Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csebokszarij - Csebze (Cebza) - Csécs (Čečejovce) - Csecs - Csecsbarlang - Csecsbimbó - Csécse - Csecselégy - Csecsemő

Csecsemő A csecsemő táplálkozása. A C. legtökéletesebb tápláléka az anya­tej, ez adja neki mindazokat az anyagokat, amelyek a fejlődését a legideálisabban elő­mozdítják és ez védi meg fertőzésektől. Semmiféle mesterséges keverék v. tápszer nem vetekedhet az anyatejjel, mert nem tartalmazza az anyatejben jelenlévő vita­minokat, stb. (1. Anyatej). Minden anya legszentebb kötelessége, hogy gyermekét a természetnek ebben az áldásában részesítse. Csak az anya betegsége (pl. tü­dőbaj), a tej teljes hiánya, a gyermek fejlődési rendelle­nességei (nyúlajk, farkastorok) s végül az anya munkás elfoglaltsága lehetnek akadá­lyok. A C.-t először 12—24 óra múlva he­lyezik az anya mellére. Ekkor még nincs anyatej, csak ú. n. előtej, colostrum (1. o.), ebből néhány gr-ot szív a C. Tej csak a 2.—5.-ik napon jelentkezik, addig a C. teát kap. Az első nap kétszer, a második nap háromszor szoptatják; rendszeres szoptatás­ban csak a harmadik naptól kezdve része­sül, még­pedig az első hetekben 3 óránkint, összesen hatszor. Éjjel csak koraszülött és gyenge C.-k kapnak táplálélkot. A 4.—8. hét­től kezdve már 4 óránkint táplálkozzék a C. Sok C. mohón szopik, levegőt nyel, ezért szoptatás után hány egy keveset. Ennek elkerülése végett célszerű a C.-t szoptatás után addig függőlegesen tartani, amíg a lenyelt levegőt fel nem böfögi. A szoptatás időtartama lehetőleg 20—25 percnél ne le­gyen több; a tej nagyobb részét a C. már az első 5 percben kiszopja. A tejképződés legfőbb mozgatója a szoptatás. Az emlőnek minden szoptatáskor teljesen ki kell ürül­nie, mert különben tejpangás, gyulladás jöhet létre. A szopott tej mennyiségét C.­­mérleggel állapítják meg; a C.-t szoptatás előtt és utána megmérik. A C. a 3. nap 200, a 4. nap 300, a 6. nap 400 és a 7. nap 500 gr-ot szopik. Ezzel elérte a gyarapodáshoz szükséges mennyiséget. Az első hónap vé­gén kb. 600, a 2. hó végén 800, a 4. hó végén 850, az 5. hó végén 900 és a 6. hó végén 1000 gr a jó fejlődéshez szükséges tejmennyiség (mindezek természetesen csupán hozzávető­leges adatok). Romlott anyatej nincs, csak egyes súlyos betegségekben lehet az anya­tej nem megfelelő. Tejhajtó szerek nincse­nek, hatásuk beképzelésen alapszik; a tej­­mennyiséget csak maga a szopás (a tejmi­rigyek izgatása) fokozhatja, de a szoptatás alatt az anyának erőteljesebben kell táp­lálkoznia és több folyadékot kell magához vennie, mint máskor. Ha az anyának teje nincs és a mesterséges táplálás nem meg­felelő, a táplálást dajkával végeztetik. Ele­gendő, ha a csecsemő 30 évig szopik, azon­ban már a 6. hónaptól kezdve egy-egy szop­tatást elhagynak és helyette levest, főzelé­ket, darát, stb. etetnek. Mesterséges tápláláshoz csak kényszer­­helyzetben szabad folyamodni. Alapanyaga a tehéntej. A tehéntej sokban eltér az anyatejtől, leginkább abban, hogy három­­szor annyi fehérjét és csak feleannyi cukrot tartalmaz, mint amaz. A csecsemő az anya­tejben a fejlődéshez szükséges vitaminokat és tápsókat megfelelő mennyiségben kapja, a mesterséges táplálékban ezek hiányoznak­­. nem elegendők. A hosszú főzés által ugyanis a vitaminok tönkremennek, a hígí­tás folytán pedig a tápsók skevesbbednek meg. A forralás káros hatását azzal csök­kentik, hogy idejét 3 percre szabják. A pasztörizált tej silányabb a rövid ideig forralt tejnél. A tehéntej higítása révén létrejött kalóriaveszteséget különféle anya­gok hozzáadásával igyekeznek pótolni. Fia­tal C.-nél a zsírt szénhidráttal, cukorral és nyákkal pótolják. A C. fejlődésével a te­héntej hígításának szükségessége csökken és tápláléka zsír szempontjából is mind ki­elégítőbb lesz. A tejet megérkezésekor azon­nal fel kell forralni. A tejkeveréket egyes adagokra elosztva, jégszekrényben kell meg­őrizni; erre a célra a legtökéletesebb a Soxhlet-készülék. A szoptatós üvegekre gu­misapka (cuck­) kerül; mind az üveg, mind a gumi tisztítására nagy gondot kell for­dítani, az üveget megfelelő kefével kell tisztítani. A tehéntej hígítására nyákleve­seket és lisztfőzeteket használnak. A nyák készítése úgy történik, hogy 1—2 evőkanál­nyi zabpehelyt v. főtt rizst 1 liter vízben 2 óráig főznek, azután megszűrik. Az eredmény 12 liter nyákleves, ehhez a megfelelő cukor­mennyiséget kell hozzáadni. A lisztfőzet úgy készül, hogy 25 gr búza-, rizs- v.­zab­lisztet langyos vízben elkevernek, 15—20 percig főzik és vízzel 1/2 literre egészítik ki. A gyermektáplisztek csak orvosi ta­nácsra alkalmazandók. Rendszerint a 6.—7. hónapban térnek át a C. vegyes táplálására. Kezdetben a déli szopás helyett húslevest adnak zöldséggel, majd fokozatosan levest és főzeléket, végül a többi szoptatást is pépes eledelekkel egé­szítik ki. Már korán kap a C. narancs- és citromlevet, hogy a szervezet vitaminszük­séglete fedezve legyen. Ha táplálkozási za­var lép fel és a C. nem fejlődik, akkor az említett táplálékok helyett, a zavar termé­szete szerint, különböző higítású és össze­tételű egyéb táplálékokra van szükség (Kel­­ler-féle malátaleves, Czerny-Kleinschmidt­­féle vajleves, Finkelstein-Mayer-féle fehér­­jés tej, stb.). Gyógytáplálék csak orvosi uta­sításra és orvosi felügyelet alatt adható a C.-nek. A csecsemő ápolása. Már szülés előtt mindent gondosan el kell készíteni a C. részére: fehérneműt, fürdő­vizet, stb. A fürdővíz hőfoka 37 C° legyen. A születés utáni első feladat a C. köldöké­nek ellátása. A C.-re tapadt zsiradékot ola­jos vattával távolítják el, az orr- és fülnyí­lásokat vattapamaccsal tisztítják ki. A für­dővíznek nem szabad a szembe kerülnie. a 1454

Next