Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csőröshalak (Chelmo) - Csőrösszájú halak, nilusi csukák (Mormyridae) - Csörötnek - Csőrsaru - Csörsz Károly - Csörszárka - Csősugarak - Csősz - Csősz - Csőszájfék - Csőszerelvények

Csőröshalak (Chelmo), tengeri halfajta. Orruk megnyúlt, csőralakú, a végén van a vízszintes szájnyílás. A szájaz bársony­faja a Polinéziai szigetvilág tengerei­ben él. Csőrösszájú halak, nílusi csukák (Mormy­­ridae), Afrika édes vizeiben élő halfajta, ormányszerűen megnyúlt arcorr jellemzi. Ez fejüket az elefántéhoz, egyes fajokét pedig a hosszúcsőrű madarakéhoz teszi hasonlóvá. Legismertebb a nílusi csőrösszájú hal (Gym­­narchus niloticus), angolna-külsejű hal, farka két oldalán lemezekből álló elektro­mos szerve van. Csörötnek, kb. Vas vm. szentgotthárd— muraszombati j.-ában, a szombathely—szent­gotthárdi vasútvonal mellett. (1930) 1190 lak. Csőrsaru (franciául chaussure á la pou­­laine, németül Schnabelschuh), a XIV. és XV. sz.-ban divatos cipő, hegyes, hosszú, néha 1/2 m-es, felfelé görbülő orral. Külö­nösen a franciák kedvelték. Ismerték már a régi görögök, etruszkok, rómaiak, s ma is a népviselethez tartozik néhány keleti népnél (albán). A hosszúorrú cipőkben a járás szinte lehetetlen volt, ezért fatalpat hordtak alatta­­. felkunkorodott orrát fel­kötötték. A páncélzaton is alkalmazták ezt a formát. A XV. sz. vége felé kiszorította a tompaorrú, lapos cipő. Magyarországon ez a szertelen divat kevéssé volt elterjedve. Csörsz Károly, orvos, örökléskutató, *1892, 1l935. A debreceni egyetem magántanára, később a szegedi egyetem előadója volt. Családkutató anyagon alapuló értekezései­nek és közleményeinek egész sora jelent meg magyar és német nyelven. Főműve: Statisz- Csőszerelvények tikai, alkattani és öröklődéstani vizsgála­tok az Alföldről (1926). Csörszárka, elég széles, de nem mély árok a Duna és a Tisza között. ÉK.-i irányban vonul, egyik ága a Tarna folyótól, másik ága Gödöllőtől visz a Tiszáig. Geológusok szerint természetes képződmény, régi folyó­meder, a nép azonban mesterséges csator­nának képzelte és már a XVI. sz.-ban köz­ismert volt a hozzáfűződő monda, mely sze­rint Csörsz, fiatal avar király, ásatta volna, hogy szerelmesét a száraz alföldi síkon ke­resztül víziúton, hajóval hozhassa el. Tompa Mihály regében is feldolgozta e mondát. A Székelyföldön is ismernek egy C. nevű árkot. Csősugarak, a Crookes-cső anódjáról kiin­duló sugarak. A csőben levő ritkított gáz nagy sebességű, pozitív ionjaiból állanak. Goldstein fedezte fel 1886-ban. L. még: Elektromos sugárzások. Csősz, nk. Fejér vm. székesfehérvári j.-ában, a Székesfehérvár—nagykanizsai vas­útvonal mellett. (1930) 1247 lak. Csősz, mezők, rétek, legelők, erdők s más gazdasági területek (dinnye-, tengeriföld, gyümölcsös, szőlő) őrzésével megbízott egyén. Községek v. magánbirtokosok szolgálatában áll, ezért rendszerint fel is esketik s jel­vénnyel látják el. Csőszájfék, a lövegcső torkolatára erősí­tett berendezés. A csőtorkolatból kiömlő lő­porgázokat akként vezeti el, hogy azok a lövegcsövet előre igyekeznek húzni. Ezáltal csökken a lövegcsőre ható visszalökő erő s így a hátrasiklást fékező berendezések is könnyebbre méretezhetők. Csőszerelvények, a csővezeték szerelése közben szükséges idomdarabok, záró- v. nyo- Csőszerelvények (a nyilait a folyadék­ áramlásának irányát jelzik). 1. Konfizor tpl tűzoltó fecskendőkön). 2. Dif­fuzor (pl vízturbináknál). 3—4.­­Bordan-átmenet és 5—6. Diafragma fojtás (pl. gőzfűtésnél). 7. Csögörbü­let és 8. Csőkönyök (szerelésnél szerepel). 9. Szelep, 10. Tolattyú, 11. Csap (csővezeték zárásánál és nyitásánál). 12. Fojtócsappantyú (a karburátornál). 1551

Next