Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Ferenc József Nevelőintézet - Ferenc József-rend - Ferenc József Tanítók Háza - Ferenc József Tanoncotthon - Ferenc József Tudományegyetem, l. Egyetem - Ferenclak (Rankovci) - Ferenc-legenda - Ferencrend, Szt. Ferenc rendje

Ferencrend Ferenc József Nevelőintézet, a budapesti II. kér. kir. egyetemi kát. gimnázium mellé állította fel 1889-ben gr. Csáky kultusz­­miniszter. Az internátussal bővített intézet közvetlenül a közoktatásügyi miniszter ren­delkezése alatt áll, élén főigazgatóval. A növendékek rendes tanulmányaikat az egy fedél alatt levő gimnáziumban végzik, azon­kívül idegen nyelvi és zenei oktatásban is részesülnek, egyenruhát és kardot viselnek. Ferenc József­­rend, ausztriai csá­szári érdemrend, melyet I. Ferenc József császár 1849- ben alapított, majd alapszabályait 1851-ben kibőví­tette. Négy osztály­ból áll: a nagy-, a közép-, a tiszti- és a lovagkeresztesek osztályából. Nagy­mestere a császár. Szalagja egyszínű vörös. A világhá­borús érdemekért hadi ékítménnyel adományozták. Ferenc József Tanítók Háza, 1899-ben ala­pította az Eötvös-alap Budapesten (Szent­­királyi-u. 47.). Kedvezményes ellátásban részesíti a vidéki tanítóságnak a fővárosi fő- és szakiskolákat látogató fiait. 150 ifjú befogadására alkalmas. Ferenc József Tanoucotthon, Thék Endre alapította 1903-ban Orosházán. Ez volt Ma­gyarországon az első ilynemű intézmény. Ferenc József Tudományegyetem, 1. Egye­tem. Ferenclak (Rankovci), vasmegyei község, Tr. óta Jugoszláviához tartozik. Gr. Batthyány-kastély, műkincsekkel. (1930) 229 lak. Ferenc-legenda, elbeszélő irodalmunk leg­régibb magyar emléke. Szövege a XV. sz.-i Jókai-kódexben maradt fenn. Assisi Szt. Fereno életét és dicsőséges munkásságát hirdeti. Legjobb kiadása a Nyelvemléktár­ban jelent meg. Fercnerend, Szt. Fe­renc rendje, latinul Ordo Sancti Francisci, rövi­dítve O. S. Fr., másként Ordo Fratrum Minorum, rövidítve: O. Fr. Min., r. kát. szerzetesrend. Ala­pítója Assisi Szt. Fe­renc. 9 fejezetből álló szabályzatára III. Ince pápa már 1209-ben meg­adta szóbeli jóváhagyá­sát, kibővített és javított alakjában III. Honorius 1223. nov. 29.-én erősítette meg. Ezzel a közvagyonnal bíró, helyhezkötött, 6, a, monachúlis szerzetesek mellett fellé­pett a kát. egyház kebelében a nagyobb mozgási szabadsággal, de közös vagyonnal sem bíró első kolduló rend, mely az öntöké­letesedésen kívül a társadalmi hatást, lelki­pásztorkodást, külső munkát is célul tűzte ki; a hagyományos monarchikus kormány­zati formát is átcserélte az ideiglenes ha­talommal bíró elöljárók rendszerével és könnyen tudott alkalmazkodni a kor köve­telményeihez. A rend fejlődése páratlan arányokat vett és a társadalomra is rend­kívüli hatással járt. Az eredeti szabályzat tanácsokat is tartalmazott; ezeknek meg­valósítása és a szegénység fogalmának értel­mezése okozta utóbb a rend több ágra sza­kadását. Az eredeti szöveget megtartók (obszervansok) kebeléből 1517-ben önálló rend­ként szakadtak ki a jogi formulákat és életberendezést magukévá tevő konventuali­­sok (minoriták); ugyancsak a szigorúbb irány hangsúlyozói a kapucinusok, akik 1619-ben külön generális kinevezésével, mint Szt. Fe­renc családjának harmadik nagy ága, ön­álló rendet alkottak. A rendben még jelent­kező mozgalmak újabb szétdarabolásra nem vezethettek, különösen XIII. Leó pápa 1897. évi rendelkezése miatt. A rendnek 45 szentje és több mint 90 boldoggá avatott, tagja bizonyítja belső nagy erejét. A F. .működése a bitterjesztés terén a Szentföldtől kezdve Perzsián át Kínáig és Japánig érvényesült. Alighogy az Újvilág ismeretes lett Európában, ők már megve­tették lábukat Amerikában, a Szigeteken és Ausztráliában mindenütt. A középkor tudományos életében is a rend számos tagja részt vett: Halesi Alexander, Szt. Bonaven­­tura, Duns Scotus, Rógerius Bacon, Xime­­nes bibornok és mások; nagynevű költőjük: Jacopone di Todi. A F.-nek az 1937. évi összeírás szerint 104 provinciája, 1920-nál több kolostora és 25.464 tagja van; a jezsuiták után tehát a kát. egyház legerősebb szerzete. Sötétbarna ta­­lárist, fehér kötél-övet olvasóval, kapuciu­­mot és sarut viselnek; télen külön kör­gallért. Magyarországon már az alapító korában megjelentek, 1232-ben már külön provinciá­juk is volt. A tatárok megtérítésében nagy szerepet vittek. A törökdúlás után őket ne­vezi a nép „barátokénak. Nagy ferencesek a történelemben: Kapisztránói Szt. János, Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát és Tömöri Pál. A magyar kódexirodalomban is neve­zetes kezdeményező szerepe volt a F.-nek; egyebek közt ferences termék a legrégibb magyar kódex, a Szt. Ferenc legendáját tar­talmazó Jókai-kódex. Ma két provinciában (mariánus, 16 kolostorral, 276 taggal; ka­pisztránói, 21 kolostorral és 250 taggal) lelkipásztorkodással, tanítással és missió­val foglalkoznak. Esztergomban internátus­sal egybekötött gimnáziumuk van. Híres búcsújáróhelyeik: Andocs, Csiksomlyó ég Máriagyűd. A szt. ferencrendi szerzetesek címere. 2411 A Ferenc József-rend tiszti keresztje.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék