Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csebokszarij - Csebze (Cebza) - Csécs (Čečejovce) - Csecs - Csecsbarlang - Csecsbimbó - Csécse - Csecselégy - Csecsemő
Csecsemő A csecsemő táplálkozása. A C. legtökéletesebb tápláléka az anyatej, ez adja neki mindazokat az anyagokat, amelyek a fejlődését a legideálisabban előmozdítják és ez védi meg fertőzésektől. Semmiféle mesterséges keverék v. tápszer nem vetekedhet az anyatejjel, mert nem tartalmazza az anyatejben jelenlévő vitaminokat, stb. (1. Anyatej). Minden anya legszentebb kötelessége, hogy gyermekét a természetnek ebben az áldásában részesítse. Csak az anya betegsége (pl. tüdőbaj), a tej teljes hiánya, a gyermek fejlődési rendellenességei (nyúlajk, farkastorok) s végül az anya munkás elfoglaltsága lehetnek akadályok. A C.-t először 12—24 óra múlva helyezik az anya mellére. Ekkor még nincs anyatej, csak ú. n. előtej, colostrum (1. o.), ebből néhány gr-ot szív a C. Tej csak a 2.—5.-ik napon jelentkezik, addig a C. teát kap. Az első nap kétszer, a második nap háromszor szoptatják; rendszeres szoptatásban csak a harmadik naptól kezdve részesül, mégpedig az első hetekben 3 óránkint, összesen hatszor. Éjjel csak koraszülött és gyenge C.-k kapnak táplálélkot. A 4.—8. héttől kezdve már 4 óránkint táplálkozzék a C. Sok C. mohón szopik, levegőt nyel, ezért szoptatás után hány egy keveset. Ennek elkerülése végett célszerű a C.-t szoptatás után addig függőlegesen tartani, amíg a lenyelt levegőt fel nem böfögi. A szoptatás időtartama lehetőleg 20—25 percnél ne legyen több; a tej nagyobb részét a C. már az első 5 percben kiszopja. A tejképződés legfőbb mozgatója a szoptatás. Az emlőnek minden szoptatáskor teljesen ki kell ürülnie, mert különben tejpangás, gyulladás jöhet létre. A szopott tej mennyiségét C.mérleggel állapítják meg; a C.-t szoptatás előtt és utána megmérik. A C. a 3. nap 200, a 4. nap 300, a 6. nap 400 és a 7. nap 500 gr-ot szopik. Ezzel elérte a gyarapodáshoz szükséges mennyiséget. Az első hónap végén kb. 600, a 2. hó végén 800, a 4. hó végén 850, az 5. hó végén 900 és a 6. hó végén 1000 gr a jó fejlődéshez szükséges tejmennyiség (mindezek természetesen csupán hozzávetőleges adatok). Romlott anyatej nincs, csak egyes súlyos betegségekben lehet az anyatej nem megfelelő. Tejhajtó szerek nincsenek, hatásuk beképzelésen alapszik; a tejmennyiséget csak maga a szopás (a tejmirigyek izgatása) fokozhatja, de a szoptatás alatt az anyának erőteljesebben kell táplálkoznia és több folyadékot kell magához vennie, mint máskor. Ha az anyának teje nincs és a mesterséges táplálás nem megfelelő, a táplálást dajkával végeztetik. Elegendő, ha a csecsemő 30 évig szopik, azonban már a 6. hónaptól kezdve egy-egy szoptatást elhagynak és helyette levest, főzeléket, darát, stb. etetnek. Mesterséges tápláláshoz csak kényszerhelyzetben szabad folyamodni. Alapanyaga a tehéntej. A tehéntej sokban eltér az anyatejtől, leginkább abban, hogy háromszor annyi fehérjét és csak feleannyi cukrot tartalmaz, mint amaz. A csecsemő az anyatejben a fejlődéshez szükséges vitaminokat és tápsókat megfelelő mennyiségben kapja, a mesterséges táplálékban ezek hiányoznak. nem elegendők. A hosszú főzés által ugyanis a vitaminok tönkremennek, a hígítás folytán pedig a tápsók skevesbbednek meg. A forralás káros hatását azzal csökkentik, hogy idejét 3 percre szabják. A pasztörizált tej silányabb a rövid ideig forralt tejnél. A tehéntej higítása révén létrejött kalóriaveszteséget különféle anyagok hozzáadásával igyekeznek pótolni. Fiatal C.-nél a zsírt szénhidráttal, cukorral és nyákkal pótolják. A C. fejlődésével a tehéntej hígításának szükségessége csökken és tápláléka zsír szempontjából is mind kielégítőbb lesz. A tejet megérkezésekor azonnal fel kell forralni. A tejkeveréket egyes adagokra elosztva, jégszekrényben kell megőrizni; erre a célra a legtökéletesebb a Soxhlet-készülék. A szoptatós üvegekre gumisapka (cuck) kerül; mind az üveg, mind a gumi tisztítására nagy gondot kell fordítani, az üveget megfelelő kefével kell tisztítani. A tehéntej hígítására nyákleveseket és lisztfőzeteket használnak. A nyák készítése úgy történik, hogy 1—2 evőkanálnyi zabpehelyt v. főtt rizst 1 liter vízben 2 óráig főznek, azután megszűrik. Az eredmény 12 liter nyákleves, ehhez a megfelelő cukormennyiséget kell hozzáadni. A lisztfőzet úgy készül, hogy 25 gr búza-, rizs- v.zablisztet langyos vízben elkevernek, 15—20 percig főzik és vízzel 1/2 literre egészítik ki. A gyermektáplisztek csak orvosi tanácsra alkalmazandók. Rendszerint a 6.—7. hónapban térnek át a C. vegyes táplálására. Kezdetben a déli szopás helyett húslevest adnak zöldséggel, majd fokozatosan levest és főzeléket, végül a többi szoptatást is pépes eledelekkel egészítik ki. Már korán kap a C. narancs- és citromlevet, hogy a szervezet vitaminszükséglete fedezve legyen. Ha táplálkozási zavar lép fel és a C. nem fejlődik, akkor az említett táplálékok helyett, a zavar természete szerint, különböző higítású és összetételű egyéb táplálékokra van szükség (Keller-féle malátaleves, Czerny-Kleinschmidtféle vajleves, Finkelstein-Mayer-féle fehérjés tej, stb.). Gyógytáplálék csak orvosi utasításra és orvosi felügyelet alatt adható a C.-nek. A csecsemő ápolása. Már szülés előtt mindent gondosan el kell készíteni a C. részére: fehérneműt, fürdővizet, stb. A fürdővíz hőfoka 37 C° legyen. A születés utáni első feladat a C. köldökének ellátása. A C.-re tapadt zsiradékot olajos vattával távolítják el, az orr- és fülnyílásokat vattapamaccsal tisztítják ki. A fürdővíznek nem szabad a szembe kerülnie. a 1454