Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Bozóky Géza - Bozóky Mihály - Bozósd (Rădesti) - Bozovici - Bozovics (Bozovici) - Bozsaly (Bogeiu) - Bozsok - Bozsor (Bujor) - Bozzai Pál - Bozzai - Bozzay (Horváth) Margit - Bő - Böckh August - Böckh Hugó (Nagysuri) - Böckh János (Nagysuri) - Böcklin Arnold - Bőd (Beud) - Böde - Böde - Bödeháza - Bödön (Bidiu) - Bödönhajó - Bődy Kálmán - Bőfalu (Behynce) - Böfögés
Bozóky receni egyetem tanára lett. Főbb művei: A hitelbiztosítás (1913), Társadalmi és gazdasági politika (1923), A statisztika módszertana (1927), Közgazdaságtan (1934). Bozóky Géza, jogtudós, pécsi egyetemi tanár, *1875. Főbb munkái: Magyar váltójog, különös tekintettel a hágai nemzetközi váltójogi egyezményre (1926) és Magyar kereskedelmi jog, különös tekintettel a történeti fejlődésre (2 kötet, 1928—29). Bozóky Mihály, kat. kántor, egyházi énekeskönyvek szerkesztője, *1755, +1839. Vácott megjelent két kiadánya, (Kat. korbeli kótás énekeskönyv 1797 és A jól meghalásra serkentő magyar egyházi énekeskönyv 1806), a németes, ú. n. „jozefiánus" dallamanyagot vitte be a magyar egyházi zenébe. Bozósd (Radesti), aradmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 767 lak. Bozovics, 1. Bozovics (Románia), Bozovics (Bozovici), krassó-szörénymegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 3664 lak. Vas- és barnaszénbányák az Almás-völgyében. Bozsaly (Bogeiu), biharmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 608 lak. Bozsok, nk. Vas vm. szombathelyi j.-ában, a szombathely—kőszegi vasútvonal mértén, (1930) 761 lak. Határában római vízvezeték maradványai. Régi várkastély, Mátyás-korabeli címerrel. Bozsor (Bujor), krassó-szörénymegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 621 lak. Bozzai Pál, költő, *1829, +1852. Részt vett a szabadságharcban, majd az osztrák hadseregbe sorozták. Munkáit Lévay József adta ki életrajzi bevezetéssel. Bozzai, kir., beosztva Vép nk.-hez, Vas vm. szombathelyi j.-ában, (1930) 303 lak. U. p. és u. t. Vép. Bozzay (Horváth) Margit, írónő, *1894. A Pesti Napló munkatársa. Cikkein, versein, novelláin kívül önálló művei: Álarc nélkül (1929), Az árnyék (1934), Tizenötéves feleség (1936). Bő, kk. Sopron vm. csepregi j.-ában, a Répce mellett, a sárvár—répcevisi vasútvonal mentén, (1930) 1196 lak. Böckh August, német klasszikus filológus, *1785, +1867. Monográfiái, szövegkiadásai (Pindaros) stb. mellett nevezetes a halála után előadásai alapján kiadott Enzyklopadie und Methodologie der philologischen Wissenschaften (1877). Böckh Hugó (Nagysuri), B. János fia, geológus, *1874, +1931. 1899-ben a selmeci bányászati akadémia tanára lett. Geológiai tankönyvének (1903—1909) máig nincs párja. 1910-től kezdve élénk részt vett az állami szénhidrogén-kutatásokban, majd tanári munkásságát abbahagyva, a pénzügyminisztériumban, mint államtitkár, a bányászati kutatások vezetője lett. 1923-tól 28-ig az Anglo-Persian Oil Co Ltd. tanácsadója volt, nagy expedíciókat vezetett Perzsiába és Albániába. Munkáját nagy siker és elismerés kísérte. 1929 ben visszatért és haláláig vezette a Földtani Intézetet. Böckh János (Nagysuri), geológus, *1840, +1908. 1862-ben a Földtani Intézet igazgatója lett. Nevéhez fűződik a Bakony geológiai kutatásának megalapozása és a petróleum- és földgázkutatás megindítása Magyarországon. Böcklin Arnold, svájci festő, +Basel 1827, +San Domenico di Fiesole 1901. Schirmer tájképfestő tanítványa Düsseldorfban. Működött Németországban (München, Weimar), Svájcban (Basel), de legtöbbet Olaszországban élt és a német lélek hagyományos szeretetével csüngött Itália természeti és művészeti szépségein. Képeinek színhelyét is többnyire a déli természetbe helyezi, német érzéssel és képzelettel töltve meg azt. Művészete sajátos vegyüléke a romantikus és realista elemeknek. Legjellemzőbbek fantasztikus alakokkal benépesített tájai, melyeken az alakok szervesen összenőttek a környezettel, mintegy megtestesítik a természet erőit, kifejezik hangulatát. Barátja volt Szinyei Merse Pálnak és buzdító befolyással volt reá. A budapesti Szépművészeti Múzeumban két kiváló képe van: Kentaur a kovácsműhelyben és Tavaszi est. Irodalom: Wölfflin (1898), N. Thode (1905), L. Justi (1921), Bőd (Bend), szolnok-dobokamegyei község, Tróta Romániához tartozik, (1930) 846 lak. Kat. temploma 1788-ból való. Böde, kk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ában, (1930) 612 lak. Göcsej É.-i határában, u. p. Zalaszentgyörgy, u. t. Salomvár. Böde, 1. Katicabogár. Bödeháza, kk. Zala vm. alsólendvai j.-ában. (1930) 265 lak. A jugoszláv-magyar határszélen, u. p. és u. t. Résznek. Bődön (Bidiu), szolnok-dobokamegyei község, Tróta Romániához tartozik, (1930) 638 lak. Bödönhajó, egyetlen fatörzsből vájt csónak. Orra felhajló, fara kerek. Ősi jármű, melyet ma már csak primitív népek használnak, de hajdan minálunk is általánosan el volt terjedve, különösen az Ecsedi láp és a Sárrét környékén. Legtovább a Balatonon maradt meg. Bődy Kálmán, szobrász, *1885. Sok emlékérmet és plakettet készített (pl. Tisza István); az ő műve a Gyóni Géza-emlék Gyónban. Bőfalu (Behynce), nyitramegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 458 lak. Böfögés, levegő hangos eltávozása a szájon át a gyomorból. Levegő kerül a gyomorba étkezésnél, légnyelés következtében. Ilyenkor egy-két B.-re a légtartalom kiürül. Ezzel szemben a kóros B. sokszor ismétlődhetik. B.-t válthat ki gyomorhurut, a mellkas idegeinek (nervus phrenicus) izgalma, agyi megbetegedés, neurózis stb. A B. úgy jön létre, hogy az ingerületre a gyomorgödörben fájdalom jelentkezik, majd