Tolnai Új Világlexikona 17. Táv-Vég (Budapest, 1930)
T - Tuss - Túsz - Tuszkay Ödön - Tutaj - Tut-enkh-Amon
Tuss — Tut-enkh-Amon 155 ivásra, de fürdésre is használják. T.-ot leginkább vérszegénység, kimerülés, kezdődő tüdőbaj, hurutos és csúfos bántalmak ellen használják sikerrel. Környékének legszebb kirándulóhelye a Szt. Anna tava. Tuss, a francia touche (érinteni) szó magyarosan írt formája, amelyet több sportágban használnak. A birkózásban az a helyzet, amikor az egyik küzdőfél egyszerre érinti két vállal a birkózószőnyeget. A vívásnál a T. az ellenfélnek fegyverrel történt szabályos érintése: vágás v. szúrás. — T.-előny, az előnyadásnak a vívásban szokásos módja, amelynél az erősebb a gyengébbnek bizonyos számú tusselőnyt ad. A T.-győzelem, a birkózásban oly módon elért győzelem, hogy a győző az ellenfelet két vállára fektette a szőnyegen. Túsz. A régi időben szokásos volt, hogy fontos államszerződések kötésekor a szerződés biztosítékául tekintélyes egyéneket a másik szerződő fél hatalma alá adtak A közbeszéd 1919 a proletárdiktatúra alatt elzárt tekintélyes polgárokat is túszoknak nevezte. Tuszkay Ödön, orvos-szakíró, szül 1863. Székesfehérvárott. A klinikán nőorvoslással foglalkozott , több éven át szerkesztette Budapesten a Pester Medizinisch-chirurgische Presse szaklapot. Számos általános egészségügyi és különösen nőgyógyászati értekezést írt, amelyek részben önállóan is, továbbá német, francia és angol nyelven jelentek meg. Főbb művei : Közegészségtan nemzetgazdasági alapon . Az orvosi pedagógia elvei és irántai. Tutaj, szálfák összekötése által alkotott, nagyfelületű lapos úszómű, mely csak folyóvizeken való lefelé úsztatásra, v. pedig helyhezkötötten terhek viselésére (pl. kisebb kikötő-híd alátámasztása) alkalmas. A T. célja a T. saját anyagának (rendszerint fenyőgerenda), valamint az arra rakott faanyagnak elszállítása. A T.-nak ahhoz, hogy irányítható legyen, elején és hátulján evezőkkel kell ellátva lennie és azonkívül horgonnyal, kötelekkel, egy csónakkal (a parttal való közlekedés végett) kell felszerelve lennie. A T. vezetése csak igen gyakorlott egyénekre (rendesen felvidéki szlovákok, románok, rutének) bízható, kik egész generációkon át ezzel foglalkoztak. Rokon fogalom a „szálfavonat”, mely csak abban különbözik Tiszai latai a T.-tól, hogy összeillesztése lazább, mint amazé. Tut-enkh-Amon, fáraó, az egyiptomi történelemnek egyik nevezetes alakja, akinek nevét különösen 1922 ősze óta emlegetik igen gyakran, nemcsak a szaktudósok, hanem a művelt közönség körében is, mert ekkor fedezte fel sírját, Howard Carter a Théba mellett elhúzódó sziklás hegységben, a Királyok Völgyében, ahová az egyiptomi fáraók és előkelőségek temetkeztek. Az ásatás lord Carnarvon költségén történt Tut-enkh-Amon a 18. egyiptomi dinasztia utolsóelőtti királya volt Kr. e. 1370. szül. és 1357. vagyis 13 éves korában került Egyiptom trónjára. Tulajdonképpen nem származott uralkodó családból és a trónt sem egyenes úton örökölte, hanem közvetve. Előtte uralkodott ugyanis IV. Amon-Hotep fáraó, a nagy vallási reformátor, aki uralkodása alatt az új vallás szellemében nevét Ekhnatonra változtatta. A reformátor fáraó csak leánygyermekeket hagyott hátra. Az egyiptomi trónörökösödési törvény szerint legidősebb leányának férje került a trónra, aki mindössze másfél évig uralkodott és utána, minthogy közben Ekhnaton középső leánya meghalt, a legfiatalabb leánynak, a kilencesztendős Ankez-en-patonnak 13 esztendős férje, Tut-enkh-Aton került a trónra. A fiatal fiú a reformátor fáraó udvarában, az új vallás szellemében nőtt fel. Trónralépése után egy ideig még megkísérelte, hogy apósának vallási reformjait érvényben tartsa. A régi, Ekhnaton által elhagyott és üldözött Amon vallás papjai és hívei azonban egyre követelőbben és fenyegetőbben léptek fel, úgyhogy a fiatal fáraó látta, hogy a trónját csak úgy tarthatja meg, ha engedményeket tesz a régi vallásnak. Visszavonta apósának szigorú rendeleteit, amellyel az a régi vallást üldözte. A papság vérszemet kapott és most már nem lehetett megállítani az eseményeket. Az Ekhnaton által kezdeményezett vallási és társadalmi forradalmat most Tut-enkh-Amon uralkodása alatt erős reakció, nagy ellenforradalmi mozgalom követte, melynek a fiatal uralkodó nem tudott gátat vetni. Tanácsadóira, különösen a befolyásosaira hallgatva, engedett a régi papság kívánságainak : a fáraói udvart az apósa által alapított új fővárosból, Azon napisten városából visszahelyezte a régi fővárosba, Thébába. A régi istenek imádását megengedte, majd később kénytelen-kelletlen hozzájárult ahhoz Tut-enkh-Amon arcis, hogy megtiltsák az új képe, trónja hátvallásnak, az egyetlen istámláján fent imádó Aton-vallásnak kultuszát. Azt a nevét, amelyen a trónt elfoglalta, a Tut-enkh-Aton nevet megváltoztatta, mert ez a név az új isten dícséretét jelentette Értelme ugyanis kb. az a névnek, hogy „nagyszerű az életben Aton”. Új neve így lett : Tut-enkh- Asszír tömlöstutaj ( Dombormű Khorszabadban) Tömlőstutaj vagy kelek a Tigrisen