Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)

N - Napfoltok - Napfordulat - Napfürdő

Napfoltok — Napfürdő 271 alkalom sokkal ritkább. Ha ugyanis a Hold véletlenül az ekliptika síkjában áll, ami egy keringési idő alatt kétszer történik meg, akkor rendszerint nem új hold van, vagyis nincs a Hold a Nap és Föld összekötő vonalában, tehát Napfogyatkozás: (S) Nap, (E) Föld, (N) Hold, (K) árnyék, (N­) félárnyék. Az árnyékban levő pontokról teljes napfogyatkozást, a félárnyékban levő pontokról részleges napfogyatkozást látnak nem takarhatja el a Napot ; ha pedig újhold van, nincs mindig a Hold az ekliptika, vagyis a földpálya síkjában. A fogyatkozások ismétlődése 18 év múlva, v. pontosabban 57 év múlva történik meg. A 18 éves fogyatkozási időszakot, amelyet már az ókorban ismertek, sáros időszaknak nevez­zük. Egy sáros elteltével tehát az észlelt fo­gyatkozások ugyanolyan sorrendben megfigyel­hetők. Egy sárosban 70 fogyatkozás van, ame­lyek közül 41 napfogyatkozás, a többi hold­fogyatkozás. A napfogyatkozásokat a holdfogyatkozá­sokkal szemben szubjektív jelenségnek is szok­ták mondani, mert utóbbit a felföldön lévő észlelők egyformán látják. A Hold ugyanis mindenki számára elsötétül, ha a Föld árnyé­kába ér. Napfogyatkozásnál azonban a Napot minden egyes észlelő kissé másképpen látja, mert a Hold képe a Nap más és más helyét takarja el aszerint, hogy az észlelő hogyan változtatja helyzetét a Földön. A teljes napfogyatkozás éppen azért, mert a Hold árnyékkúpja a Föld közelében már kes­keny, legfeljebb csak egy szűk övön látható, amelynek legnagyobb szélessége 276 km. Ez az öv bizonyos hosszúságban gyakran esik az óceánokra­­. lakatlan területekre, úgyhogy megfigyelések eszközlése nagy nehézségekbe ütközik. Évszázadok (közepesen 360 év) kel­lene ahhoz, hogy egy bizonyos helyen a teljes napfogyatkozás ismétlődjék. Egy sárosban, vagyis kb. 18 év alatt 13 teljes napfogyatkozás van, de ezek nem esnek pontosan ugyanarra a helyre, mert sem a 18 év, sem az 57 év nem fedi egészen a fogyatkozások időszakos ismétlődését. Teljes napfogyatkozás lehető leghosszabb idő­tartama 8 perc. Gyűrűs napfogyatkozás idő­tartama, amely valamivel gyakoribb az előző­nél, mert a Hold főárnyéka csak ritkán éri el a Földet, legtöbbször véget ér a világűrben a Hold és a Föld között, maximumban 12 perc. A rész­leges fogyatkozás 7300 km­-es övön észlelhető és időtartama 4—5 óra is lehet. A teljes napfogyatkozást természetesen min­dig részleges vezeti be, mert a Hold lassan kerül a Nap tányérja elé. A Hold széle a napkorong előtt csipkézettnek látszik, mert a hegyek és völgyek fekete vonala nagyon élesen jelenik meg a vakító háttér előtt. Amikor a napkorong­nak csak egy vékony kis sarlója látható még, a Hold hegyei ezt megszaggatják, úgyhogy a vékony napszalag mint ragyogó gyöngyfüzér tűnik elő. A gyöngyfü­zérkép egy-két másod­percig tart, mert a teljes eltakarás utána azon­nal bekövetkezik. Addig a világítás lassan, átmenetekkel változott, most ugrásszerűen csökken le. Hirtelen szürke éjszaka fogja körül íít észlelőt. Az elsőrendű csillagok láthatóvá válnak, a madarak ijedten keresik fészküket, az állatok megriadva futkosnak, az embereken könnyű borzalom érzése vesz erőt, legtöbbször még abban az esetben is, ha elő voltak ké­szítve reá. Innen magyarázható az a mély hatás (a ritkaságtól eltekintve ugyanazon a helyen), amelyet egy-egy teljes napfogyat­kozás a régi időben egyes néptörzsekre gyako­rolt. Teljes napfogyatkozás alkalmával az acél­szürke égen a fekete holdtányér körül ragyogó sugárkoronát lehet látni, amely nem azonos a Nap egyébként látható felszínével, hanem a Nap úgynevezett légkörének legszélső része, a corona, amelynek tanulmányozására éppen a fogyatkozások nyújtják az egyetlen lehető­séget. A corona belső szélén a Holdat övező pirosas fénysáv látható, a chromoszféra, ame­lyet magasra lövellő protuberanciák, izzó gáz­oszlopok szaggatnak meg. Miután a megfigye­lés emléke gyorsan enyészik, a kutatók igye­keznek a teljes fogyatkozás tartamát olyan módon kihasználni, hogy lehetőleg sok felvételt készítenek róla, első­sorban színképelemzési célokra, amelyeket később értékelnek, mér­nek ki. Egy-egy hosszabb tartamú teljes napfogyatkozás helyére nagy költséggel expedíciókat szerveznek, hogy a teljes napfogyatkozást nyúj­totta ritka előnyöket kihasználják. Napfoltok, 1. Nap. Napfordulót (solstitium), az az időpont, amikor a Nap az égbol­ton a csillagok között megtett lát­szó útján az egyenlítőtől való leg­nagyobb távolságot eléri és meg­fordulva, ismét közeledik az egyen­lítő felé. Ez a fordulat nyáron jún. 22., télen dec. 22. következik be. Csillagászatilag szólva, ugyanakkor éri el a Nap deklinációja a legna­gyobb értékét É-ra, illetve D-re. Napfürdő, az a gyógymód, ha a testfelületet hosszabb-rövidebb időre a napsugarak szabad besugárzásá­nak tesszük ki. A napfénynek hármas hatása van a testre : A hőhatás vér­tolulást okoz, minek folytán a bőr kipirul, de a felmelegedő hatás — bármily intenzív is, ■— nem érvényesülhet, minthogy a szervezet a test hőfokának emelkedését izzadással, illetve az izzadság párolgásakor fellépő lehűléssel A nap- és holdfogyatkozások sematikus ábrázolása. A Nap a kép felsőő jobb sarkának irányában képzelendő, középen van a Föld. Ha a Hold a Nap és a Föld közé kerül, ott, ahová a vetett árnyéka esik, napfogyatkozás van. Ha a Hold a Földtől vetett árnyékba lép, akkor pedig holdfogyatkozás áll be

Next