Tolnai Új Világlexikona 18. Vég-Zs (Budapest, 1930)
V - Vése - Vesebetegségek - Vesekő - Vesica - Vesicantia - Véső - Vesta - Vestibule - Veszettség
38 Vesefa ága és gyümölcse Vese — Veszettség összetételét a V.-n keresztül való vándorlása közben vizsgáljuk, azt mindig másnak és másnak találjuk. Végül lehetséges, hogy a V. belső szekréciós működést is fejt ki. Ha a V.-t felmetsszük, kéreg- és velőállományt különböztethetünk meg benne. Előbbi kb. 1 cm. vastag, utóbbi piramisalakú képződményekből áll, amelyek az egymás felé csúcsosan konvergáló csatornákból állnak elő. Kb. 30 piramis van összesen. Állatoknál, de emberi embrióknál is a V. felszíne nem sima, hanem dudoros; a kiemelkedéseket a piramisok okozzák. Vése, kisk. Somogy vm. marcali j.-ában, (1920) 1683. U. p. és u. t. Bökönye. Vesebetcsisérjek, veleszületettek v. szerzettek. Előbbiek közé tartoznak a fejlődési rendellenességek, mint pl. : patkóvese, ami a két vese alsó sarkának összenövéséből jön létre ; a vese rendellenes helyen való fejlődése; vesehiány, mely akár mindkétoldali is lehet, amikor természetesen az újszülött életképtelen. A szerzett V. között megkülönböztetünk olyanokat, amelyeknél a vese speciális szövetei betegszenek meg és ennek következtében a vizeletkiválasztás szenved zavart és olyanokat, amelyek nem speciálisan a vesére jellemzők, mint pl. köveket, gyulladásokat, gümőkórt és daganatokat. Vesegyulladás igen sokféle van ; lefolyása tarthat néhány hétig, v. akár néhány évtizedig. Többnyire fertőző betegségek kapcsán fejlődik. Tünetei között nevezetesebbek: a vizelet menynyiségének és összetételének abnormis volta, fakó arcszín, vérnyomásemelkedés. Vesedaganatok között a legveszélyesebb a hypernephroma, amely alattomosan fejlődik és többnyire a vizeletben fellépő vér árulja el. Radikális operáció szükséges. A specifikus — tehát egyedül a vesére jellemző— V.-et négy csoportra oszthatjuk: 1. A veseállomány elfajulásos megbetegedése. 2. A vese érrendszerének elneszesedéséből keletkezett vesebaj. 3. Körülírt, gócszerű vesebaj. 4. Tulajdonképpeni vesegyulladás. A veseelfajulást — neurózist — a vese által kiválasztatni kényszerült, ismert v. ismeretlen mérgek okozzák. Ahol az ok ismeretes, ott a mérget termelő alapbetegség szabja meg a betegség sorsát. Ha az ok ismeretlen, akkor a kilátások nagyon rosszak. A gyógykezelést alig lehet otthon végrehajtani. Pihenés és rendkívül szigorúan keresztülvitt diéta szükségesek, különösen a só- és vízbevitelt kell megszorítani. Vesefa, a róla nevezett növénycsalád Anacardium nemzetsége. Fajai a forróövi Amerikában honosak. Az A. occidentale 7 m. magas fa, gyümölcse tyúktojásnagyságú és ehető kocsányon fejlődik. Gyümölcséért a trópusok alatt ma már mindenütt ültetik. A vesealakú magvakat a benszülöttek felfűzik és babonás gyógycélból a nyakon hordják. A magvakon a termés szövetéből ragadós és maró olaj rakódik le, mellyel a szemölcsöt és a tyúkszemet maratják le. Vesekő, az a húgykő, amely a vesemedencében képződött. Az ásványtanban V.-nek a nefritet nevezik. Vesica (lat.), a. m. hólyag. V. fellea: epehólyag ; V. urinaria: húgyhólyag. Vesicantia (lat.), így nevezik a gyógyszertanban a hólyaghúzó szereket. Véső, vas-, kő- stb. ipari acélszerszám, melyet kézzel v. a V.-gépen működtetnek. Élét két köszörült sík alkotja. Teteje sík lap alakú, melyre, mikor a V.-t a balkézbe fogják és a tárgyra tartják, kalapácsütéseket mérnek. A V.-gép nem egyéb, mint függélyes gyalugép. Vespasianus, római császár, 1. Flavius. Vespucci, 1. Amerigo. Vesszőfutás, katonai mntetés, mely még a VIX. sz. elején is megvolt. Akit erre ítéltek, — csak rendfokozatnélküli katonát, — annak 100—300 katonából alkotott kettős sorban kellett összekötözött kezekkel, derékig meztelenül, lassan végigmennie és minden többi katona vesszővel egyet ütött reá. Ezt a súlyos büntetést v. a hadbíróság, v. a rögtönítélő bíróság szabta ki az elítéltre. Vesla, a régi latin hitéletben a házi tűzhelyet megszemélyesítő isten- asszony. Ő volt a békés házi élet pártfogója, kinek tisztelete annyira összeforrt a tűzhelylyel, hogy alakját el sem képzelték a tűzhelytől elkülönítve , ezért oly ritkák a V.ábrázolások a képzőművészetben. A római állam ősi jelképes felfogással, egyetemes családnak érezte magát s ezért Rómában az államnak is volt tűzhelye. E tűzhely öröktüzét V. papnői őrizték, kik szűzi fogadalmat tettek és igen nagy tiszteletben állottak. Vestibule (franc. e.: vesztibül), a latin vestibulum a. m. előtér szóból : előcsarnok. Veszettség, majdnem kivétel nélkül halálosan végződő betegség. A fertőzésen alapuló és hevenyén lefolyó emberi, valamint állati betegséget a mikroszkópos megláthatás határán túl levő, szűrhető kórokozó idézi elő. A V. fertőző természete közismert, de még ma is akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy önmagától, forró eleség elfogyasztása, az ivóvíz nélkülözése, a nemi ösztön kielégítetlensége és más felingerülés következményeként keletkezik. A majdnem kivétel nélkül halálosan végződő fertőző betegségnek szűrhető kórokozója a legtöményebben a beteg nyálában és agyvelejében székel. Veszettségben elhunyt emberek és állatok mozgató idegsejtjeiben, ha a V. teljesen kifejlődött, az úgynevezett Negriféle testek megfelelő festési eljárással kimutathatók. A V. gyors lefolyású eseteiben, valamint akkor, amidőn a veszett állatot a betegség tökéletes lefolyása előtt kiirtották, az említett testecskék az agyvelő mozgató idegsejtjeiben ki nem mutathatók. Veszett szervezet nyála-Vésők (a) lapos véső (b) keresztvéső Véső (a) egyenes élű (b) homorú Vestaszűz. Ókori római márvány szobor