Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Berdárka (Brdárka) - Berde Károly, Vitéz - Berde Mária - Berde Mózsa (Laborfalvi) - Berdicsev - Berdiczewski Micha Joseph - Berdjájev Nikoláj Alexandrovics - Berdjanszk - Bere (Berea) - Berea - Berechni - Bereck (Bretcu) - Berecuţa - Berecyntes - Berecyntia mater - Berecz Gyula - Berecz Károly - Berecz Sándor - Berecz Sándor - Bereczki Máté - Bereczki birs - Bereczki hegység - Bereczky (Torboszlói és Szentháromsági) család - Bereczky Sándor - Bereg vármegye
Berdárka és Versenylapot. Puskin Anyeginjének kedvéért tanult meg oroszul s e remekmű mesteri fordításával tette nevét emlékezetessé (1866). Madách Imre barátja és első életírója volt. Berdárka (Brdárka), gömör- és kishontmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 159 lak. Berde Károly, Vitéz, orvos, *1891.1931-ben a pécsi egyetemen a bőr- és nemi kórtan tanára lett. Főmunkája: A bőr- és nemibetegségek tankönyve. Berde Mária, erdélyi író- és költőnő, *1889. Az új erdélyi irodalomnak egyik legjelentősebb szervező egyénisége. Kezdeményezésére indult meg a marosvásárhelyi Zord, idő c. folyóirat. Nagy sikert ért el az erdélyi magyarság helyzetét elemző Földindulás c. regénye és az erdélyi irodalom kialakulását regényes formában feldolgozó Szentségvivők (1934). Tüzes kemence c. regénye 1936-ban jelent meg. Berde Mázsa (Laborfalvi), *1815, +1893. Részt vett az 1848. évi uniómozgalmakban, majd a székelyek ellenállását vezette. Világos után halálra, majd kegyelemből nyolc évi várfogságra ítélték. A kiegyezés után a belügyminisztériumban az erdélyi ügyek előadója lett. Berdicsev, az azonos nevű kerület (okrug) székhelye az ukrán szovjetköztársaságban; gabona- és állatkereskedelem; festék- és dohánygyártás. (1926) 51.440 lak. Berdiczewski Micha Joseph (írói nevén Micha Joseph bin Gorion), ukrajnai származású zsidó tudós és költő, *1865, *1925. Különösen hatalmas legendagyűjteményei jelentősek: Ságen dér Juden, 5 kötet, 1913— 1927 és Dér Born Judas, 6 kötet, 1916—1923. Berdjájev [bergyán] Nikoláj Alexandrovics, orosz vallásbölcselő, *1874. A bolsevizmus elől külföldre menekült. Az új középkor c. művét több nyugati nyelvre lefordították. Néhány tanulmánya magyarul is megjelent. Berdjanszk, város az ukrán szovjetköztársaságban, az Azovi tenger partján. Kikötőjéből gabonát, gyapjút, bőröket visznek, ki. (1926) 26.410 lak. Bere (Berea), szatmármegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 517 lak. Berea, 1. Bere (Románia), Berechni, 1. Alsóbarakony (Románia) és Felsőbarakony (Románia). Bereck (Bretcu), háromszékmegyei község, az Ojtozi szoros előtt, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 3218 lak. Határában római őrhely mardványai. Itt született Gábor Áron. Berecuja, 1. Berekutca (Románia). Berecyntes, ókori phrygiai néptörzs. Berecyntia mater (latin a. m. Berecyntius-i Anya), Kybele istennő (1. o.) latin költőknél gyakran előforduló neve, kisázsiai kultuszhelyéről, a Berecyntius-hegyről Phrygiában. Berecz Gyula, szobrász, *1894. Képmásokon kívül emlékműveket is mintázott: a komáromi hősi emléket, u. o. a kultúrpalota Jókai-szobrát. Berecz Károly, író, *1821, *1901. A szabadságharc utáni idők kedvelt novellaírója, könnyedén, elmésen írt. Verseket, útirajzokat és talpraesett bírálatokat is írt. Berecz Sándor, tanár, író. *1861. Ismertebb művei: A képzőművészetek története (1904); Magyarország művelődésének története (1905). Berecz Sándor, író és hírlapíró, *1891. Okt. középiskolai tanár. A Magyar Újságírók Turista Egyesületének alapító-elnöke. Több fővárosi lapnak (Est-lapok) volt belső munkatársa. Alkotmányjogi bíráskodás c. munkájával a Pázmány Péter-tudományegyetem díját nyerte el. Újabb műve: A tökéletes választójog (1932). Bereczki Máté, pomológus, *1824, +1895. Jogásznak készült, de egész életét a magyar gyümölcstermelés elméleti és gyakorlati fejlesztésének szentelte. Gyümölcsészeti vázlatok c. 4 kötetes munkájában kb. 800 gyümölcsfajta leírását adta s ezzel megteremtette a magyar pomológiát (1870). Bereczki birs, egyike a legkiválóbb birsfajtáknak. Gyümölcse igen nagy, körte alakú, világos sárga, édeskés ízű. Korán és bőven terem. Fája edzett, minden megfelelően meleg, tápdús talajban szépen fejlődik. A meszes, márgás, vizes talajt nem tűri. Metszeni nem szabad. Bereczki hegység, a K.-i Kárpátok külső, homokkővonulatának legkeletibb tagja, az Ojtozi és a Bodza szoros között. Sűrű erdők borítják; igen gyéren lakott. Legmagasabb csúcsa, a Lakoca, 1778 m. Ásványos forrásokban gazdag (Kovászna). Bereczky (Torboszlói és Szentháromsági) marosszéki székely család, melynek a székely primori rendben szereplő ága Mátétól származik, aki 1594-ben Szentháromságon lakott. 1614-ben a primori rendben szerepelt, 1622-ben Marosszék alkirálybírája volt. Ebből az ágból Sándor (*1817, +1885.) író, zeneszerző, országgyűlési képviselő volt. A Torboszlón maradt ágból György (*1807, +1875) író, 1848—1849-ben csapatvezér, 1861-ben Közép-Szolnok vm. alispánja volt. Bereczky Sándor, ev. lelkész, tankönyvíró, *1860. Tizenhét évi hitoktatói szolgálat után 1896-tól 1931-ig a budapesti ev. gimnázium vallástanára volt. Tankönyveit országszerte használják. Bereg vármegye, Tr. előtt Magyarország tiszajobbparti részének egyik vm.-je, Ung, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Máramaros vm. és Galicia között. Tér: 3786 km 2 volt, ebből 450 km 2 maradt meg Magyarország birtokában. Lakossága 1910-ben 236.511 volt. A régi vármegye leírása: ÉK.-i felét a Kárpátok külső homokkővonulatának a vm. területére eső darabjai (a K.-i Beszki-