Tolnai Új Világlexikona 10. Lak-Mag (Budapest, 1928)

M - Madarak és fák napja - Madaras - Madarassy László - Madarassy-Beck Gyula - Madarassy-Beck Miksa - Madarász Gyula - Madarász József - Madarász László - Madarász Viktor

291 Madarak és fák napja — Madarász meges elhullásokat a dohos, penészes levegőjű helyen v. penészes takarmányon tartott mada­rak között a tüdőpenészesedés alakjában ész­lelhetünk. A madarak bélcoccidiosisa, syngamus betegsége, igen különböző bélélősködők (fonál­­férgek, galandférgek stb.), mint állati élőskö­dők okozta betegségük szintén nagy káro­sodást okozhatnak baromfitenyésztésünkben. A madarak rühessége különösképpen, mint lábrühösség v. meszeslábúság a legközismer­tebb. Okozója a Cnemidocoples mutáns nevű rühatka. Az itt felsorolt járványos, fertőző, belső élősködő okozta számos eddig ismert és eddig még fel nem fedezett betegségeken kívül a madarak egyes szerveinek, vérének és az álta­lános anyagforgalomnak igen különböző beteg­ségei ismertek. Ezek közül a legnagyobb hasz­not hajtó a májnak a hízott libánál közkedvelt, zsíros elfajulása. A belső betegségeken kívül a különböző sérülésekből származó betegsé­gek fordulhatnak elő. A külső állati élőskö­dők nagy tömege a tolltetvek, vérszívótet­­vek és atkák stb. csoportjába tartozik, me­lyek közül nem egy faj a fertőző betegségek közvetítője. A madarak betegségeinél, így elsősorban a járványos betegségeknél az ellenük való véde­kezés bír a legnagyobb közgazdasági értékkel. A betegségek elleni védekezésnek alapelve az, hogy idegen helyről származó madarakat legalább is két hétig közismerten egészséges állományunktól elkülönített helyen figyeljük meg. Vásárokon beszerzett és ezért elsősorban levágásra szánt baromfiak hullarészeit tűzben semmisítsük meg. Piacokon v. vásárokon be­szerzett madárjószág minden esetben gyanúsnak minősítendő, melynek továbbtartása az esetek túlnyomó részében az egészséges állomány egészségét veszélyeztetheti. Az egészséges baromfiállományba a fertőző betegséget, saj­nos, a­ szabadon röpködő házimadarak és vadon­élő madarak is közvetíthetik, melyek ellen a védekezés rendszerint alig vezethet ered­ményre. Madarak és fák napja, amerikai példára Apponyi Albert kultuszminisztersége alatt 1906. honosították meg, hogy a népiskolákban éven­ként május v. június hónapban a tanító egy napot arra fordítson, hogy a gyermekeket a hasznos madarak ismeretére és azok védelmére, nemkülönben a fa hasznosságára és védelmére oktassa. Madaras, nagyk. Bács-Bodrog vm. bács­almási j.-ában, (1920) 4252 l. Vasútállomás, posta, távíró. Madarassy László, író, szül. 1840. a pest­megyei Izsákon, megh. 1893. Kispesten. Kecs­keméten 1871-től 1881-ig kir. ügyész volt, azután nagyobb utat tett Amerikában ; vissza­térve, megírta amerikai élményeit, valamint több kalandos ifjúsági munkát. 1889. Kispest főjegyzőjének választották. Madarassy-Beck Gyula báró, közgazdasági író, szül. 1873. A Magyar Agrár- és Járadék­banknál kezdte meg gyakorlati munkásságát, rövid idő múlva a Magyar Jelzálog-Hitelbank­hoz lépett át és ennek vezérigazgatója, majd elnöke lett. A Magyar Agrár- és Jára­dékbank elnöke, az Olasz-Magyar Bank alelnöke, a Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke stb. 1910. országgyűlési kép­viselő. Közgazdasági dolgozatai közül neve­zetesebbek : A bankjegyügy elmélete; Vám­szövetség; A városok hitelügye (1909.; A készpénzfizetések felvétele (1910.) ; A lengyel kérdés (1918.). Madarassy-Beck Miksa báró, bankár, szül. 1838., megh. 1924. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank vezérigazgatója volt, majd 1899-től 1924-ig elnöke. A bank az ő vezetése alatt a legelső magyar pénzintézetek sorába emelkedett. Madarász Gyula, ornitológus és festőművész, szül. 1858. Egyetemi tanulmányainak befeje­zése után a Nemzeti Múzeum állattárához ne­vezték ki. Főképp madárvonulási kérdésekkel foglalkozott, de igen sok faunisztikai és rend­szertani dolgozata is megjelent. Járt Indiában és Ceylon szigetén, továbbá Afrikában és Ame­rikában. Főműve : Magyarország madarai c. nagy, illusztrált munkája (1899—1903.). Szer­kesztette és kiadta a Zeitschrift f. d. gesammte Ornithologie c. folyóiratot. Értekezései német és angol nyelven jelentek meg. Kiváló állat­festő. Madarász József, politikus, szül. 1814. Nemes­kisfaludon (Somogy vm.), megh. 1915. Kis­pesten. Mint jurátus, már részt vett az 1832— 36- országgyűlésen. Az­ új alkotmányos ország­­gyűlésre 1848. a sár­keresztúri kerület vá­lasztotta meg képviselő­nek s ezt a kerületet képviselte állandóan 1865-től fogva. 1867. egyike volt annak a hét képviselőnek, akik a ko­ronázás ellen tiltakoz­tak. Az 1898—99. obs­­trukció és elnökválság alatt, mint korelnök, so­káig vezette a­­ képvi­selőház tanácskozásait. Fiatalkorában szépirodalmi műveket is írt; nagyobb munkája Emlékirataim, 1821—81. Madarász László, St. József testvérbátyja, szül. 1811. a zalamegyei Gulácson, megha­l-Amerikában, Missouriban 1909. Az 1848. szabadságharc kezdetén, mint Kossuth Lajos bizalmasa, tagja lett a honvédelmi bizottmány­nak. Nagyobb szerepe a kormánynak és ország­­gyűlésnek Debrecenbe való menekülése után kezdődött; ő volt a rendőrség feje, egyszer­smind a köztársaságiak, az úgynevezett fla­mingók vezére, akit a békepárt, mindig táma­dott, sőt Jókai az Esti Lapok­ban a kivégzett gr. Zichy Ödön gyémántékszereinek elsikkasz­­tásával is vádolta. Ekkor lemondott. A sza­badságharc után előbb Angolországba me­nekült, majd Amerikába költözött, ahol mint farmer élt. Madarász Viktor, festő, szül. 1830. Csetne­­ken, megh. 1917. Budapesten. Mint ifjú diák, részt vett a magyar szabadságharcban, a vilá­gosi fegyverletételig. 1851. a bécsi festészeti akadémián Waldmüller tanítványa lett, öt évvel később Parisban folytatja művészi tanul­mányait s az első magyar művész, aki a Salon 1861. évi nagy kiállításán történelmi képével aranyérmet nyer. A 70-es években hazatér Pestre, itt nagy szeretettel alkotja történelmi vásznait, melyek erőteljes megfestésükkel élén­ken elütnek a bécsi iskola édeskés simaságától. A közönség nem eléggé méltányolja s ekkor átveszi az atyjától reámaradt orcáruüzletet s húsz évig nem nyúl ecsethez. Csak élete alko­nyán kezd újra festeni, de e műveiben már nincs erő. Főműve , a ,,Hunyadi László siratása”, minden időkre egyik legszebb darabja a ma­gyar történelmi festészetnek. Híres műve még a „Zrínyi és Frangepán utolsó találkozása” c. szép vászna, azután a „Báthory Erzsébet”, „Zách Klára”, „Zrínyi Ilona ” vizsgálóbíró # 19* Madarász József

Next