Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest)

C - Cincinnati - Cinkota - Ciprus - Cirus - C. I. T. E. J. A. - Citroën, André Gustave - Citta del Vaticano - Clair Vilmos - Clairvoyance - Clam-Martinitz, Heinrich Jarowlaw gróf - Claude, Georges - Claudel, Paul - Clemenceau, Georges - Clémentel, Etienne - Clerk, George Russel - Clermont-Ferrand

Clermont-Ferrand 125 Cincinnati — emberi eleme, hogy halaszthatatlanul szüksé­gesnek mutatkozott a légjárás jogi problé­máinak rendezése, mert ezen a téren még teljes zavar és tájékozatlanság uralkodott. A C. a légi jog közjogi részének kidolgozását tűzte maga elé. A benne kifejezésre jutó szellem eleinte a legyőzött államok ellen irányult, miért is azok 1930-ig (Bulgária kivételével) távol tartották magukat tőle. Eddig az idő­pontig 27 állam írta alá. 1922 júl. 11. lépett érvénybe. „ Cincinnati, város az É-amerikai Egyesült­ Államok Ohio államában, (1930) 451.160 1. Cinkota, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.­­ben, (1930) 8449 1. 1933. az eddig C.-hoz tarto­zott Mátyásföld önálló községgé alakult. Ciprus, sziget a Földközi-tenger K-i részében, (1931) 347.000 1. Cirus, 1. Cyrus. *C. I. T. E. J. A., rövidített neve annak a jogászokból álló szakbizottságnak, melyet 1925. a párizsi légi magánjogi konferencia állított fel a légi magánjogi kérdések nemzetközi ren­dezésére (Comité International Technique d’Experels Juridiques Aériens). Ezen a kon­ferencián 50 állam vett részt, köztük Magyar­­ország. A légjárás növekvő fontossága szük­ségessé tette a légi magánjog egyöntetű szabá­lyozását az egész világra kiterjedően s ez a C. feladata, mely ily módon a C. I. N. A.-val együtt (1. o.) a légi jog fejlődésének útját egyengeti. ♦Citroen, André Gustave, francia autógyáros, szül. 1878. Közel 1000 autó készült naponta gyárában a konjunkturális időkben. ♦Citta dei Vaticano (pl., a. m. Vatikánváros), Olaszország és a római Szentszék között 1929 jún. között megegyezés alapján meghatáro­zott pápai terület, melyen belül a pápának felségjogai vannak. Tér: 44 ha., 639 l. Clair Vilmos, hírlapíró és sportíró, újabb munkája : Magyar párbajok Attila kun király idejétől napjainkig. Ezenkívül számos cikket és tanulmányt írt a kard- és vízőrvívásról. Clairvoyance (tisztánlátás), egyes személyek­nek azon kivételes képessége, amellyel olyan tárgyakat vagy eseményeket képesek „szem­lélni”, amelyek a hétköznapi érzékelés határán kívül esnek. C.-esetek tudományos vagy iro­dalmi felemlítése évszázados múltra tekinthet vissza, a legkiválóbb gondolkodók, mint pl. Kant, Schopenhauer, hol tagadták, hol állítot­ták e lelki jelenség létezését, megbízható tudományos ellenőrzéséről csupán a múlt század vége óta lehet beszélni, amikor Angliá­ban megalakult az ilyenfajta lelki jelenségek kutatására és értelmezésére a Society of Psychical Research (Pszichikai kutatások társasága), amely sorozatos jegyzőkönyveket ad ki a megbízható esetekről, másfelől pedig pontos útbaigazításo­kat és módszereket közöl az esetleges megté­vesztések (legyenek azok önámítások vagy tudatos csalások) elkerülése végett. Francia­­országban főképpen Richet, Németországban Dessoir és Driesch foglalkozik e lelki jelenség értelmezésével. A mai, általában elfogadott tudományos álláspont az esetek jelentékeny számában megbízhatatlannak, ellenőrizhetet­­lennek és becsapásnak minősíti a leírt eseteket, viszont más, szintén elég nagy mennyiségű esetet tudományosan megdönthetetlennek és le nem tagadhatónak tart s ezzel a C. létezését elismeri. A C.-esetek több csoportba szokták osztá­lyozni. Ezek a következők : 1. Elrejtett tárgyak „szemlélete“ (kryp­­toskopia). A médium képes pl. egy előtte ismeretlen és lezárt borítékban lévő levél tar­talmát elmondani, vagy egy zárt szekrényben lévő tárgyakat megnevezni. 2. Térben nagy távolságban fekvő dolgok vagy események C.-a. Ide tartozik pl. Mikszáth Kálmán által leírt eset, Prakovszkyról, egy süket kovácsról, ki a távollevő fia életét kioltó fegyver dörrenését meghallotta, v. pl. Sweden­­borgnak, Kant kortársának víziója, amellyel Stockholm égését meglátta. 3. Már megtörtént, de a médium és környe­zete által ismeretlen események tisztánlátása. Ide tartoznak azok az esetek, többek között, amikor a médium valamely kinyomozatlan bűncselekmény tettesét, v. tetteseit próbálja megnevezni. E csoportba tartozó esetek tudo­mányosan nincsenek még igazolva. Úgy lát­szik, hogy a C. nem olyan lelki jelenség, ami bármikor, bármivel kapcsolatban az akarat irányításával elérhető volna. Meg kell itt említenünk, hogy Németországban ezen ú. n. krimináltelepátia tisztázatlan és megbízhatat­lan volta miatt tilos a bűnügyi nyomozások­ban a C.-val kísérletezni. 4. Bekövetkezendő események tisztánlátása, azaz jóslás. E csoportba tartozó esetek nin­csenek még tudományosan kellőképpen fel­derítve. Fokozott mértékben fennálló C. képességet tulajdonítanak az indusoknak (fakirok), vala­mint egyes primitív népeknek is. Mindezen körülményekre vonatkozó tudományos kutatá­sok még a kezdet legkezdetén tartanak. Bizonyos csupán az, hogy a C., mint tudomá­nyosan igazolható jelenség létezik s nem lehet puszta tagadással a megismerés világából száműzni. Clam-Martinitz, Heinrich Jaroslaw, gróf, oszt­rák politikus, megh. 1932. ♦Claude, Georges, francia fizikus, kémikus és feltaláló. Szül. 1870. Párizsban. A Sorbonnet végezte. Számos kisebb-nagyobb találmánya van az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai és az elektrotechnika köréből. Legnevezete­sebb eredményeit azon kísérleteivel érte el, amelyekkel sikerült neki a tengerben uralkodó állandó hőmérsékletkülönbségeket munkavégzés szempontjából gépek hajtására hasznosítani. Működésének elismeréséül 1927. a párizsi Académie des Sciences tagjai sorába választotta. Claudel, Paul, francia költő és diplomata, 1926. washingtoni követ lett. Legújabb darab­jai : L’Otage és a négy estét betöltő Le soulier de latin. A L’Otage-t most egészíti ki trilógiává és 1934 őszére tervezi bemutatóját. Drámáit eddig csak kísérleti szín­padokon játszották, elvont tartalmuk miatt. C.-nek máig 6 verses­könyve és 9 drámája jelent meg. Clemenceau, Georges, francia politikus. Bár a franciák a világháború után „a győzelem atyja” nevet adtak neki, az 1920. évi elnök­választáson kisebbségben maradt és ekkor visszavonult a politikai élettől. Azonban 1922, a francia háborús adósságok körül keletkezett kedvezőtlen hangulat eloszlatása végett Ame­rikába propagandaútra ment. Életének utolsó évében megírta emlékiratait, amelyek halála után jelentek meg. Clémentel, Etienne, francia politikus, 1927. a szenátus pénzügyi bizottságának elnöke. 1929 okt.-ben a Briand-kormány bukása után miniszterelnökj­elölt volt, de kormányalakítása nem sikerült. Clerk, George Russel, angol diplomata, aki közrehatott 1919. a koalíciós magyar kormány megalakulásában, 1926. Anglia konstantinápolyi nagykövete lett. Clermont-Ferrand, franciaországi város, (1931) 103.000­­. .

Next