Tolnai Új Világlexikona 12. Men-Ném (Budapest, 1928)
N - Napfoltok - Napfordulat - Napfürdő
Napfoltok — Napfürdő 271 alkalom sokkal ritkább. Ha ugyanis a Hold véletlenül az ekliptika síkjában áll, ami egy keringési idő alatt kétszer történik meg, akkor rendszerint nem új hold van, vagyis nincs a Hold a Nap és Föld összekötő vonalában, tehát Napfogyatkozás: (S) Nap, (E) Föld, (N) Hold, (K) árnyék, (N) félárnyék. Az árnyékban levő pontokról teljes napfogyatkozást, a félárnyékban levő pontokról részleges napfogyatkozást látnak nem takarhatja el a Napot ; ha pedig újhold van, nincs mindig a Hold az ekliptika, vagyis a földpálya síkjában. A fogyatkozások ismétlődése 18 év múlva, v. pontosabban 57 év múlva történik meg. A 18 éves fogyatkozási időszakot, amelyet már az ókorban ismertek, sáros időszaknak nevezzük. Egy sáros elteltével tehát az észlelt fogyatkozások ugyanolyan sorrendben megfigyelhetők. Egy sárosban 70 fogyatkozás van, amelyek közül 41 napfogyatkozás, a többi holdfogyatkozás. A napfogyatkozásokat a holdfogyatkozásokkal szemben szubjektív jelenségnek is szokták mondani, mert utóbbit a felföldön lévő észlelők egyformán látják. A Hold ugyanis mindenki számára elsötétül, ha a Föld árnyékába ér. Napfogyatkozásnál azonban a Napot minden egyes észlelő kissé másképpen látja, mert a Hold képe a Nap más és más helyét takarja el aszerint, hogy az észlelő hogyan változtatja helyzetét a Földön. A teljes napfogyatkozás éppen azért, mert a Hold árnyékkúpja a Föld közelében már keskeny, legfeljebb csak egy szűk övön látható, amelynek legnagyobb szélessége 276 km. Ez az öv bizonyos hosszúságban gyakran esik az óceánokra. lakatlan területekre, úgyhogy megfigyelések eszközlése nagy nehézségekbe ütközik. Évszázadok (közepesen 360 év) kellene ahhoz, hogy egy bizonyos helyen a teljes napfogyatkozás ismétlődjék. Egy sárosban, vagyis kb. 18 év alatt 13 teljes napfogyatkozás van, de ezek nem esnek pontosan ugyanarra a helyre, mert sem a 18 év, sem az 57 év nem fedi egészen a fogyatkozások időszakos ismétlődését. Teljes napfogyatkozás lehető leghosszabb időtartama 8 perc. Gyűrűs napfogyatkozás időtartama, amely valamivel gyakoribb az előzőnél, mert a Hold főárnyéka csak ritkán éri el a Földet, legtöbbször véget ér a világűrben a Hold és a Föld között, maximumban 12 perc. A részleges fogyatkozás 7300 km-es övön észlelhető és időtartama 4—5 óra is lehet. A teljes napfogyatkozást természetesen mindig részleges vezeti be, mert a Hold lassan kerül a Nap tányérja elé. A Hold széle a napkorong előtt csipkézettnek látszik, mert a hegyek és völgyek fekete vonala nagyon élesen jelenik meg a vakító háttér előtt. Amikor a napkorongnak csak egy vékony kis sarlója látható még, a Hold hegyei ezt megszaggatják, úgyhogy a vékony napszalag mint ragyogó gyöngyfüzér tűnik elő. A gyöngyfüzérkép egy-két másodpercig tart, mert a teljes eltakarás utána azonnal bekövetkezik. Addig a világítás lassan, átmenetekkel változott, most ugrásszerűen csökken le. Hirtelen szürke éjszaka fogja körül íít észlelőt. Az elsőrendű csillagok láthatóvá válnak, a madarak ijedten keresik fészküket, az állatok megriadva futkosnak, az embereken könnyű borzalom érzése vesz erőt, legtöbbször még abban az esetben is, ha elő voltak készítve reá. Innen magyarázható az a mély hatás (a ritkaságtól eltekintve ugyanazon a helyen), amelyet egy-egy teljes napfogyatkozás a régi időben egyes néptörzsekre gyakorolt. Teljes napfogyatkozás alkalmával az acélszürke égen a fekete holdtányér körül ragyogó sugárkoronát lehet látni, amely nem azonos a Nap egyébként látható felszínével, hanem a Nap úgynevezett légkörének legszélső része, a corona, amelynek tanulmányozására éppen a fogyatkozások nyújtják az egyetlen lehetőséget. A corona belső szélén a Holdat övező pirosas fénysáv látható, a chromoszféra, amelyet magasra lövellő protuberanciák, izzó gázoszlopok szaggatnak meg. Miután a megfigyelés emléke gyorsan enyészik, a kutatók igyekeznek a teljes fogyatkozás tartamát olyan módon kihasználni, hogy lehetőleg sok felvételt készítenek róla, elsősorban színképelemzési célokra, amelyeket később értékelnek, mérnek ki. Egy-egy hosszabb tartamú teljes napfogyatkozás helyére nagy költséggel expedíciókat szerveznek, hogy a teljes napfogyatkozást nyújtotta ritka előnyöket kihasználják. Napfoltok, 1. Nap. Napfordulót (solstitium), az az időpont, amikor a Nap az égbolton a csillagok között megtett látszó útján az egyenlítőtől való legnagyobb távolságot eléri és megfordulva, ismét közeledik az egyenlítő felé. Ez a fordulat nyáron jún. 22., télen dec. 22. következik be. Csillagászatilag szólva, ugyanakkor éri el a Nap deklinációja a legnagyobb értékét É-ra, illetve D-re. Napfürdő, az a gyógymód, ha a testfelületet hosszabb-rövidebb időre a napsugarak szabad besugárzásának tesszük ki. A napfénynek hármas hatása van a testre : A hőhatás vértolulást okoz, minek folytán a bőr kipirul, de a felmelegedő hatás — bármily intenzív is, ■— nem érvényesülhet, minthogy a szervezet a test hőfokának emelkedését izzadással, illetve az izzadság párolgásakor fellépő lehűléssel A nap- és holdfogyatkozások sematikus ábrázolása. A Nap a kép felsőő jobb sarkának irányában képzelendő, középen van a Föld. Ha a Hold a Nap és a Föld közé kerül, ott, ahová a vetett árnyéka esik, napfogyatkozás van. Ha a Hold a Földtől vetett árnyékba lép, akkor pedig holdfogyatkozás áll be