Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Bordatörés - Bordeaux Henry - Bordeaux - Bordeauxi borok - Bordeauxi lé (bordói lé) - Bordelaise-mártás - Bordereau - Borderítőszerek - Bordet Jules

Bordatörés szének korai eltávolításával a folyamat gyorsan meggyógyítható. Bordatörés: Kétféle B.-t különböztetnek meg. Ha a beható erő közvetlenül hat a bordára, közvetlen (direkt) B. keletkezik, ha csak közvetve hat, pl. a mellkas össze­nyomása folytán, közvetett (indirekt) B. Egyszerre több borda is eltörhetik. A B. tünete: ropogás a törés helyén; a légzéssel összefüggő fájdalom; esetleg vérzés a mell­kasban, ha pl. a törésvég behatolt a mell­kasba. Kezelése ragtapasz-csíkokkal való rögzítésből, súlyosabb esetben (pl. mell­­üregi vérzés, tüdősérülés esetén) műtét­ből áll. Bordeaux [bordó] Henry, francia regény­író, *1870. Regényeit a családi élet sze­retete és erősen kát. szellem jellemzi. Is­mertebb regényei: La Neige sur les pas, La Nouvelle croisade des enfants és La Résurrection de la chaire; mindhárom megjelent magyar fordításban is, Behava­zott lábnyomok, A kis keresztesek ill. Testnek feltámadása címen. Bordeaux [bordó], Franciaország negye­dik legnagyobb városa, DNy.­Franciaor­­szág legfontosabb kereskedelmi és kikötő­városa, Gironde département székhelye, Bordelais borvidék középpontja. A város a Garonne balpartján félkör alakban tele­pült, a folyó torkolatától 100 km-nyire. Műemlékei között említésre méltó a római amfiteátrum, a Szt. András székesegyház (XI. sz.), a városháza, az érseki palota stb. B. érseki székhely; van egyeteme, tudomá­nyos és művészeti akadémiája. Nagyarányú kikötőberendezései (kikötőjét az elhomoko­­sodás veszélye fenyegeti) a Garonne mind­két partján messze a városon túl terjed­nek. Gazdasági jelentőségét kitűnő helyze­tének köszöni (kikötő, a Garonne medence középpontja, a Canal du Midi kiinduló ál­lomása). Különösen fontos B. borkereske­delme. Ipara hajóépítés, bőr- és élelmiszer­­gyártás. (1931) 262.990 lak. B. története. A római korban neve Bur­digala volt. Augustus császár Aquitania secunda fővárosává tette; a kereskedelmi, majd a tudományos élet nevezetes közép­pontja volt. A középkorban a vandálok, alánok, gótok és az arabok, majd a nor­mannok elpusztították. Midőn 1154-ben Henrik, Anjou grófja, az angol trónra ke­rült, B. angol királyi birtok lett és csak 1453-ban került vissza Franciaországhoz. A francia forradalom idejében a girondiak főhelye volt s ezért a rémuralom részéről véres megtorlásban részesült. 1871-ben itt ült össze a frankfurti békét elfogadó fran­cia nemzetgyűlés; a világháború alatt egy időre ide menekült a francia kormány. Bordeaux­ borok [bordói], a francia­­országi Gironde, Garonne és Dordogne fo­lyók mentén fekvő vidék borai, elsősorban vörösborok.­­Ezeket tartják a világ leg­jobb vörösborainak. A Cabernet, Merlot, Malbeck és Verdot szőlőfajtákból készül­nek. Termelőhelyek szerint Medoc, Graves, Cotes, Palus és Entre-deux-Mers csoporto­kat különböztetnek meg. Kitűnő fehér­borok a Pays de Lauternes borai; nem túl­­kövér, édes csemegeborok, a Sauvignon, Semillon és Muscadelle fajták terméséből készültek; legismertebb képviselőjük a Chateau Iquern. Bordeaux­ lé (bordós lé), gombaölőszer, melyet különösen a gyümölcstermesztésben használnak fel a különböző gombabetegsé­gek ellen. Egyike a legelterjedtebb s leg­hasznosabb permetező anyagoknak. Télen 2%-os, tavasztól 1, majd 10%-os erősségű oldatban használják. 100 1. 1%-os oldat ké­szítésénél a következőképpen járnak el: két fahordót vesznek, a kisebbikbe fel­oldanak 50 1. vízben 1 kg rézgálicot. A na­gyobbik hordóba ugyancsak 50 1. víz ke­rül, ebből annyit vesznek ki, amennyi egy 12 kg égetett mész megoltásához szüksé­ges. A megoltott, péppé kevert meszet zsákvásznon át a nagyobbik hordóba mos­sák, majd hozzáöntik az 50­­. rézgálicolda­­tot, állandó keverés mellett. A permetlé akkor jó, ha a vörös lakmuszpapirost megkékíti. A helyesen elkészített lé­­g­színkék színű, gyengén lúgos hatású. Az elkészített permetlé még aznap elhaszná­landó, permetezés előtt meg kell szűrni. Arzénes szerekkel keverhető. Bordelaise-mártás [bordléz], a francia konyha kedvelt mártása. Barna alapmár­­tás vörösboros (bordós) változata. Különö­sen halakhoz, fekete húsokhoz (marha, ürü, vad) használatos. Bordereau [borderó], francia szó. 1. Bank­hoz leszámításra beküldött váltók jegy­zéke. 2. Eladás céljából a banknak át­adott értékpapírok, idegen pénzek és de­vizák jegyzéke. 3. Munkások fizetését fel­tüntető jegyzék. Borderítőszerek, a megtört, homályos, zavaros borok megtisztításánál szerepet játszó anyagok, amelyek hatása vagy vegyi és vele kapcsolatos mechanikai, v. pedig tisztán mechanikai okokra vezetendő vissza. A vegyi hatás lényegileg a B. és a bor egyes alkotórészeinek oldhatatlan vegyületek alakjában való kiválásában áll, ezek pedig a zavarodást okozó anyagokat mechanikailag magukkal rántják. Ilyen B. a zselatin, a vizahólyag, a csersav, a to­jásfehérje, a lefölözött tej, a kazein, a sárga vérlúgsó. Ez utóbbit a bor fehér és fekete megtörésénél Möslinger ajánlatára jól le­het használni; a vastannát és vasfoszfátos borzavarosodás ellenszere ez. A tisztán me­chanikusan ható B., a spanyolföld, a kaolin, felületi vonzást gyakorolva fejtik ki de­rítő hatásukat. A bor derítésénél még a kénessavnak is szerepe van, de ez nem tartozik az igazi B. közé, valamint a szín­­telenítő szén (eponit, v. oenocarbon) sem. Bordet [­dé] Jules, belga bakteriológus, *1870. A bruxellesi Pasteur-intézet igazga­tója és a bakteriológia és parazitológia ta-

Next