Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)
G - Gusti Dimitrie - Gusu, l. Kisludas - Guszona (Husiná) - Gusztál - Gusztáv - Gusztáv Adolf Egyesület - Gusztáv Adolf Gyámintézet - Gusztus - Gúta (Guta) - Guta (gutta) - Gutaháza - Gutaütés, l. Guta - Gutenberg (Gensfleisch) Johann
Gusti Dimitrie, román szociológus, a román falukutatás megszervezője, *1880. Tudományos pályafutását mint a jászvásári egyetem társadalomtudomány- és etika-tanára kezdte. Később Bukarestbe helyezték át ugyanerre a tanszékre. A román társadalmi kérdések tanulmányozásának céljából 1921-ben megalapította az „Institutul Social Român“-t (Román Társadalmi Intézet) és az új intézmény folyóiratát, az Arhiva pentru stiinta si reforma sociala-t. G. szociográfiai munkássága az egész világ szakköreiben figyelmet keltett s módszereit mindenütt behatóan tanulmányozzák. 1932—33-ban közoktatásügyi miniszter volt. Főbb művei: Die Donaufrage, Die sosiologischen Bestrebungen in der neueren Ethik, Sociologia Rasboiului stb. Gusu, 1. Kisludas (Románia), Guszona (Husina), gömör- és kishontmegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 896 lak. Gusztáv (latin gustave), a. m. ízlel, kóstol, szemlél, válogat. Gusztáv, több svéd király. 1. I. G. (Eriksson Wasa), *1497, +1560. Előkelő svéd család fia volt. Honfitársait a dán uralom lerázására bíztatta, ezért menekülni volt kénytelen. 1521-ben felkelést szervezett s sikerült Svédország önállóságát biztosítania. 1523-ban svéd királlyá választották. A felszabadult ország óriási összegekkel tartozott a Hansának s midőn a wasteras-i országgyűlés 6. javaslatára a reformációhoz csatlakozott, a kát. egyház birtokait lefoglalta s az ország pénzügyeit ez úton rendbehozta. 211. G. Adolf, *1594, 1l632. 1611-ben lépett trónra. Uralkodása elején a dánokat teljesen kiszorította Svédországból (1613), majd az oroszoktól megszerezte Karéliát és Ingermanlandot (1617). A lengyelek ellen vívott háborúnak eredményeképen Livlandot, Kurlandot és Esztlandot (1626) hódította meg. Mivel úgy látta, hogy a Habsburgok nagyhatalma Svédország érdekeit veszélyezteti, 1630-ban a protestáns hatalmak oldalán beleavatkozott a 30 éves háborúba. A hat. liga vezérét, Tillyt megverte s azután Lützennél Wallensteinnal ütközött meg. Bár győzelmet aratott, ő maga is a csatatéren maradt. 3. 111. G., •1746, +1792. 1771-ben lépett a trónra. A felvilágosodott abszolutizmus szellemében uralkodott. A svéd nemesség előjogait megszüntette s az igazságszolgáltatás, pénzügy terén sok üdvös reformot léptetett életbe. A svéd nemesség összeesküdött ellene s Anckerström kapitány egy álarcos bálon lelőtte. 4. IV. G. Adolf, *1778, +1837. 1792-től 1809-ig uralkodott. A napóleoni háborúkban, 1805-ben a harmadik koalícióhoz csatlakozott. Svédország területi veszteségeket szenvedett, mire svéd tisztek elfogták és lemondásra kényszerítették (1809). 5. V. G., •1858. 1907-ben lépett trónra. A világháborúban a skandináv államok semlegességének egyik erélyes előmozdítója. Egyszerű lénye és sportszeretete (kiváló tenniszjátékos) világszerte népszerűvé tették. Gusztáv Adolf Egyesület, a szórványsorsban élő ev. egyházak támogatására 1832-ben alakult szervezet. Központja Lipcsében van, a magyarországi ev. egyházat is támogatja. Gusztáv Adolf Gyámintézet, a magyarországi ev. egyház intézménye egyházközségek, iskolák támogatására. 1860-ban alapította Székács József. Gusztus (latin gustus), a. m. ízlés, étvágy. Gusztusos, a. m. ízléses, étvágygerjesztő. Gúta (Guta), komárommegyei község, a Vág torkolatával szemben. Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 10.822 lak. A Csallóköz második legnagyobb községe. Árterületen fekszik. Fejlett állattenyésztés, halászat, gyümölcstermelés, háziipar, hálógyár, kosárfonó, malom. Guta (gutta), a középkori latinságban köszvényt (podagra), vizibetegséget (hydrops) s mindenféle görcsös nyavalyát, pl. epilepsziát jelentett. A népies gyógyászatban e betegségek gonosz szelleme, mely veszedelmes „ütést“, enyhébb esetekben „simítást*, „lapítást**, „legyintést** idéz elő; erre vallanak régi szólásaink, mint „üssön meg a guta, simítsa meg a lapos guta**, stb. Régi népies magyarázat szerint a gutaütés egy ungmegyei híres haramiától, Guta Jakabtól vette nevét. A mai szóhasználat általában az agyvérzést, szívszélhüdést v. hőgutát érti G. v. G.-ütés alatt. A kertészetben G.-ütés alatt a fáknak azt a betegségét értik, amelynél a fa részben v. egészben elveszti élénk zöld színét, a levelek megfonnyadnak, elszáradnak s a fa végül elpusztul. Főként erőteljes, középkorú fáknál (legtöbbször a kajszibaracknál) fordul elő, májustól júliusig. Valószínű, hogy a fagy behatására előálló nedvkeringési zavar okozza. A beteg fát erős visszametszéssel, a törzs és a vastagabb ágak behasogatásával, öntözéssel próbálják megmenteni. Ha az egész fa beteg, ki kell vágni. A G.ütés megelőzésére a fát télire bemeszelik. Gutaháza, kir. Vas vm. vasvári j.-ában. (1930) 178 lak. U. p. és u. t. Rum. A Szt. Cecilia-templomban Dorffmeister István freskói. Gutaütés, 1. Guta. Gutenberg (Gensfleisch) Johann, a nyomdászat feltalálója,Mainz 1400 körül,u. o. 1468 körül. 1434-től 1444-ig Strassburgban élt, hol mindenféle műiparral, kőcsiszolással, tükörgyártással és már könyvnyomtatással is foglalkozott. 1444-ben Mainzban volt s itt jelent meg 1445 táján első ismert nyomtatványa, a német nyelvű Sibyllenbuch, majd Donatus latin nyelvtanának 3 kiadása és az 1448. évre szóló csillagászati naptár. 1450- ben Fust Johann gazdag mainzi polgártól 800 frt-ot és 1853-ban mégegyszer 800 frt-ot kapott kölcsön, hogy a teljes latin bibliát