Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)
T - Troeltsch, Ernst - Trofeum - Troglodita - Troika - Trója - Trójai háború
139 Troeltsch — Trójai háború Troeltsch, Ernst, ev. teológus, szül. 1865. Augsburgban, megh. 1923. 1891 óta magántanár Göttingenben, 1892. rendkívüli tanár Bonnban, 1894 óta rendes tanár Heidelbergben, 1915 óta Berlinben. 1919—1921. képviselő és államtitkár. A rendszeres teológiából kiindulva, olyan világnézetet akart alkotni, amelybe kultúránk minden értékét beledolgozta és megfelelő szerephez juttatta volna. Értékes műveket írt a kereszténység abszolutságáról, a protestantizmus kulturális jelentőségéről, a keresztény egyházak szociális tanításairól és a historizmusról. Mint teológus, szabadelvű volt, a politikában demokrata elveket vallott. Trofeum (gör.), diadalmi jel. A görögök azt az emlékjelet nevezték így, melyet a győztes fél által a diadal színhelyén az ellenségtől zsákmányolt fegyverekből, vértekből, pajzsokból stb. szoktak felállítani, még pedig v. fára akasztva e holmikat, v. pedig e célra készített állványon helyezve el azokat. froglodita (gör.) a. m. barlanglakó, a legalacsonyabb művelődési fokon álló népfajok általános elnevezése, kik még barlangokban v. földbevájt üregekben laktak. T.-k országának (Troglodylica) nevezték a mai Abesszínia egy részét, a Vörös-tenger partvidékén. Troika v. trojka, a hármasfogatú orosz kocsi neve. , Trója, Kis-Ázsia É K-i részében, a Dardanellák Ny-i bejáratánál feküdt ókori város, a görög hősmonda és főleg Homeros eposzai révén a köztudatba is belekerült T.-i háború színhelye, más néven Ilion. Schliemann Henrik, a görög múlt iránt melegen érdeklődő, nagytudományú német kereskedő 1870 áprilisában az ókori T. helyén ásatási munkálatokat kezdett s ezeket haláláig (1890.) folytatta. Halála után özvegye, Dörpfeld Vilmos szakszerű támogatásával, befejezte a munkát. Ez ásatások eredményeképpen ma kétségtelen, hogy Hisszárlik (a. m. „Vár”) — ahogy az ottlakó törökök a T. egykori helyét jelző, ellipszis alakú emelkedett térséget nevezik — évezredeken keresztül számos településnek volt a színhelye, amennyiben az újabb települők mindig az elődeik után megmaradt omladékok fölé építkeztek. Hét réteget sikerült megállapítani. A legfelsőbb — tehát legújabb keletű — réteg annak a T.-nak a romjait tartalmazza, mely a Kr. e. I. és Kr. u. I. sz.-ban virágzott és melynek a Dardanellák partján leírt kedvező fekvése Augustus császár korában azt a gondolatot keltette egyes római politikusokban, hogy a római birodalom székhelyét Rómából oda kellene áttenni. A legalsóbb (felülről számított hetedik réteg a fölötte levő négy réteggel együtt még a kőkorszak idejében egymást követett telepedésekre nyúlik vissza. Az alulról számított hatodik réteg az, melyen az ásatások tulajdonképpeni céljukat elérték. Itt ugyais egy hatalmas vár maradványai váltaak felismerhetőkké. A vár fala 5 m. széles. Mészkőből épült s négy kapuval és három toronynyal bír. A várfalon belül meglepő városépítészeti emlékek ragadják meg a figyelmet: gipszburkolatú utak, körülfalazott kutak, csatornázási művek és főleg egy óriási méretű királyi palota s ennek romjai között a használati és dísztárgyak tarka tömege, arany ékszerek, elefántcsont-kényelek, fegyverek, edények. Erről a telepről kétségtelenül megállapítható, hogy a Kr. e. III. évezredben alapult s a Kr. e. II. évezred közepén ért véget. Minthogy pedig a leleteken még annak a tűzvésznek a nyomai is láthatók, mely e telepnek véget vetett, tehát világossá vált, hogy T.-nak a kőkorszakban kezdődött kultúráját a II. ezred második felében háború dúlta föl. Ezzel megismertük a trójai háború mondájának történeti magvát. Trójai háború, Trója kisázsiai város tízéves ostroma, melyet Homeros Iliásza megénekelt s mely Homeros óta az ókori és modern költészet egyik legnépszerűbb tárgyává lett. A T.-ról szóló mondakör főbb elemei : Helénának, a világszép görög királynőnek elrablása Paris trójai királyfi által; a görög királyok együttes bosszúhadjárata, Agamemnon fővezérsége alatt; Trója védekezése Priamos király és fia, Hektor parancsnoksága alatt ; a tízéves ostrom eredménytelensége után a városnak csellel való bevétele és felgyujtása. A sok mondás részlet miatt, mely az eseményeket körülveszi, sokáig az egész T.-t a mondák világából valónak gondolták. De a múlt század végén az egykori Trója helyén végzett ásatások kiderítették, hogy Trója a Kr. e. II. évezredben hatalmas. Troika Troglodita-lakások Borraktár Trójában Trójai háború. Harc Achilles holtteste körül ókori vázakép