Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

I - Ipari szövetkezet - Ipari titok - Ipari védjegy, l. Védjegy - Iparjog - Iparjogvédelem - Iparkamara, l. Kereskedelmi és Iparkamara - Iparlajstrom - Iparműtan, l. Technológia - Iparművészek Országos Egyesülete (M. I. O. E.) - Iparművészet

Iparművészet űzésére jogosít; b) az ipari szakiskolák, amelyek műhelyi gyakorlatok és szakszerű elméleti és rajzoktatás útján a kor szín­vonalán álló iparosokat képeznek; c) kéz­művesiskolák, háziipari jellegű intézetek, amelyeknek célja egészen gyakorlati kikép­zés útján az egyes vidékeken a háziipart meghonosítani, fejleszteni, nemesíteni; d) női ipariskolák, amelyek a növendékeket a női kézimunkák különböző ágaiban képe­zik ki; ez utóbbiak közül legnagyobb a budapesti állami nőipariskola, 6 szakosz­tállyal és 1—2 évi tanulmányi idővel. 3. Ipari továbbképző szaktanfolyamok, se­gédek és mesterek számára; céljuk az ipari ismeretek kiegészítése, egyéves mesterkép­zővel és vándortanfolyamokkal rendelkez­nek. Ipariskolát magánúton elvégezni nem le­het. L. még Iparművészeti iskola és Ipar­­rajziskola. A magyar ipari szakoktatás főbb adatai: Magy. Stat. Évkönyv adatai alapján, 1986—87. tanév végi állapot. Ipari szövetkezet, ipari vállalkozás szö­vetkezeti keretben. Tulajdonképpen a leg­első szövetkezet (Rochdale, 1844) is I. volt: a kenyéruzsora letörésére alakítottak a ta­kácsok pékséget. Robert Owen I.-ek létesí­tésével akarta átalakítani a társadalmat. Ma számos I. működik, ezek leginkább kis­iparos tagjaikat támogatják hitelnyújtás, anyagbeszerzés, értékesítés útján. L. még Hitelszövetkezet. Ipari titok, az iparüzemek minden olyan nyilvánosságra nem jutott eseménye, ténye és berendezése, melynek titokban maradása az iparos jogos érdeke és akarata. Az I. lehet üzemi és üzleti. A törvény (a tisztes­ségtelen versenyről szóló 1923 :V. t.-c. is) az I.-ot az alkalmazottakkal, az üzlettárssal, a versenytársakkal, az üzletfelekkel és az üz­letbe betekintést nyerő hivatalos szemé­lyekkel szemben védi. I.. még Eljárási titok. Ipari védjegy, 1. Védjegy. Iparjog, mindazon szabályok összessége, melyek az ipari életre vonatkoznak. Ezek közigazgatási, magánjogi, pénzügyi, bünte­tőjogi, nemzetközi jogi stb. természetűek. Az I. alanyi értelemben az egyeseket az ipari életben megillető jogosítvány, pl. az ipar­jogosítvány (az iparengedély, ipariga­zolvány), ipari tulajdonjog stb. iparjogvédelem, az ipari tulajdon vé­delme. Mindazoknak a jogszabályoknak és intézményeknek összessége, amelyeknek hi­vatása a legtágabb értelemben vett ipari téren értékesíthető gondolatok és egyéb e téren érvényesülő szellemi javak védelme az utánzókkal, valamint a tisztességtelen versenyzőkkel szemben. Az iparjogvédelem ágai a találmányra és — egyes államokban — új felfedezésre adható szabadalom, a használati minta-, ipari minta- és védjegy­­oltalom, továbbá a cégnév és a származási jelzők oltalma, végül mindezeket összekap­­csolóan és kiegészítően a tisztességtelen ver­seny elleni oltalom is. Az ipari tulajdon, különösen a származási jelzők, védjegyek oltalmának első nyomai a középkori céh­levelekben találhatók; az újkor kezdetén feltűnnek a találmányi szabadalmak is, ezekre nézve az első különleges jogszabály II. Jakab angol király 1621. évi statútuma, amely 14 évi monopóliumot helyez kilátásba az új ipari találmányok feltalálóinak. Az I. terén határkő az 1883-ban Párizsban lét­rejött uniós egyezmény az ipari tulajdon védelméről, ez már nemzetközi vonatkozá­sokban is meghatározta az I. alapvető irány­vonalait. Ehhez az egyezményhez ma már úgyszólván minden normális gazdasági rendben élő, iparilag számottevő ország csatlakozott. Az I. nemzetközi központja a berni nemzetközi iroda. Fejlesztésén több nemzetközi szövetség munkálkodik. Ezek közül a legfontosabbak: a Nemzetközi Ipar­­jogvédelmi Szövetség (Association Interna­tionale pour la protection de la propriété industrielle, A. I. P. P. I.), a Tisztességte­len Verseny Elleni Nemzetközi Liga (Ligue Internationale contre la concurrence dé­­loyate) és a Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara (Chambre de commerce Internationale). Iparkamara, 1. Kereskedelmi és Ipar­kamara. Iparlajstrom, az elsőfokú iparhatóság által vezetett, az iparvállalatok adatait tar­talmazó jegyzék a kiadott iparigazolvá­nyokról és iparengedélyekről. Külön I. van 1. a képesítéshez, 2. az engedélyhez kötött iparosokról, 3. a gyárosokról, 4. a kereske­dőkről és 5. egyéb iparosokról. Iparműtan, 1. Technológia. Iparművészek Országos Egyesülete (M. I. O. E.) 1926-ban alakult. Célja: a dolgozó magyar iparművészeknek szakegyesületben való tömörítése és érdekeiknek megvédése. Első elnöke Czakó Elemér volt, jelenleg (1939) Kratochvil Károly áll az élén. Iparművészet, a művészetnek az a meg­nyilatkozása, amely használati tárgyak elő­állításánál, a célszerűségi szempont köve­telményei mellett, az ízlés és a művészi kivitel szempontjait is érvényre juttatja. Az I. körébe tartozik minden művészi ki­vitelű ipari tárgy, akár fém, fa, textil, csont, bőr, drágakő, üveg, agyag stb. az anyaga. A népművészettől az különbözteti Iskolák Tanerők Tanulók száma Iparművészeti iskola.............1 33 261 Felső ipariskola..........................3 76 766 Női ipariskola................................ 22 264 1643 Iparraj­i­S­kola...............................1 47 422 Fa- és fémipariskola.............6 64 762 Egyéb ipari szakiskola------8 82 1040 Összesen ................ 41 566 4894 Ipari szaktanfolyam................ 314— 7345 f i

Next