Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

E - Építészeti akusztika - Építészmérnök - Epithalamium - Epithelioma - Epithelium, l. Hámszövet - Epithel-test, l. Mellékpajzsmirigy

Építészet Perzsia. Kr. e. VI—IV. sz. emlékei a Pa­­sargadae, Persepolis, Susa helyén talált pa­lotamaradványok. A mohamedán művészet korából: Tebris (XV. sz.) és Ispahan (XVI— XVII. sz.) mecsetei; Timur mauzóleuma (XVI. sz. eleje) Samarkandban. India. Korai korszak (Kr. e. VI. sz.—Kr. u. II. sz.): sztupa Szandzsiban, barlangtemp­lom Karliban. Gupta korszak (IV—VII. sz.): Adzsanta és Elephanta barlangtemplomai. Kései korszak (VIII—XVIII. sz.): Ellora temploma (VIII. sz.), Borobudur (IX. sz.), madurai tornyok (XVII. sz.). A mogul­stílus kora: a Tadzs Mahál Agrában és pa­loták Delhiben (XVII. sz.). Kína. A „kínai nagyfal“ kb. Kr. e. 200- tól. Kései kor (a Ming dinasztia óta): csá­szári palota Pekingben (1280, 1400), Konfu­­eius temploma Küfuban (1500). Japán. Narai fatemplomok (VT!—VIII. sz.), kyotoi templomok (XI—XVII. sz.). III. AFRIKA. Egyiptom. Ó-birodalom (Kr. e. IV—III. évezred): gisehi és sakkarai piramisok, masztabák. Középbirodalom (— Kr. e. 1600): benihasszani sziklasírok. Űj-birodalom (— Kr. e. 700): Karnak, Luxor, Amarna templomai. Kései kor (Kr. e. 700—332): temp­lom Phiilaeben. Hellenisztikus kor (—Kr. u. 395): Dendera és Edfu templomai. Mohame­dán korszak: kairói mecsetek. IV. AMERIKA. Közép- és Délamerika. Mexikói toltek­­korszak: Teotihucan lépcsős piramisa és templomai az I. évezredből; azték korszak: templompiramisok Tenoehtitlanban (XIV— XV. sz.). A maya-országokban: Palenque, Chichen-Ica, Uxmal palotái és templomai (VIII—XV. sz.). Peruban: Tiahuanaco rom­jai (1000 előtt), palota- és templomromok Cuzcóban (XI—XV. sz.). Északamerika. Európai irányú építészet a XVII. sz.-tól kezdve (hollandiai és angliai renaissance). A XVTTI. sz.-tól klassziciz­mus: Kapitolium Washingtonban (1792— 1827). Űjgótikus épületek 1876-tól fogva (Philadelphia, New York). Első acélvázas felhőkarcoló 11887, Chicago). Ezek legfejlet­tebbjei Ne\v Yorkban: News Building (Ho­­wels és Hood), Empire State Build’ng (Shreve, Lamb és Harmon), McGrave Hill. Építészeti akusztika, az építészetnek az az ága, amely az előadótermek, templomok kedvező hallási viszonyainak biztosításával foglalkozik. Az előadótermek jó akusztiká­jának feltételei: kellő hangosság, hangtiszta­ság, megfelelő hangszínezet, zajmentesség. Az elegendő és egyenletes hangosságot a terem határoló felületeinek hangvisszaverő­dése adja, mely az eredeti hangot erősítő utánzöngéssé egyesül. Viszont az előző hang utánzöngése keveredik a következő hanggal és azt elmossa, érthetetlenné teszi. Ha hangelnyelő anyagok (beleértve a közönség nagy efayelőképasségű ruháját) vannak a teremben, rövidebb lesz az utánzöngés, gyengébb a hang. Ha az elnyelő anyagok bizonyos rezgésszámú hangokat erősebben nyelnek, megváltozik a hangszínezet. Mind­ezen tényezők megfelelő egyensúlyba hoza­tala Sabine képletével történhetik: ahol t az utánzöngési idő mp-ben, k egy az átlagos hangelnyeléstől függően 013 és 017 közti érték, V a terem köbtartalma m3-ben, a az egyes felületeknek hangelnyelési té­nyezője (az egy felületre eső hangenergia és az általa elnyelt hangenergia viszonyát kifejező szám), s a hozzátartozó felület m2-ben. Rossz akusztikájú termek sok eset­ben sikerrel megjavíthatók. Mozgóképszínházakban átlag 0 8—10, elő­adótermekben nagyság szerint 1—2 mp után­­zöngésre kell törekedni, egyházi zenére a legkedvezőbb 3 mp, de ez már a prédikáció érthetőségét zavarja. Rádió, gramofon és hangosfllmstudiókban a természetes után­zöngés kiküszöbölésére törekszenek, hogy a hangszínezet és távolságérzet illúziójához szükséges utánzöngést szabályozható vissza­­verő-felületek v. elektromos kapcsolások út­ján tetszés szerint állíthassák elő. Építészmérnök, a Műegyetem építészi osz­tályán oklevelet nyert szakmérnök meg­jelölése. önálló gyakorlatot csak akkor foly­tathat, ha oklevelének kiadása után három évig valamely É.-i irodában gyakorlatot szerzett s a Mérnöki Kamarának tagja. Hi­vatása elsősorban magasépítési tervek ké­szítése, azok kivitelének előkészítése, ellen­őrzése és leszámolása. Munkája ellenértéke­­képen megbízójától munkadíjat kap (mérté­két a kamarai díjszabás szabályozza), viszont a kivitelezőtől semmiféle juttatást el nem fogadhat, mivel ő az építtető bizalmi szak­értője, mint ilyen, annak érdekeit védel­mezi s a kivitelben anyagilag érdekelt nem lehet. Az É. kifejezést a mérnöki rendtar­tásról szóló 1923. évi XVII. törvénycikk ve­zette be a gépészmérnök, vegyészmérnök stb. mintájára. Addig az építészt műépí­tésznek. építőnek, építőművésznek hívták, de egyik sem fejezte ki műegyetemi vég­zettségét. Epithalamium (görögül epithalamion), a. m. nászének. A görög és római menyeg­zői szokásokkal kapcsolatos, gyakran tré­fás tartalmú, népies énekekből fejlődött köl­tői műfaj. Legkiválóbb képviselői: a görö­göknél Sappho, a rómaiaknál Catullus, Sta­tius és Claudianus. A renaissance és a barokk korában, római mintára, az új latin és a nemzeti nyelvű irodalmakban is elter­jedt műfaj volt. Epithelioma, a bőr hámjának elsődleges rákja. Áttételeket nem okoz. Gyógyítása su­garas kezelésben és sebészi beavatkozásban áll. L. még Rák. Epithelium, 1. Hámszövet. Epithel-test, 1. Mellékpajzsmirigy. 2096

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék