Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
B - Brodszky Sándor - Bródy Ernő - Bródy Lajos - Bródy László - Bródy Lili - Bródy Miklós - Bródy Miksa - Bródy Pál - Bródy Sándor - Bródy Zsigmond - Brody - Brodzinski Kazimierz - Brofeldt - Broglie Albert Victor de, hg. - Broglie Louis Victor de, hg. - Brogniart Adolphe Théodore - Brogyán (Brod'any) - Brogyáni Kálmán
Brodszky Brodszky Sándor, festő, *1819, f901. Számos romantikus tájképet festett Magyarország hegyes-völgyes vidékeiről, várromjairól, s ezeket évtizedeken át szorgalmasan állította ki a Műcsarnokban. Egy sor képe a Szépművészeti Múzeumban. Bródy Ernő, ügyvéd, politikus és publicista, *1875. 1906-ban a nagyszöllősi kerület képviselője lett, azóta rövid megszakításokkal a parlament tagja (demokrata). A székesfőváros politikai életének tevékeny résztvevője. Bródy István, színpadi író, rendező és színházigazgató, *1882. Vidéken volt rendező, 1907-ben a Vígszínház, 1917-ben az Operaház főrendezője. Számos színház alapításában vett részt. 1927-ben a Magyar Színház, 1929-ben a Vígszínház rendezője lett. Több színmű szerzője, operett-szövegíró. Bródy Lajos, hírlapíró, *1858. A Neues Pester Journal főmunkatársa, majd főszerkesztője volt. Bródy László, nyomdavezérigazgató, *1889. Cikkeiben és előadásaiban főleg a nyomdászat s a gazdaságpolitika kérdéseivel foglalkozik. E lexikon munkatársa. Bródy Lili, író és újságíró, *1906. Újságcikkeiben, elbeszéléseiben és regényeiben (Manci, A felesége tartja el, Első ütem) a pesti kispolgári levegőben élő leányok életével és a modern házasság problémáival foglalkozik. Könyvei idegen nyelveken is megjelentek. A Pesti Napló munkatársa. Bródy Miklós, zeneszerző, *1877. Vidéki színházak karmestere. Több operetten kívül két operát írt. (Tkamara, Az ígéret földje.) Bródy Miksa, író és hírlapíró, *1875, 1924. Színházi és művészeti tárgyú cikkeket, elbeszéléseket, humoreszkeket, verseket és operettszövegeket írt. Utóbbiak közül a Leányvásár és Szibill, Jacobi Viktor zenéjével átütő sikert aratott. Több önálló kötete is megjelent (Boszorkánytánc, Kaleidoskop, stb.). Bródy Pál, színigazgató, *1898. A Vígszínház rendzője volt, 1929-ben a Belvárosi Színházat vette át. 1932-ben a Magyar Színház igazgatója lett. Bródy Sándor, regény és drámaíró, *1863, +1924. Egerben született és nevelkedett, hírlapírói pályáját Kolozsvárott kezdte, de hamarosan felkerült a fővárosba. Nyomor c. elbeszéléskötetével keltett először feltűnést (1884). 1902-ben írta és kiadta a Fehér Könyv c. folyóiratot, ő szerkesztette a Jövendő c. irodalmi hetilapot, a Nyugat törekvéseinek egyik előfutárát. Romantikus írói egyéniség; Jókait és a naturalista Zolát egyaránt mintaképének tekintette. Regényeivel és drámáival nagy sikereket ért el; a magyar naturalista regény jelentékeny úttörője. Regényei és elbeszélései: Faust orvos (1888), Don Quixote kisasszony (1888), Színészvér (1891), Hófehérke (1894), Az ezüst kecske (1898), A nap lovagja (1902), stb. Színdarabjai: A dada (1902), Király-idillek (1903), A tanítónő (1908), Tímár Liza (1914), Lyon Lea (1915), A szerető (1917). Munkatársa volt az Uj Idők-nek. Bródy Zsigmond, publicista, *1840, +1906. Budapesten és Bécsben különböző lapoknál dolgozott, a kiegyezés után pedig a Pesti Napló vezércikkírója lett. Rövid ideig a Pester Lloydot szerkesztette, majd 1879-ben a Neues Pester Journalt vette meg; ennek a nagy népszerűségű lapnak haláláig tulajdonos-főszerkesztője volt. Nagy alapítványokat tett irodalmi és jótékonysági célokra; az ő alapítása az 1897- ben megnyílt budapesti Bródy Adél gyermekkórház is. Főrendiházi tag volt. Brody, város Lengyelországban, a tarnopoli vajdaságban, mocsaras síkságon. Mezőgazdasági centrum, gabonakereskedelem. Kb. 11.000 lak. A világháború kezdetén az osztrák-magyar hadsereg 4. lovas hadosztálya B.-ban vonult fel. 1916 június—júliusában hosszú, kemény küzdelem folyt itt a támadó oroszok és a védő osztrák-magyar csapatok közt. Brodzinski Kazimierz, lengyel író és népmesegyűjtő, *1791, +1835. Wielaw c. munkájában a krakói népéletet tárja az olvasó elé. Brofeldt, 1. Aho. Broglie [broji] Albert Vidtor, de, hg., francia politikus és történetíró, *1821,*1891. 1873- ban, majd 1877-ben Franciaország miniszterelnöke volt; reakciós politikát folytatott, a monarchia visszaállítására törekedett. Számos történeti és történetbölcseleti munkát írt. Brogie Louis Victor de, hg., francia fizikus, *1892. Fizikával csak 1924-ben kezdett foglalkozni, mégis már 1929-ben Nobeldíjat kapott. Érdeme az anyaghullámok fogalmának bevezetése a fizikába (1. Kvantumelmélet és Anyag). Főművei: Introduction à l’étude de la mécanique ondulatoire (1930), Recueil d’exposés sur les ondes et les corpuscules (1930). Egyes kutatásait fivérével, Maurice B.-vel közösen folytatta. , Brogniart [bronnviár] Adolphe Théodore, francia botanikus, *1801, +1876. Főleg a kövesedett növényekkel, a gombák rendszerével, a kövesedett magvakkal és a bengefélék családjával foglalkozott. Brogyán (Brod’any), barsmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 799 lak. Kat. templomát a XVI. sz.-ban építették; kastélya az Oldenburgi hg.-i családé. Keményítő- és szirupipar. Brogyányi Kálmán, műkritikus, *1905. A pozsonyi Forum c. művészeti folyóirat szerkesztője; főkép a modern művészet kérdéseivel foglalkozik. Önálló munkái: Festőművészet Szlovenszkón (1931), A fény művészete (1933).