Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
V - Vivat - Viviani, René - Viviszekció, élveboncolás - Víz
Vivat — Víz got. Mindkét helyen Gombos Sándor, Santelli mester tanítványa lett az európai kardbajnok 1929, még egy Európabajnokot adott a Santelli-iskola Glykais Gyula személyében. A leghasználatosabb vívófegyverek : a vívótőr (fleuret, rapier, fioretto), a kard (sabre, sciabola, Säbel), a párbajtőr (epée, spada, Degen) és végül a szurony (bajonette). A vívás céljai a következők : tanulás, begyakorlás, barátságos mérkőzés, akadémiai vívás, versenyvívás és párbaj. A tanulás és a begyakorlás a mester felügyelete alatt történik és a versenyvívás alapfogalmainak elsajátítását célozza. A barátságos mérkőzésen két vívó próbálja ki képességeit és gyorsaságát. Az akadémiai vívás a vívóművészet szépségeinek bemutatása meghívott közönség előtt, ünnepi keretek között. A versenyvívásnál többen mérkőznek egymással és itt a versenybíróságnak az a feladata, hogy megállapítsa, várjon a résztvevő versenyvívók között melyik a legjobb. A mérkőzésnek assaut (asszo), a kapott és adott találatoknak touche (tuss) a szakkifejezése. A versenyvívásnál a küzdő felek négy tussra, nemzetközi és bajnoki versenyeknél öt tussra mérkőznek. E két utóbbi esetben tisztán az adott és a kapott tussok arányát mérlegelik a versenybírák, akik azt figyelik, hogy hol esett tuss és ha mindkét fél érintve lett, hol esett érvényes találat. Aki ellenfelének előbb adott négy, illetve öt tusst, az győzött. A verseny győztese viszont az lesz, aki a legtöbb győzelmet aratta ellenfeleivel szemben. A párbajvívás két félnek lovagias ügyből keletkezett mérkőzése sebzőképes fegyverekkel, az előre megállapított feltételekkel, két-két megbízott és egy-egy orvos jelenlétében. A versenyen megjelent összes bírák együttesen alkotják a versenybíróságot. Az ítélőbíróság (zsűri) az a három v. öt zsűri tag, amely a mérkőzéseknél éppen bíráskodik. A versenyen a szükséghez képest fellebbezési bíróság (Jury d’Appel) alakulhat, amelynek feladata a verseny közben emelt óvások felett határozni. Vivat (lat.) a. m. éljen. Viviani, René, francia politikus, szül. 1863. Sidi-bel-Abbesben (Algéria), megh. 1925. Plessis- Piquetben. Párisban ügyvédkedett, újságot szerkesztett és 1893. szocialista programmal képviselővé választották. 1906 nov.-től 1910 nov.-ig közmunkaminiszter volt Clemenceau, majd Briand kormányában. V. 1914. Ribot egynapos kormánya után kormányt alakított és ebben a külügyi tárcát is átvette. A V.kabinet volt az első francia háborús kabinet, amely 1914 szept.ben a németek rohamos előrehaladása elől Bordeauxba tette át székhelyét. A háborúnak a franciákra nézve szerencsétlen fordulata miatt 1915 okt.-ben V. lemondott és az utána következő Briand-kabinetben, majd a Ribotkormányban igazságügyminiszter lett. 1917 szept.-ben visszalépett és azóta többször külföldön járt diplomáciai külön megbízással. Mint Creuse département szenátora, halt meg. Viviszekcie, élveboncolás, élő állaton végzett olyan kísérlet, amelynek folyamán az állatot meg kell vágni, szúrni, szóval valamilyen módon meg kell sérteni. Nem „boncolják” tehát, hanem — akár az emberek operálásánál, — fájdalombénítás v. kábítás után végzik a kísérletet. A V. ellen heves társadalmi küzdelmet indítottak és ellenségei erkölcsi és állatvédelmi okokat sorakoztatnak fel ellene. A valóságban a V. aránytalanul nagyobb áldást jelent az emberek, mint fájdalmat a kísérleti állatok számára, minthogy sebészi módszerek, gyógyszerek hatása stb. csak így próbálható ki megbízhatóan, sőt a szervezet életműködéseinek megismeréséhez is elengedhetetlen szükség volt a V.-ra. Magyarországon a V.-val foglalkozó tudományos intézetek igazgatói v. megbízottaik végezhetnek V.-t. Víz, az emberiség életfeltételeinek egyik tényezője. Ha 2 térfogat hidrogén súlya 2 g., akkor egy térfogat oxigéné 16 g. s ha ez a 3 térfogat gáz vegyileg egyesül, akkor 2 térfogat, vagyis 18 g. vízgőz keletkezik. Ha a hidrogén súlya 1, akkor a vízgőzé 9, vagyis a víz 88-89% oxigént és 11 , 11 % hidrogént tartalmaz. A V.nek sajátságos és a maga nemében egyedülálló fizikai tulajdonságai vannak. A tiszta V. olvadási pontja 0°, a forrási pontja 760 mm, légnyomás mellett 100 ° C. Ha a vízre nyomás hat, az olvadási pontja alászáll. A cseppfolyós víz légüres térben és nyugalomban a 0° alatt sem fagy meg, de ha megrázzuk, v. levegővel érintkezik, azonnal összefagy. Ha télen, szélcsendes, fagypont körüli időben egy nyugvó, csendes tó vizébe, melynek hőfoka cseppfolyós állapotban 0° alatt van, hirtelen követ dobunk bele, az azonnal összefagy. Ezért mondjuk, hogy olvadási pont és nem fagypont, mert 0°-nál hidegebb víz lehetséges, de 6"-nál melegebb jég nincs. Ha a vízfelszínre kisebb légnyomás hat, akkor a forrpont alászáll, míg nagyobb nyomásnál ez emelkedik. Hegytetőn hamarabb forr a víz 100°-nál, mint sík alföldön. A teljesen tiszta víz színtelen, íztelen és szagtalan s teljesen átlátszó. A természetben teljesen tiszta víz nincs s mesterségesen is nehéz előállítani, mert a V. mindent elnyel s idegen anyagot így mindig tartalmaz. Csupán a desztillált V. tiszta, mely ivásra nem alkalmas, sőt bizonyos mértékig mérgező hatású. A V. nem 0°-nál a legsűrűbb, hanem +4°-nál, azon alul kiterjed és a jégnek nagyobb a térfogata, mint a V.-nek, ezért úszik a jég a V. tetején és ezért nem fagynak be fenékig a tengerek és a mély alpesi tavak. Más anyagok (zsír, fémek) szilárd állapotban sűrűbbek, mint olvadt halmazállapotban. Csak a víz és vas képez kivételt. Minden ismert anyag közt a V. faj melege a legnagyobb. Lassan melegszik föl, de melegét soká meg René Viviani Egérpad, az egér rögzítésére a viliszekciónál