Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csávás festőanyagok - Csávázás (pácolás) - Csavcsavadze Alexander herceg - Csavcsavadze Iliko herceg - Csávolszky Lajos - Csávoly - Csávos (Ciavos) - Csávossy Elemér (Csávosi és Bobdai) br. - Cseb (Cib) - Csebény
Csávás festőanyagok Csávás festőanyagok, rendkívül színálló, az egész színskálát felölelő, javarészt élénk színű festőanyagok. Az indigó és a bíbor kivételével mesterségesen készülnek. Századunk eleje óta a természetes indigót is kiszorította a mesterséges indigó. A C. 3 csoportra oszlanak. 1. Az indigó és az ú. n. indigóid festőanyagok (a kereskedelemben Helindon és Cibanon csoportnéven ismeretesek). Utóbbiak részben indigóból készülnek, részben csak vegyi alkatuk szerint tekinthetők indigószármazékoknak. Állati eredetű szálasanyagokból készült árura különösen alkalmasak. 2. Az antrakinóncsoport (kereskedelmi csoportnevük Indantrén és Ciha), ide tartoznak a legszínállóbb C. Az első indantrénfestőanyag a rendkívül élénk „indantrénkék E. S.“ nevű diantrakinónazinszármazék. Ez, valamint származékai, továbbá a 2 és 3 antrakinónmagot, ill. a magasabb rendű benzantron-, benzantronkinolin, stb. vegyületeket magukban foglaló C. erősen lúgos csávából melegen és röviden festődnek; ennélfogva növényi eredetű szálasanyagok festésére alkalmasak. 3. Hidronfestőanyagok: a kénes és csávás festőanyagok közt átmenetet képező karbazolszármazékok. Kénnátriummal és szódával, valamint hidroszulfitcsávából festhetők. Színállóságra nézve egynéhány az indantrénekkel vetekszik. Az összes C. jellemző tulajdonsága, hogy redukáló szerek (pl. cinkpor, vasgálic, hidroszulfit) behatása alatt lúgos közegben ú. n. leukoszármazékokká alakulnak; ezek színe az eredeti C. színétől élesen eltér. A redukált C. ezen alkalikus koloid-oldata a csáva (németül: Küpe), s így hívják a csávát tartalmazó festőhordót v. készüléket is. A csávafolyadék nem légálló; felszínén a levegő oxigénjének behatása alatt a C. kiválnak. A leukoszármazékok halogénszálfósavak behatása alatt vízben oldható, légálló észterekké alakulnak. Ezek jól eltarthatók, indigoszól-csoport néven kerülnek forgalomba. Az indigoszálákból oxidáció útján (pl. salétromossavval, klorátokkal) visszaalakulnak az eredeti C. Csávázás (pácolás). 1. A gabonaféléket fenyegető üszögkár ellen való védekező eljárás. Célja, hogy a vetőmagra tapadó kórokozó csirákat vegyi szerek alkalmazásával elpusztítsa. Erre régebben csak récgálicoldatot használtak. Ebben áztatták ezzel permetezték a vetőmagot. Ma folyékony és poralakú csávázószerek vannak forgalomban, legnagyobb részük arzénes. A ma legelterjedtebb felfogás szerint inkább a száraz, ú. n. por-csávázószereknek (porpác) van jövőjük. A porpácolás v. vetőmagporozás abban áll, hogy a vetőmagot gombaölő hatású anyagok finomra őrölt porával vonják be. A porozás végrehajtására megfelelő gépek (tengelyre szerelt forgatható dobok) szolgálnak. A gépbe beöntik a gabonát, ráöntik az előírásos mennyiségű pácoló szert és a dobozt lezárva, 5—10 percig forgatják. Előnye a gyors és egyszerű végrehajtás, továbbá az, hogy a vetőmagot szárítani nem kell, azonnal elvethető v. tetszés szerinti ideig eltartható s eközben az utólagos fertőzésektől is védve van. Hátránya viszont, hogy hatása nem teljesen biztos, mert a gombaölő hatás csak vetés után érvényesül s ilyenkor az időjárási és talajviszonyok nagy mértékben befolyásolják. Államilag engedélyezett porpácolószerek az Arzopác, Abavit, Porzol és a Tillantin szárazpác. Belőlük 10 gabona porozásához 200 gr szükséges. 2. A fémtechnológiában a C. V. pácolás a meleg állapotban készült fémgyártmányok felületének a gyártás közben rajtuk keletkezett oxidoktól (tevétől) való megtisztítására szolgáló művelet. E célra híg savakat (pl. vas- és rézötvözeteknél) v. lúgokat (pl. alumíniumnál) használnak. Csavcsavadze Alexander herceg, karthli (georgiai) költő, *1789, fl846. Költészetében lehangoltság váltakozik K.-i érzékiességgel, a bor, az asszonyok s a gondtalan élet dicsőítésével. Híres költeménye: A Gökcsa-tó. Csavcsavadze Iliko herceg, karthli (georgiai) író, *1837, fl898. Az első modern karthli regényíró. Az egyenlőségnek, a parasztság felszabadításának előharcosa. (Egy rabló életéből, verses regény; Ez ember? regény). Hazafias és természetleíró költészetében az élő népnyelvhez közeledik. Csávolszky Lajos, lapszerkesztő, *1841, f909. Újságírói pályáját Csernátony Lajos oldalán, az Ellenőrnél kezdte. Később a függetlenségi párthoz csatlakozott, a képviselőház tagja lett és 1874-ben megindította az Egyetértés c. napilapot. 25 évig tartó irányítása alatt a lap igen nagy népszerűséget szerzett. Utolsó éveiben visszavonult a közélettől és az újságírástól. Csávoly, nk. Bács-Bodrog vm. bajai j.-ában, az újdombóvár—csikériai vasútvonal mellett. (1930) 3104 lak. Fejlett állattenyésztés. Kat. temploma 1783-ban épült. Csávos (Csavos), torontálmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 953 lak. Erdődy-kastélya 1847-ben épült. Csávossy Elemér (Csávosi és Bobdai) br. Jézus társasági atya, *1883. A jezsuita rend közép- és főiskoláiban mint tanár működött. 1924—27-ben a magyar rendtartomány főnöke, 1932—36-ban a kalocsai rendi gimnázium igazgatója volt. Irodalmi működése hitbuzgalmi, bölcseleti és hittudományi irányú. Főképen szociális tárgyú tanulmányai keltenek feltűnést. Cseb (Cib), hunyadmegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 924 lak. Gyönyörű táj sziklákkal, barlangokkal, forrásokkal, hegyi utakkal. Csebény, kir. Baranya vm. szentlőrinci j.-ában. (1930) 398 lak. U. p. és u. t. Ibafa.