Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
G - Groşeni, T. Tönköd - Groşii-Noui, l. Garassa - Gross Jenny - Gross Karl - Grossbachselten, l. Nagykarasztos - Grosschmid Béni - Grosschmid Géza - Grosschmid Lajos - Grosse - Grossenhain - Grosseto - Grosshöflein, l. Nagyhöflány - Grossinger Franz Rudolf - Grossmutschen, l. Sopronudvard - Grössmürbisch, l. Alsómedves - Grosspetersdorf, l. Nagyszentmihály - Grosswarasdorf, l. Szabadbáránd - Grosszulár - Grósz Albert - Grosz Béla - Grósz Emil - Grósz Frigyes - Grósz Gyula
Grogeni tózkodása idején a G.-i kamalduli szerzetesek klastroma mellett épült házában lakott Rodostóba költözéséig. Végrendeletében szívét és iratainak egy részét a kolostorra hagyta. 1937-ben emléktáblával jelölték meg a helyet. Grogeni, 1. Tönköd (Románia), Grogi, erdélyi községek: 1. Halmágygórós, Marosgórós, Tőkés, Tőkésbánya, Tőtös (Románia). Grosii-Noui, 1. Garassa (Románia). Gross George, német grafikus, *1893. Kíméletlen karrikaturái (Das Gesicht der herrschenden Klasse, Abrechnung folgt!) nem mentesek a szélsőséges politikai állásfoglalástól sem; az Ecce homo lapjai miatt még a weimari Németországban perbefogták. 1933 óta New Yorkban él. Gross Jenny, német színésznő, *1863, +1904. Magyarországról került 15 éves korában a bécsi Carl-színházba. Élete második felét mint szubrett és vígjátéki színésznő a berlini színházakban töltötte. Gross Karl, német színész, *1838, +1900. Működését Magyarországon kezdte mint szerkesztő. 1888-ban Esterházy Miklós tatai színházának igazgatója, majd a hamburgi Schauspielhaus színésze és rendezője lett. Grossbachselten, 1. Nagyharasztos (Német Birodalom). Grosschmid Béni, jogtudós, *1852. +1938. Ifjú korában régi nemesi nevét Zsögödre magyarosította, majd ismét felvette a G. nevet. Minisztériumi s bírói szolgálat és ügyvédi gyakorlat után 1882-ben a nagyváradi jogakadémián, majd a kolozsvári egyetemen és 1890-ben a budapesti egyetemen a magyar magánjog professzora lett. 1928-ban nyugalomba vonult. A M. T. Akad. rendes tagja. Főművei: Fejezetek kötelmi jogunk köréből (1899—1901, 2. köt.; tanítványai glosszáival ellátott új kiadás 1931); Magánjogi tanulmányok (1801, 2 köt.), Magánjogi előadások, Jogszabálytan (1905). Előadásaival és jogtudományi dolgozataival, melyeket erőteljes történeti s nemzeti irány jellemez, tanítványaira igen nagy hatást gyakorolt. Grosschmid Géza, ügyvéd, *1872, +1934. A kassai ügyvédi kamara elnöke volt. 1925- től a prágai nemzetgyűlésen az országos keresztényszocialista párt szenátora. Cikkeit és tanulmányait Kisebbségi sors címen adta ki (1931). 1932-ben mandátumáról leköszönt, Magyarországra költözött; kir. közjegyző lett Miskolcon. Márai Sándor író (1. o.) édesatyja. Grosschmid Lajos, matematikus, *1886. Műegyetemi tanár. Főbb művei: Fejezetek az algebrából (1923), Előadások a matematika elemeiből (1923), Másodfokú alakok algebrája (1933). Grosse [grossz], francia szószerinti jelentése azonos Gros-val (1. o.). G.-nak (angolul gross) nevezik a nagytucatot (12 tucat = 144 drb.). Grossenhain, város Németországban, a dresdeni kerületi kapitányságban. Szövő-, gép- és papirosipar. (1933) 13.150 lak. Grosseto. 1. Tartomány Olaszországban, Toscanában. Területe 4496 km 2, (1931) 176.991 lak. Sófőzés, földművelés, halászat. 2. A tartomány székhelye; püspökség, közelében Roselle kénes fürdő. (1931) 23.997 lak. Grosshöflein, 1. Nagyhöflány (Német Birodalom). Grossinger Franz Rudolf, német jogi író, *1751, +1830. Rövid ideig II. József kabinetjében volt alkalmazva; magyar részről sokat támadott műve: Jus publicum Hungáriáé (1786); ebben a magyar királyi hatalom abszolút voltát igyekezett bizonyítani. Grossmurschen, 1. Sopronudvard (Német Birodalom). Grossmürbisch, 1. Alsómedves (Német Birodalom). Grosspetersdorf, 1. Nagyszentmihály (Német Birodalom). Grosswarasdorf, 1. Szabadbáránd (Német Birodalom). Grosszulár, ásvány, mészaluminiumgránát. Színe világos sötétebb egreszöld, áttetsző v. átlátszó; legszebb példányai Ceylon szigetéről kerültek elő. Grósz Albert, szemorvos, *1819, +1901. A G. Frigyes által alapított nagyváradi szemkórház vezetője volt, több tudományos dolgozat szerzője. G. Emil atyja, Grosz Béla, festő, *1835, +1914. A kései táblabíró-világ festészetének stílusában számos képmást festett Budapesten (pl. id. Andrássy Gyula gr.). Képviselve van a Szépművészeti Múzeumban. Grósz Emil, szemész, *1865. A budapesti egyetem I. sz. szemklinikájának 30 éven át (1905—1935) volt igazgatója. 1926-tól 1938-ig az orvostovábbképzés központi bizottságának, 1929 óta a nemzetközi trachomaellenes ligának elnöke. Számos dolgozatában szemészettel, általános orvosi kérdésekkel és az egyetemi élettel foglalkozik; munkássága a kultúrpolitika és a közműveltség általánosabb kérdéseivel kapcsolatban is jelentős, többek között a „Parthenon" Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete elnöki tisztét is viseli. Főbb munkái: Szemészeti diagnosztika (1893), Előadások a szemtükrözésről (1897), A szemészet kézikönyve (Hoór Károllyal közösen, 3 kötet, 1909—11). Grósz Frigyes, szemorvos és író, *1798, +1858. Nagyváradon 1830-ban alapította a Szegény vakok gyógyintézetét. A szemorvoslás tudományát sikerrel fejlesztette, amikor még más államokban is mellékes szaknak tekintették. Főműve: Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Xingarns (1857). Grósz Emil (1. o.) nagyatyja. Grósz Gyula, gyermekorvos, *1862, +1934. 1897-től 1928-ig a Bródy-gyermekkórház igazgató-főorvosa volt. 1917-ben a budapesti egyetem magántanára lett. Tudományos