Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

G - Groşeni, T. Tönköd - Groşii-Noui, l. Garassa - Gross Jenny - Gross Karl - Grossbachselten, l. Nagykarasztos - Grosschmid Béni - Grosschmid Géza - Grosschmid Lajos - Grosse - Grossenhain - Grosseto - Grosshöflein, l. Nagyhöflány - Grossinger Franz Rudolf - Grossmutschen, l. Sopronudvard - Grössmürbisch, l. Alsómedves - Grosspetersdorf, l. Nagyszentmihály - Grosswarasdorf, l. Szabadbáránd - Grosszulár - Grósz Albert - Grosz Béla - Grósz Emil - Grósz Frigyes - Grósz Gyula

tózkodása idején a G.-i kamalduli szerzete­sek klastroma mellett épült házában la­kott Rodostóba költözéséig. Végrendeleté­ben szívét és iratainak egy részét a kolos­torra hagyta. 1937-ben emléktáblával jelöl­ték meg a helyet. Gro§eni, 1. Tönköd (Románia). Gro$i, erdélyi községek, 1. Halmágygórós, Marosgórós, Tőkés, Tőkésbánya, Tőtös (Ro­mánia). Gro$ii-Noui, 1. Garassa (Románia). Gross George, német grafikus, *1893. Kí­méletlen karrikaturái (Das Gesicht dér herrschenden Klasse, Abrechnung folgt!) nem mentesek a szélsőséges politikai állás- foglalástól sem; az Ecce homo lapjai miatt még a weimari Németországban perbefog­ták. 1933 óta New-Yorkban él. Gross Jenny, német színésznő, *1863, +1904. Magyarországról került 15 éves korában a bécsi Carl-színházba. Élete második felét mint szubrett és vígjátéki színésznő a ber­lini színházakban töltötte. Gross Kari, német színész, *1838, +1900. Működését Magyarországon kezdte mint szerkesztő. 1888-ban Esterházy Miklós tatai színházának igazgatója, majd a hamburgi Schauspielhaus színésze és rendezője lett. Grossbachselten, 1. Nagykarasztos (Német Birodalom). Grossclimid Béni, jogtudós, *1852, +1938. Ifjú korában régi nemesi nevét Zsögödre magyarosította, majd ismét felvette a G. nevet. Minisztériumi s bírói szolgálat és ügyvédi gyakorlat után 1882-ben a nagy­váradi jogakadémián, majd a kolozsvári egyetemen és 1890-ben a budapesti egyete­men a magyar magánjog professzora lett. 1928-ban nyugalomba vonult. A M. T. Akad. rendes tagja. Főművei: Fejezetek kötelmi jogunk köréből (1899—1901, 2. köt.; tanítványai glosszáival ellátott új kiadás 1931), Magánjogi tanulmányok (1801, 2 köt.), Magánjogi előadások, Jogszabálytan (1905). Előadásaival és jogtudományi dolgozatai­val, melyeket erőteljes történeti s nemzeti irány jellemez, tanítványaira igen nagy hatást gyakorolt. Grosschmid Géza, ügyvéd, *1872, +1934. A kassai ügyvédi kamara elnöke volt. 1925- től a prágai nemzetgyűlésen az országos keresztényszocialista párt szenátora. Cik­keit és tanulmányait Kisebbségi sors cí­men adta ki (1931). 1932-ben mandátumáról leköszönt, Magyarországra költözött; kir. közjegyző lett Miskolcon. Márai Sándor író (1. o.) édesatyja. Grosschmid Lajos, matematikus, *1886. Műegyetemi tanár. Főbb művei: Fejezetek az algebrából (1923), Előadások a matema­tika elemeiből (1923), Másodfokú alakok al­gebrája (1933). Grosse [grossz], francia szószerinti jelen­tése azonos Gros-val (1. o.). G.-nak (angolul gross) nevezik a nagytucatot (12 tucat = 144 drb.). Grogeni Grossenhain, város Németországban, a dresdeni kerületi kapitányságban. Szövő-, gép- és papirosipar. (1933) 13.150 lak. Grosseto. 1. Tartomány Olaszországban, Toscanában. Területe 4496 km2, (1931) 176.991 lak. Sófőzés, földművelés, halászat. 2. A tartomány székhelye; püspökség; köze­lében Roselle kénes fürdő. (1931) 23.997 lak. Grossliöflein, 1. Nagyhöflány (Német Bi­rodalom). Grossinger Franz Rudolf, német jogi író, *1751, +1830. Rövid ideig II. József kabinet­jében volt alkalmazva; magyar részről so­kat támadott műve: Jus publicum Hungá­riáé (1786); ebben a magyar királyi hata­lom abszolút voltát igyekezett bizonyítani. Grossmutschen, 1. Sopronudvard (Német Birodalom). Grossmürbisch, 1. Alsómedves (Német Bi­rodalom). Grosspetersdorf, 1. Nagyszentmihály (Né­met Birodalom). Grosswarasdorf, 1. Szabadbáránd (Német Birodalom). Grosszulár, ásvány, mészaluminiumgrá- nát. Színe világos-sötétebb egreszöld, át­tetsző v. átlátszó; legszebb példányai Cey­lon szigetéről kerültek elő. Grósz Albert, szemorvos, *1819, +1901. A G. Frigyes által alapított nagyváradi szem­kórház vezetője volt, több tudományos dol­gozat szerzője. G. Emil atyja. Grosz Béla, festő, *1835, +1914. A kései táblabíró-világ festészetének stílusában szá­mos képmást festett Budapesten (pl. id. Andrássy Gyula gr.). Képviselve van a Szépművészeti Múzeumban. Grósz Emil, szemész, *1865. A budapesti egyetem I. sz. szemklinikájának 30 éven át (1905—1935) volt igazgatója. 1926-tól 1938-ig az orvostovábbképzés központi bizottságá­nak, 1929 óta a nemzetközi trachomaellenes ligának elnöke. Számos dolgozatában sze­mészettel, általános orvosi kérdésekkel és az egyetemi élettel foglalkozik; munkássága a kultúrpolitika és a közműveltség általá­nosabb kérdéseivel kapcsolatban is jelen­tős, többek között a „Parthenon" Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete elnöki tisztét is viseli. Főbb munkái: Szemészeti diagnosztika (1893). Előadások a szemtük­rözésről (1897), A szemészet kézikönyve (Hoór Károllyal közösen, 3 kötet, 1909—11). Grósz Frigyes, szemorvos és író, *1798, +1858. Nagyváradon 1830-ban alapította a Szegény vakok gyógyintézetét. A szemor­voslás tudományát sikerrel fejlesztette, ami­kor még más államokban is mellékes szak­nak tekintették. Főműve: Die Augenkrank- heiten dér grossen Ebenen XJngarns (1857). Grósz Emil (1. o.) nagyatyja. Grósz Gyula, gyermekorvos, *1862, +1934. 1897-től 1928-ig a Bródy-gyermekkórház igazgató-főorvosa volt. 1917-ben a budapesti egyetem magántanára lett. Tudományos 2826

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék