Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

G - Gusti Dimitrie - Gusu, l. Kisludas - Guszona (Husiná) - Gusztál - Gusztáv - Gusztáv Adolf Egyesület - Gusztáv Adolf Gyámintézet - Gusztus - Gúta (Guta) - Guta (gutta) - Gutaháza - Gutaütés, l. Guta - Gutenberg (Gensfleisch) Johann

Gusti Dimitrie, román szociológus, a ro­mán falukutatás megszervezője, *1880. Tu­dományos pályafutását mint a jászvásári egyetem társadalomtudomány- és etika-ta­nára kezdte. Később Bukarestbe helyezték át ugyanerre a tanszékre. A román tár­sadalmi kérdések tanulmányozásának cél­jából 1921-ben megalapította az „Institutul Social Român“-t (Román Társadalmi In­tézet) és az új intézmény folyóiratát, az Arhiva pentru stiinta si reforma sociala-t. G. szociográfiai munkássága az egész vi­lág szakköreiben figyelmet keltett s mód­szereit mindenütt behatóan tanulmányoz­zák. 1932—33-ban közoktatásügyi miniszter volt. Főbb művei: Die Donaufrage, Die sosiologischen Bestrebungen in der neue­­ren Ethik, Sociologia Rasboiului stb. Gusu, 1. Kisludas (Románia), Guszona (Husina), gömör- és kishontme­­gyei község, Tr­­ója Csehszlovákiához tar­tozik. (1930) 896 lak. Gusztáv (latin gustave), a. m. ízlel, kós­tol, szemlél, válogat. Gusztáv, több svéd király. 1. I. G. (Eriksson Wasa), *1497, +1560. Előkelő svéd család fia volt. Honfitársait a dán ura­lom lerázására bíztatta, ezért menekülni volt kénytelen. 1521-ben felkelést szervezett s sikerült Svédország önállóságát biztosí­tania. 1523-ban svéd királlyá választották. A felszabadult ország óriási összegekkel tartozott a Hansának s midőn a wasteras-i országgyűlés 6. javaslatára a reformáció­hoz csatlakozott, a kát. egyház birtokait lefoglalta s az ország pénzügyeit ez úton rendbehozta. 2­­11. G. Adolf, *1594, 1l632. 1611-ben lépett trónra. Uralkodása elején a dánokat teljesen kiszorította Svédországból (1613), majd az oroszoktól megszerezte Ka­­réliát és Ingermanlandot (1617). A lengye­lek ellen vívott háborúnak eredményeké­­pen Livlandot, Kurlandot és Esztlandot (1626) hódította meg. Mivel úgy látta, hogy a Habsburgok nagyhatalma Svédország érdekeit veszélyezteti, 1630-ban a protestáns hatalmak oldalán beleavatkozott a 30 éves háborúba. A hat. liga vezérét, Tillyt megverte s azután Lützennél Wallenstein­­nal ütközött meg. Bár győzelmet aratott, ő maga is a csatatéren maradt. 3. 111. G., •1746, +1792. 1771-ben lépett a trónra. A felvilágosodott abszolutizmus szellemében uralkodott. A svéd nemesség előjogait meg­szüntette s az igazságszolgáltatás, pénzügy terén sok üdvös reformot léptetett életbe. A svéd nemesség összeesküdött ellene s Anckerström kapitány egy álarcos bálon le­lőtte. 4. IV. G. Adolf, *1778, +1837. 1792-től 1809-ig uralkodott. A napóleoni háborúk­ban, 1805-ben a harmadik koalícióhoz csat­lakozott. Svédország területi veszteségeket szenvedett, mire svéd tisztek elfogták és lemondásra kényszerítették (1809). 5. V. G., •1858. 1907-ben lépett trónra. A világhábo­rúban a skandináv államok semlegességé­nek egyik erélyes előmozdítója. Egyszerű lénye és sportszeretete (kiváló tenniszjáté­­kos) világszerte népszerűvé tették. Gusztáv Adolf Egyesület, a szórvány­sorsban élő ev. egyházak támogatására 1832-ben alakult szervezet. Központja Lip­csében van, a magyarországi ev. egyhá­zat is támogatja. Gusztáv Adolf Gyámintézet, a magyar­­országi ev. egyház intézménye egyházköz­ségek, iskolák támogatására. 1860-ban ala­pította Székács József. Gusztus (latin gustus), a. m. ízlés, étvágy. Gusztusos, a. m. ízléses, étvágygerjesztő. Gúta (Guta), komárommegyei község, a Vág torkolatával szemben. Tr­­ója Cseh­szlovákiához tartozik. (1930) 10.822 lak. A Csallóköz második legnagyobb községe. Ár­területen fekszik. Fejlett állattenyésztés, halászat, gyümölcstermelés, háziipar, háló­gyár, kosárfonó, malom. Guta (gutta), a középkori latinságban köszvényt (podagra), vizibetegséget (hyd­rops) s mindenféle görcsös nyavalyát, pl. epilepsziát jelentett. A népies gyógyá­szatban e betegségek gonosz szelleme, mely veszedelmes „ütést“, enyhébb esetek­ben „simítást*­, „lapítást**, „legyintést** idéz elő; erre vallanak régi szólásaink, mint „üssön meg a guta, simítsa meg a lapos guta**, stb. Régi népies magyarázat sze­rint a gutaütés egy ungmegyei híres ha­ramiától, Guta Jakabtól vette nevét. A mai szóhasználat általában az agyvérzést, szív­­szélhüdést v. hőgutát érti G. v. G.-ütés alatt. A kertészetben G.-ütés alatt a fáknak azt a betegségét értik, amelynél a fa részben v. egészben elveszti élénk zöld színét, a le­velek megfonnyadnak, elszáradnak s a fa végül elpusztul. Főként erőteljes, középkorú fáknál (legtöbbször a kajszibaracknál) for­dul elő, májustól júliusig. Valószínű, hogy a fagy behatására előálló nedvkeringési za­var okozza. A beteg fát erős visszametszés­­sel, a törzs és a vastagabb ágak behasoga­­tásával, öntözéssel próbálják megmenteni. Ha az egész fa beteg, ki kell vágni. A G.­­ütés megelőzésére a fát télire bemeszelik. Gutaháza, kir. Vas vm. vasvári j.-ában. (1930) 178 lak. U. p. és u. t. Rum. A Szt. Cecilia-templomban Dorffmeister István freskói. Gutaütés, 1. Guta. Gutenberg (Gensfleisch) Johann, a nyom­dászat feltalálója,­­Mainz 1400 körül,­­u. o. 1468 körül. 1434-től 1444-ig Strassburgban élt, hol mindenféle műiparral, kőcsiszolással, tükörgyártással és már könyvnyomtatással is foglalkozott. 1444-ben Mainzban volt s itt jelent meg 1445 táján első ismert nyomtat­ványa, a német nyelvű Sibyllenbuch, majd Donatus latin nyelvtanának 3 kiadása és az 1448. évre szóló csillagászati naptár. 1450- ben Fust Johann gazdag mainzi polgártól 800 frt-ot és 1853-ban mégegyszer 800 frt-ot kapott kölcsön, hogy a teljes latin bibliát

Next