Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
H - Hellebrant Árpád - Hellének - Hellénista - Helelnisztikus művészet - Hellenizmus - Heller - Heller Ágost - Heller Bernát - Heller Erik - Heller Farkas - Heller Frank - Heller István (Stephen) - Hellerau, l. Rähnitz-Hellerau
Hellebrant Hellebrant Árpád, bibliográfus, *1855, f925. A M. T. Akadémia könyvtárosa volt. 1886-ban adta ki a M. T. Akadémia könyvtára ősnyomtatványainak címjegyzékét, majd Szabó Károllyal együtt a „Régi Magyar Könyvtár" III. részét (régi magyar szerzőktől külföldön 1711-ig megjelent művek jegyzékét). A vezető szakfolyóiratok nagy részében éveken át ő állította össze az egyes tudományszakok évi könyvészetét. Hellének, a görögök saját nyelvi neve. L. Görögök. Hellénista, a görög nyelvvel, irodalommal, szellemtörténettel foglalkozó szakkutató. Hellenisztikus művészet, az antik művészetnek az a korszaka, amely Nagy Sándor halálától a római császárkorig tart (Kr. e. 323—31). Nagy Sándor hódító hadjáratai nyomán a hellén kultúra D.-en eljutott Egyiptomba, K.-en pedig egészen Indiáig, s termékenyítően hatott az ott élő ősi művészi kultúrákra, ugyanakkor azonban a görög művészet is számos új elemmel gazdagodott. A klasszikus művészet és a K.-i kultúra keveredése legsajátosabban a középázsiai ú. n. Gandhara-kultúrában mutatkozik (1. Gandhara-művészet). Ámde nemcsak formában, hanem tartalomban is mélyreható változást jelent a H. a klasszikus korral szemben. Megszületik az életkép, amely a mindennapi élet pillanatnyi mozzanatait örökíti meg. Átalakul a portréművészet, megjelenik a naturalisztikus tájképfestészet is. A művészet lassan kint eltávolodik a vallásos eszményektől, a karrikatúra nem kíméli meg még az isteneket sem. Az új művészet központjai: Pergamon, Rhodos és Alexandria. A kisázsiai Pergamon és Rhodos a szenvedélyes, drámai alkotásokban, az egyiptomi Alexandria pedig a nyugodtabb, a mindennapi élethez közelebb álló művekben találta meg a maga igazi kifejezésformáját. Pergamon monumentális szoborcsoportjaival szemben Alexandria az iparművészetben válik ki. (Az emlékek felsorolását 1. Görög művészet alatt). Hellenizmus (görög hellenismus, a. m. görögösködés v. görögösödés), a görög történelemnek az a korszaka, ill. a görög szellemnek az az iránya, melyben nem görög származású, de a görög műveltséget felvevő népelemek vittek jelentős szerepet. A H. földrajzi kereteit politikailag a makedón világbirodalom, Fülöp és Nagy Sándor alkotása szabta meg, s tartós életét, lényegében a középkor kezdetéig, a Nagy Sándor örökségén osztozó diadochosoknak a hódító görögséget a bennszülött műveltségekkel egyeztető művelődéspolitikája biztosította. Jellegét a görögség klasszikus korának nagy alkotásain áhítatos odaadással csüggő konzerváló törekvésnek és a nemgörög, főleg K.-i kultúrákkal való találkozásból adódó újszerűség nyugtalanító hatásának sajátos kettőssége adta meg. L. még Görögország (története), Görög irodalom, Görög művészet és Görög vallás. Heller, magyar festők. 1. András, *1904. Gyűjteményes kiállításban mutatta be alakos- és tájképeit (1931). 2. József, *1892. Alakos kompozíciókkal szerepelt kiállításainkon. 3. Lajos, *1824. A 40-es, 50-es években gyakran állította ki Pesten képmásait, tanulmányfejeit és csendéleteit. Stílusa a bécsi biedermeierhez simul. 4. Ödön, *1878, +1921. Párizsi és nagybányai tanulmányok után Szegeden működött (táj- és arcképek). Heller Ágost, fizikus, *1843, +1902. Budai reáliskolai tanár volt, a M. T. Akadémia tagja. Számos ismeretterjesztő cikket írt, főműve: A physika története a XIX. sz.ban (2 köt., 1902, németül is). Heller Bernát, orientalista, *1871. 1922-től 1935-ig a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben a bibliai tudományok tanára volt. Külföldön is elismert irodalmi munkássága a Szentírás, az aggada, az összehasonlító irodalomtörténet és néprajz széles területeit öleli fel: kutatásai során számos jelentős tárgytörténeti adalékot szolgáltatott magyar mondákhoz és a magyar klasszikusok magyarázatához is. Az orientalisztika és a néprajz több alapvető külföldi kézikönyvének a munkatársa. Főbb munkái: Az arab Antal-regény (1918), A héber mese (I—II.), Das arabische und hebraische Marchen (1930), Apokryphák (héberül: 1937). E lexikon munkatársa. Heller Erik, jogtudós, *1880. 1925 óta a szegedi egyetemen a büntetőjog tanára. Számos jogi munkát írt; nevezetesebbek: Bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bűnügyeiben (1912), A büntetőjogi elméletek bírálata (1924), A büntetőjog tankönyve (1923). Heller Farkas, közgazdasági író, *1877. Előbb a Kereskedelmi és Iparkamarában, majd a földmívelésügyi minisztériumban dolgozott. 1907-ben a Műegyetem magántanára, 1917-ben rendes tanára lett. 1925 óta szerkeszti a Közgazdasági Szemlét. Főművei: Közgazdaságtan (2 köt., 1918, 3. kiadás 1925—32), Theoretische Volkswirtschaftslehre (1927), Közgazdasági Lexikon (1937). Heller Frank, családi nevén Gunner Server, svéd író, *1886. Kalandos regényei, amelyek gyakran játszódnak rokonszenvesen beállított magyar környezetben, világhírűek; néhány magyarul is megjelent (Szibériai expressz, Collin úr kalandjai stb.). Heller István (Stephen), zongoraművész *1813, +1888. Pesten született; mint csodagyermek tűnt fel Augsburgban, majd Párizsban telepedett meg, ott Liszttel, Berliozzal és Chopinnel került baráti viszonyba. Egyéni hangú, romantikus színezetű zongoraműveit Schumann is elismerőleg méltatta. Etűdjei, hangversenydarabjai maradandó értékűek. Hellerau, I. Rahnitz-Hellerau.