Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
I - Ipari képesítés - Ipari kihágás - Ipari megbetegedések, l. Foglalkozási betegségek - Ipari mintaoltalom v. ízlésmintaoltalom - Ipari munkás - Ipari Munkaszervező Intézet - Ipariskolák, l. Ipari szakoktatás - Ipari statisztika - Ipari szabadalom, l. Szabadalom - Ipari szabványosítás, l. Szabványosítás - Ipari szakoktatás
Ipari képesítés munkás hosszú csövön át a szabadból kap frisslevegőt. 20 méternél hosszabb csövön tüdővel már nem lehet elegendő levegőt szívni, ilyenkor fujtatóval kell a levegőt a csővezetékbe nyomni. Tágabb értelemben idetartoznak a búvárkészülékek is (1. o.). Lásd még Gázvédelem. Ipari képesítés, az n. n. képesítéshez kötött iparokban az iparűzés feltétele. Meghatározott időt tanulással és gyakorlattal kell eltölteni, ez az idő a tanidőre és a segédidőre oszlik. A tanidő tartamát a tanszerződés állapítja meg, de 3 évnél kevesebb és 4 évnél több nem lehet; a segédidő könynyebben elsajátítható iparoknál 2 év, a többieknél 20 év. Úgy a tanidőt, mint a segédidőt szakbavágó ipari műhelyben kell kitölteni s a tanidő alatt a tanonciskolát is látogatni kell. A tanidő végén a segédvizsga, a segédidő végén pedig a mestervizsga letételével kell a szakismeretek megszerzését igazolni. A tanidő és segédidő megrövidült, meghosszabbodik meghatározott esetekben. 18. életévüket betöltött egyének tanidő nélkül, pusztán szakbavágó gyakorlat alapján is megszerezhetik az I.-t, de a gyakorlati időnek a tan- és segédidő együttes tartamától—2 évvel meg kell haladnia. Ipari szakiskolák elvégzése esetén a gyakorlati idő v. elesik v. megrövidül. Könnyítéseket állapítottak meg az I. megszerzésére a rokkantaknak,a túlnyomó részben nők által űzött iparokban a 20 éven felüli nőknek, a más iparra áttérőknek, a magasabb iskolát végzetteknek stb. Ipari kihágás, az ipari jogszabályok megsértése. Az I.-okat részben a kihágási büntetőtörvénykönyv, részben az ipartörvények és más ipari jogszabályok állapítják meg. Az I.-ért az iparos felel, ha a kihágást az üzletvezető követte el, ő mindenesetre felel, de azonfelül felel az üzlettulajdonos is, ha az üzletvezetőt nem volt köteles alkalmazni és felügyeleti kötelességét szándékosan. gondatlanul elmulasztotta. I. ügyében elsőfokú hatóság a községekben a főszolgabíró, városban a képviselőtestület, ill. törvényhatósági bizottság által megbízott tisztviselő, Budapesten a kerületi elöljáró; másodfokú hatóság a törvényhatóság első tisztviselője (alispán v. polgármester); harmadfokú hatóság a kihágási tanács. I. ügyében szakképviselőként járhat el az iparfelügyelő és a kereskedelmi és iparkamara. Ipari megbetegedések, 3. Foglalkozási betegségek. Ipari mintaoltalom v. ízlésmintaoltalom, az a különleges oltalom, amelyet az állam ipari termékeknek szemmel látható, minta alapján utánozható ízlésbeli kiképzésére nyújt. Magyarországon gyakorlatilag csak ilyen ízlésminták kerülhetnek a mintarendelet alapján oltalom alá. Az I. bitorlási eljárás igénybevételével érvényesíthető kizárólagos jogot ad a minta szerinti iparcikk előállítására, illetőleg a minta ipari alkalmazására. Az ipari minták oltalmi ideje nálunk legfeljebb három, a legtöbb külföldi államban tizenöt év. Az I. ügyében Hágában 1925-ben nemzetközi megállapodás jött létre, ebben Magyarország nem vett részt. Ipari munkás, ipari termék előállítását munkabérért végző férfi v. nő. önálló ipari tevékenységet folytató egyén az iparos. I. az ipartörvény szerint a tanonc, a segéd és a gyári munkás. Az iparossegéd szakképzettséggel bir és szakmunkát végez. A gyári munkásnak nincs szakképzettsége és főként ú. n. napszámos munkát végez; részben azonban mint betanított munkás az egyszerűbben kezelhető, pl. automata gépeken dolgozik. Nemcsak a kisiparban, hanem a gyárakban dolgozó szakmunkások is tulajdonképen iparossegédek. Magyarországon az 1930. évi népszámlálás szerint 626.798 I. élt, ezek közül 626.035 a tulajdonképeni ipar, 665 a házi és népipar, 48 a vándoripar keretében. Ipari Munkaszervező Intézet: 1933-ban alakult. Hitelnyújtás útján ipari munkaalkalmak teremtését segíti elő, ipari v. más közcélú hitelszükségletet elégít ki. Nem tagoknak is nyújthat hitelt. Tőkés (1938) 87,369,169 P-t tesznek ki. Ipariskolák, 1. Ipari szakoktatás. Ipari statisztika, az ipari tevékenységet minden szempontból megvilágító adatfelvétel összegezése. Rendszeres gyári I.-i felvételt Magyarországon első ízben 1898-ban eszközöltek; 1922 óta ez rendszeresen folyik. Kisipari statisztikai felvételt 5—10 éves időközben szoktak eszközölni. Egyes kérdésekről (valamely iparág helyzete, munkaviszályok, munkabérek stb.) gyakoriak a külön I.-i felvételek. Ipari szabadalom, 1. Szabadalom. Ipari szabványosítás, 1. Szabványosítás. Ipari szakoktatás, az iparral foglalkozó egyéneknek különböző irányú, kisebb-nagyobb fokú, hivatásszerű kiképzését célzó oktató tevékenység. Az I.-ra hivatott intézeteknek három főcsoportja van. 1. A heti 9 órai tanítással járó iparostanonciskolák (1. o.). 2. Rendszerint három osztályból álló, gyakorlati irányú ipariskolák egész napi tanítással és műhelyi gyakorlatokkal. Ide tartoznak a) a középiskolákkal egyenrangú felső ipariskolák, amelyek 3 év alatt ipari és műszaki pályák számára önálló gyakorlati szakembereket képeznek; ilyen állami felső ipariskola van: Budapesten és Szegeden gépészeti, fémvas- és faipari és vegyészeti szakosztállyal; a budapesti felső építőipariskola pedig az építőipart karolja fel, szakosztályainak sikeres elvégzését tanúsító végbizonyítvány munkakönyv váltására és az intézet befejezése után kétévi szakbavágó gyakorlat igazolása alapján a kőmíves-, kőfaragó- rácsmesterség önálló 3390 .