermekeket a hasznos madarak ismeretére és azok védelmére, nemkülönben a fa hasznosságára és védelmére oktassa. Madaras, nagyk. Bács-Bodrog vm. bácsalmási j.-ában, (1920) 4252 l. Vasútállomás, posta, távíró. Madarassy László, író, szül. 1840. a pestmegyei Izsákon, megh. 1893. Kispesten. Kecskeméten 1871-től 1881-ig kir. ügyész volt, azután nagyobb utat tett Amerikában ; visszatérve, megírta amerikai élményeit, valamint több kalandos ifjúsági munkát. 1889. Kispest főjegyzőjének választották. Madarassy-Beck Gyula báró, közgazdasági író, szül. 1873. A Magyar Agrár- és Járadékbanknál kezdte meg gyakorlati munkásságát, rövid idő múlva a Magyar Jelzálog-Hitelbankhoz lépett át és ennek vezérigazgatója, majd elnöke lett. A Magyar Agrár- és Járadékbank elnöke, az Olasz-Magyar Bank alelnöke, a Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke stb. 1910. országgyűlési képviselő. Közgazdasági dolgozatai közül nevezetesebbek : A bankjegyügy elmélete; Vámszövetség; A városok hitelügye (1909.; A készpénzfizetések felvétele (1910.) ; A lengyel kérdés (1918.). Madarassy-Beck Miksa báró, bankár, szül. 1838., megh. 1924. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank vezérigazgatója volt, majd 1899-től 1924-ig elnöke. A bank az ő vezetése alatt a legelső magyar pénzintézetek sorába emelkedett. Madarász Gyula, ornitológus és festőművész, szül. 1858. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Nemzeti Múzeum állattárához nevezték ki. Főképp madárvonulási kérdésekkel foglalkozott, de igen sok faunisztikai és rendszertani dolgozata is megjelent. Járt Indiában és Ceylon szigetén, továbbá Afrikában és Amerikában. Főműve : Magyarország madarai c. nagy, illusztrált munkája (1899—1903.). Szerkesztette és kiadta a Zeitschrift f. d. gesammte Ornithologie c. folyóiratot. Értekezései német és angol nyelven jelentek meg. Kiváló állatfestő. Madarász József, politikus, szül. 1814. Nemeskisfaludon (Somogy vm.), megh. 1915. Kispesten. Mint jurátus, már részt vett az 1832— 36- országgyűlésen. Az új alkotmányos országgyűlésre 1848. a sárkeresztúri kerület választotta meg képviselőnek s ezt a kerületet képviselte állandóan 1865-től fogva. 1867. egyike volt annak a hét képviselőnek, akik a koronázás ellen tiltakoztak. Az 1898—99. obstrukció és elnökválság alatt, mint korelnök, sokáig vezette a képviselőház tanácskozásait. Fiatalkorában szépirodalmi műveket is írt; nagyobb munkája Emlékirataim, 1821—81. Madarász László, St. József testvérbátyja, szül. 1811. a zalamegyei Gulácson, meghal-Amerikában, Missouriban 1909. Az 1848. szabadságharc kezdetén, mint Kossuth Lajos bizalmasa, tagja lett a honvédelmi bizottmánynak. Nagyobb szerepe a kormánynak és országgyűlésnek Debrecenbe való menekülése után kezdődött; ő volt a rendőrség feje, egyszersmind a köztársaságiak, az úgynevezett flamingók vezére, akit a békepárt, mindig támadott, sőt Jókai az Esti Lapokban a kivégzett gr. Zichy Ödön gyémántékszereinek elsikkasztásával is vádolta. Ekkor lemondott. A szabadságharc után előbb Angolországba menekült, majd Amerikába költözött, ahol mint farmer élt. Madarász Viktor, festő, szül. 1830. Csetneken, megh. 1917. Budapesten. Mint ifjú diák, részt vett a magyar szabadságharcban, a világosi fegyverletételig. 1851. a bécsi festészeti akadémián Waldmüller tanítványa lett, öt évvel később Parisban folytatja művészi tanulmányait s az első magyar művész, aki a Salon 1861. évi nagy kiállításán történelmi képével aranyérmet nyer. A 70-es években hazatér Pestre, itt nagy szeretettel alkotja történelmi vásznait, melyek erőteljes megfestésükkel élénken elütnek a bécsi iskola édeskés simaságától. A közönség nem eléggé méltányolja s ekkor átveszi az atyjától reámaradt orcáruüzletet s húsz évig nem nyúl ecsethez. Csak élete alkonyán kezd újra festeni, de e műveiben már nincs erő. Főműve , a ,,Hunyadi László siratása”, minden időkre egyik legszebb darabja a magyar történelmi festészetnek. Híres műve még a „Zrínyi és Frangepán utolsó találkozása” c. szép vászna, azután a „Báthory Erzsébet”, „Zách Klára”, „Zrínyi Ilona ” vizsgálóbíró # 19* Madarász József