Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
Pótlások és kiegészítések - K - Kiss Ferenc - Kiss Ferenc - Kiss Jenő - Kiss Rezső - Kiss Sarolta (Komáromi-Kacz Endréné) - Klabund - Kladivko Vilmos - Klee, Paul - Kleiber, Erich - Klug Péter - Kmety Károly - Koch Sándor - Kohl Medárd - Kókai Rezső - Kolb, Annette - Kollontaj, Alexandra - Kolnai Aurél - Kolosváry Bálint - Komáromy Pál - Komor András - Komor Vilmos - Koppányi Tivadar - Korányi Anna (Soós Elemérné) - Korányi Frigyes - Korcsmáros Nándor - Korfanty, Albert - Kornai Rezső - Korosetz, Anton - Kósa György - Koudela Géza - Kovács György - Kovács Lajos - Kováts Ilona - Kozma Erzsébet (Veres Zoltánné) - König Péter - Könyves Tóth Kálmán - Kőszeghy Mihály - Kőszeghy Teréz - Kövér Ilma - Kövesi Antal - Köveskuti Jenő - Kövessi Ferenc - Kraus, Klemens - Krenek, Ernst - Kresz Géza - Kreuger, Ivar
Kreuger 310 Kiss — Kiss Ferenc, református teológus, szül. 1862. A debreceni tudományegyetem református hittudományi karán nyilv. rendes tanár. Kiss Ferenc, orvos, a szegedi tudományegyetemen a leíró és tájbonctan nyilv. rendes tanára. Kiss Jenő, evangélikus teológus. 1927. a pécsi tudományegyetemen az újszövetségi írásmagyarázat rendes tanára lett. Kiss Rezső, festő és grafikus, szül. 1889. Budapesten. Főként arcképeket festett. Jelenleg Amerikában él. Kiss Sarolta (Komáromi-Kacz Endréné), festőnő, szül. 1883. Virág és interieur akvarelleket fest. Klabund, német költő, megh. 1928. Kladivko Vilmos, hegedűművész és zenepedagógus, szül. 1875. A Nemzeti Zenede tanára. Klee, Paul, német festő és grafikus, szül. 1879. Expresszionista stílusban dolgozik. Kleiber, Erich, osztrák karmester, szül. 1890. Prágában, Darmstadtban, Düsseldorfban és Mannheimben volt dirigens, 1923 óta a berlini opera főzeneigazgatója. Klug Péter, gyógypedagógus, szül. 1876. A gyógypedagógiai intézetek országos szakfelügyelője. Kmety Károly, közjogász, megh. 1928. Koch Sándor, geológus, szül. 1896. A Nemzeti Múzeum őre, a budapesti tudományegyetemen az ásványok fiziológiájának magántanára. Kohl Medárd, püspök, megh. 1928. Kókai Rezső, zeneszerző, szül. 1906. A Zeneművészeti Főiskola tanára. Kolb, Annette, német írónő, szül. 1875. Regényeiben főleg a nőkérdéssel foglalkozik. Kollontaj, Alexandra, orosz szovjetdiplomata és írónő, szül. 1872. 1924. norvég, 1926. mexikói követ lett. A szerelem útjai c. könyve az új női problémákkal foglalkozik. Kolnai Aurél, szociológus, szül. 1900. Budapesten. Számos társadalomtudományi és filozófiai könyvet és cikket írt magyar, német és angol nyelven. 1919 óta Beécsben él. Kolosváry Bálint, jogtudós, 1928. felsőházi tag lett. Komáromy Pál, operaénekes, szül. 1892. A budapesti Operaház tagja. Komor András, író, szül. 1898. Verseket, regényt és művészettörténeti kritikákat írt. Komor Vilmos, karmester, szül. 1895. A Filharmóniai Társulat titkára. Koppányi Tivadar, szül. 1900. Gyöngyösön, Steinach mellett dolgozott és a szemek és ivarmirigyek átültetésére vonatkozó kísérleteket végzett. Jelenleg a chicagói egyetem adjunktusa. Korányi Anna bárónő (Soós Elemérné), szül. 1870. Nagykállón. Főként virág- és tájképeket festett. Nagy szerepe volt a magyar művésznők megszervezésében. Korányi Frigyes báró, ifj., író és politikus. 1928. lemondott a párisi követségről és a Pénzintézeti Központ elnöke lett. Korcsmáros Nándor, író és újságíró, szül. 1883. Regényeket, novellákat és Forradalom és emigráció címen visszaemlékezéseket írt. Jelenleg külföldön él. Korfanty, Albert, lengyel politikust, 1928. újból képviselővé választották. Kornai Rezső, operaénekes, szül. 1888. A budapesti Operaház tagja. Korosetz, Anton, szlovén politikus. 1928. belügyminiszter, majd miniszterelnök, 1929. közlekedésügyi miniszter lett. Kósa György, zeneszerző, szül. 1899. Dalokat és zongoraműveket írt. Koudela Géza, zeneszerző, szül. 1894. Az Egyetemi templom karnagya. Kovács György, orvos, szül. 1900. Budapesten. Számos orvosi és természettudományi cikke és műfordítása jelent meg. Munkatársa e lexikonnak is. Kovács Lajos, író, szül. 1876. 1903. az amerikai Clevelandben r. kat. lelkész lett. Kováts Hana, énekesnő, szül. 1903. A Városi Színház tagja. Kozma Erzsébet (Veres Zoltánné), szobrász, szül. 1879. Marosvásárhelyen. Különösen képmásszobrokat és érmeket készített. König Péter, zeneszerző, szül. 1870. A szegedi Városi Zeneiskola igazgatója. Könyves Tóth Kálmán, ifj., író, szül. 1900. Verseket, novellákat, tanulmányokat és bírálatokat írt. Furulyaszó címen kis regénye jelent meg. Kőszeghy Mihály, r. kat. egyházi író, szül. 1874. Különösen ifjúsági írásokat írt, pl. : Jézus és a jó gyermek. Kőszeghy Teréz, énekesnő, szül. 1903. A Városi Színház tagja. Kövér Ilma, írónő, szül. 1862. Elbeszéléseket és regényeket írt. Főbb regényei : Damáz Margit: Két világ közt; Margit férje; Révész Magda. Kövesi Antal, gépészmérnök, szül. 1876. A Bányamérnöki Főiskola rendes tanára. Köveskuti Jenő, zeneszerző és zenepedagógus, szül. 1865. Számos zenepedagógiai munkát írt. Kövessi Ferenc, gazdász és botanikus, szül. 1875. Az Erdőmérnöki Főiskola tanára. Kraus, Klemens, osztrák dirigens, szül. 1893. Sok német városban működött, majd 1929. a bécsi opera igazgatója lett. Krenek, Ernst, osztrák zeneszerző, szül. 1900. Számos, merészen új irányzatú operát írt, köztük a Johnny spielt auf-ot, amelynek előadásain — a budapestin is — parázs botrányok voltak. Kresz Géza, hegedűművész, szül. 1882. Több európai városban játszott, majd Kanadába ment. Jelenleg a torontói konzervatórium tanára. Kreuger, Ivar, svéd nagyiparos, a gyufa világtrust megteremtője, szül. 1880.