Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
I - Ipari szövetkezet - Ipari titok - Ipari védjegy, l. Védjegy - Iparjog - Iparjogvédelem - Iparkamara, l. Kereskedelmi és Iparkamara - Iparlajstrom - Iparműtan, l. Technológia - Iparművészek Országos Egyesülete (M. I. O. E.) - Iparművészet
Iparművészet űzésére jogosít; b) az ipari szakiskolák, amelyek műhelyi gyakorlatok és szakszerű elméleti és rajzoktatás útján a kor színvonalán álló iparosokat képeznek; c) kézművesiskolák, háziipari jellegű intézetek, amelyeknek célja egészen gyakorlati kiképzés útján az egyes vidékeken a háziipart meghonosítani, fejleszteni, nemesíteni; d) női ipariskolák, amelyek a növendékeket a női kézimunkák különböző ágaiban képezik ki; ez utóbbiak közül legnagyobb a budapesti állami nőipariskola, 6 szakosztállyal és 1—2 évi tanulmányi idővel. 3. Ipari továbbképző szaktanfolyamok, segédek és mesterek számára; céljuk az ipari ismeretek kiegészítése, egyéves mesterképzővel és vándortanfolyamokkal rendelkeznek. Ipariskolát magánúton elvégezni nem lehet. L. még Iparművészeti iskola és Iparrajziskola. A magyar ipari szakoktatás főbb adatai: Magy. Stat. Évkönyv adatai alapján, 1986—87. tanév végi állapot. Ipari szövetkezet, ipari vállalkozás szövetkezeti keretben. Tulajdonképpen a legelső szövetkezet (Rochdale, 1844) is I. volt: a kenyéruzsora letörésére alakítottak a takácsok pékséget. Robert Owen I.-ek létesítésével akarta átalakítani a társadalmat. Ma számos I. működik, ezek leginkább kisiparos tagjaikat támogatják hitelnyújtás, anyagbeszerzés, értékesítés útján. L. még Hitelszövetkezet. Ipari titok, az iparüzemek minden olyan nyilvánosságra nem jutott eseménye, ténye és berendezése, melynek titokban maradása az iparos jogos érdeke és akarata. Az I. lehet üzemi és üzleti. A törvény (a tisztességtelen versenyről szóló 1923 :V. t.-c. is) az I.-ot az alkalmazottakkal, az üzlettárssal, a versenytársakkal, az üzletfelekkel és az üzletbe betekintést nyerő hivatalos személyekkel szemben védi. I.. még Eljárási titok. Ipari védjegy, 1. Védjegy. Iparjog, mindazon szabályok összessége, melyek az ipari életre vonatkoznak. Ezek közigazgatási, magánjogi, pénzügyi, büntetőjogi, nemzetközi jogi stb. természetűek. Az I. alanyi értelemben az egyeseket az ipari életben megillető jogosítvány, pl. az iparjogosítvány (az iparengedély, iparigazolvány), ipari tulajdonjog stb. iparjogvédelem, az ipari tulajdon védelme. Mindazoknak a jogszabályoknak és intézményeknek összessége, amelyeknek hivatása a legtágabb értelemben vett ipari téren értékesíthető gondolatok és egyéb e téren érvényesülő szellemi javak védelme az utánzókkal, valamint a tisztességtelen versenyzőkkel szemben. Az iparjogvédelem ágai a találmányra és — egyes államokban — új felfedezésre adható szabadalom, a használati minta-, ipari minta- és védjegyoltalom, továbbá a cégnév és a származási jelzők oltalma, végül mindezeket összekapcsolóan és kiegészítően a tisztességtelen verseny elleni oltalom is. Az ipari tulajdon, különösen a származási jelzők, védjegyek oltalmának első nyomai a középkori céhlevelekben találhatók; az újkor kezdetén feltűnnek a találmányi szabadalmak is, ezekre nézve az első különleges jogszabály II. Jakab angol király 1621. évi statútuma, amely 14 évi monopóliumot helyez kilátásba az új ipari találmányok feltalálóinak. Az I. terén határkő az 1883-ban Párizsban létrejött uniós egyezmény az ipari tulajdon védelméről, ez már nemzetközi vonatkozásokban is meghatározta az I. alapvető irányvonalait. Ehhez az egyezményhez ma már úgyszólván minden normális gazdasági rendben élő, iparilag számottevő ország csatlakozott. Az I. nemzetközi központja a berni nemzetközi iroda. Fejlesztésén több nemzetközi szövetség munkálkodik. Ezek közül a legfontosabbak: a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség (Association Internationale pour la protection de la propriété industrielle, A. I. P. P. I.), a Tisztességtelen Verseny Elleni Nemzetközi Liga (Ligue Internationale contre la concurrence déloyate) és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (Chambre de commerce Internationale). Iparkamara, 1. Kereskedelmi és Iparkamara. Iparlajstrom, az elsőfokú iparhatóság által vezetett, az iparvállalatok adatait tartalmazó jegyzék a kiadott iparigazolványokról és iparengedélyekről. Külön I. van 1. a képesítéshez, 2. az engedélyhez kötött iparosokról, 3. a gyárosokról, 4. a kereskedőkről és 5. egyéb iparosokról. Iparműtan, 1. Technológia. Iparművészek Országos Egyesülete (M. I. O. E.) 1926-ban alakult. Célja: a dolgozó magyar iparművészeknek szakegyesületben való tömörítése és érdekeiknek megvédése. Első elnöke Czakó Elemér volt, jelenleg (1939) Kratochvil Károly áll az élén. Iparművészet, a művészetnek az a megnyilatkozása, amely használati tárgyak előállításánál, a célszerűségi szempont követelményei mellett, az ízlés és a művészi kivitel szempontjait is érvényre juttatja. Az I. körébe tartozik minden művészi kivitelű ipari tárgy, akár fém, fa, textil, csont, bőr, drágakő, üveg, agyag stb. az anyaga. A népművészettől az különbözteti Iskolák Tanerők Tanulók száma Iparművészeti iskola.............1 33 261 Felső ipariskola..........................3 76 766 Női ipariskola................................ 22 264 1643 IparrajiSkola...............................1 47 422 Fa- és fémipariskola.............6 64 762 Egyéb ipari szakiskola------8 82 1040 Összesen ................ 41 566 4894 Ipari szaktanfolyam................ 314— 7345 f i