Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Kuzmina - Kuznyeck - Kuzsinszky Bálint - Kuzu v. erszényes róka (Trichosurus vulpecula) - Kübekháza - Kühár Flóris Ferenc - Kühlmann Richard von - Kühmayer Róbert - Kühne Ede - Kühne Lóránt - Kühnel Pál - Kühner Ilse, l. Engel Iván - Kükemező (Kuková) - Kükenthal Willy - Küküllei János (Tótsolymosi Apród János) - Küküllő - Küküllőalmás (Alma) - Küküllődombó (Dâmbău) - Küküllőfajsz (Feisa)

Kuzmina — K alatt fel nem vett cimszák C alatt találhatók! — Kuzmina, község Kárpátalján, a beregi közig, kirendeltség munkácsv'déki j.-ában. (l'.HII) 2315 lak. 1918 előtt Bei ey.szilvás volt a neve. Tr.-tól 1939-ig Kuzmino uéveu Cseh­szlovákiához tartozott. Kuznyeck. I. Város Szovjetoroszország- ban, a középső Volgavidéken, a Trujev mellett. Mezőgazdasági gép-, bőr- és fa­ipar. Kb. 30.11011 lak. 2. K.-Szibirszkij. leg­újabban Sztalinszk, város a Szovjetunió- Isin, Ny.-Szibiriában; az Altai, a Keleti Altai és a transzszibiriai vasút között fekvő, azoaosnevű szénuiedence központja. Kb. 10 000 lak. A 240 km hosszú, 100 km széles, 25.000 km* területű szénuiedence szénkész­letét 250 milliárd tonnára becsülik. A kő­szén mellett bőven van kitűnő minőségű mágnesvasérc is a medence D.-i részében. Kuzsinszky Bálint, régész, *1864, tl938. 1888 tói az aquincumi ásatások vezetője, az Aquincumi Múzeum és a Székesfővárosi Múzeum alapítója és igazgatója, 1902 tői a budapesti egyetem tanára volt. Magyar- ország rómaikor! emlékeinek egyik legki­válóbb kutatója volt. önálló, ill. nagyobb gyűjteményes vállalkozásokban megjelent munkái: Pannónia és Dáciái 1895), Magyar- ország emlékszerű maradványai (19001, A Baluton környékének archaeologiája (1920), A yázyyári római fazekaslelep Aquincum­ban (1932), Aquincum (múzeum ismertető, többször átdolgozva, legutóbb: 1934), Szer­kesztette a Budapest régiségei c. sorozatot. Kuzu v. erszényes róka tTrichosurus vul­pecula), a kúszó erszényesek tPhiUangeridae) családjába tartozó faj. A kb. 60 cm hosszú, karcsú, lomha éjjeli állat a rókára csak a fejével, füleivel és farkával emlékeztet. Er­dőségekben, fákon él, növényekkel táplál­kozik. de kisebb madarakat is megfog. Egyike Ausztrália leggyakoribb erszénye­seinek. Tasmaniáhan is előfordul. Húsát a bennszülöttek csemegének tartják, lágy gyapjas szőrméje ausztráliai fa tasmaniaié tasmaniai) oposszum néven kerül piacra. Kübi'kháza, nk. Csanád, Arad és Toron­tói k. e. e. vm. torontói j.-ában, a szeged— vedresházai vasútvonal mentén, a szeged— K.-i autóbuszvonal végállomása. (1930) 1984 lak. Kiihár Flóris Ferenc, kát. teológus, *1893. 1922-ben a pannonhalmi bencés főiskola ta­nára lőtt, 1929-től 1931-ig a római Szt. An- zolm pápai egyetemen tanított, majd vissza­tért Pannonhalmára; 1935 óta budapesti bencés hózfőnök: a budapesti egyetem teoló­giai karának c. rk. tanára. Tudományos munkái: Bevezetés a vallás lélektanába (1926) , A keresztény bölcselet története (1927) , A vallásbölcselet fökérdései (1930), Egyetemes vallástörténet (I — II, 1936—7). Útirajzai: Lélek szemével (1931), Barlangok, sírok, kupolák (1934), Zarándok-szívvel (1939). E lexikon munkatársa. Kühimann Richard von, német diplomata, *1873. Ifjúkora óta diplomáciai szolgálat­ban állt, számos helyen volt nagykövet, 1917-ben a külügyi hivatal államtitkára lett és ő kötötte meg az oroszokkal, ill. a ro­mánokkal a brestlitovski, ill. bukaresti bé­két. 1918-ban visszavonult. Kiihmayer Róbert szobrász, *1883. Buda­pesten tanult, plaketteket, spnrtxzohrokat, képmásokat mintázott. Néhány műve a po­zsonyi városi múzeum ben van. Kiihno Ede, gyáriparos, *1839, +1903. Hí­res német gyáriparos családból származott. Mosonban 1864-hen megvette a Pabst és Krauss mezőgazdasági gépműhelyt; ezt sa­ját neve alatt csakhamar nagy mezőgazda- sági gépgyárrá fejlesztette (Kühne Mező- gazdasági Gépgyár Rt.). K. vetette meg a magyar mezőgazdasági gépgyártás alapját. Vállalata 1908-ban fia, Károly elnöklete alatt rt.-gá alakult. Kiihne Lóránt, gyáriparos, *1886. 1909 óta vezeti az apja által alapított Kiihne Mező- gazdasági Gépgyár rt.-ot, melynek 1928-ban ügyvezető igazgatója lett. Országgyűlési képviselő, egy időben a felsőház tagja volt. Kiihnel Pál, építész, *1765, +1824. A bécsi udvari építészeti hivatalban működött. Ter­vet készített az esztergomi főszékesegyház számára és 1820-tói fogva személyesen is ellenőrizte az építést, de korai halála miatt nem fejezhette be. Munkáját unokaöccse, Paekh János, ntőbh Hiid József folytatta. Kiihner Use, 1. Engel Iván. Klikemező 'KukaváI, sárosmegyei község, Tr. ntán Csehszlovákiához került. 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 432 lak. Kükenthal IVilly, német zoológus. *1861, +1922. Az állattan tanára volt a boroszlói, majd a berlini egyetemen. Nagy érdemeket szerzett a sarkköri tengeri fauna meg­ismertetésével; különösen fontosak a cetek és koraitok alak- és fejlődéstanára vonat­kozó vizsgálatai. Klikiillei János (Tótsolymosi Apród Já­nos), történetíró a XIV. sz.-ban. Kukiillei főesperes, Nagy Lajos király udvari papja volt; megírta latiun! királyának életét. KUkiillő, két folyó az Erdélyi medencé­ben. 1. A Nagy-K. a Görgéuyi havasokban ered. Eleinte DNy.-nak, majd Ny.-nak tart; érinti Segesvárt. Erzsébetvárost, Med- gyest és Mihálcfalva mellett ömlik a Ma­rosba. Hossza 190 km, vízgyűjtőterülete 5800 km2. 2. A Kis-K. a Nagy K. forrása közo- lében ered, a Görgényi havasokban. Ny.- nak, majd DNy.-nak tart, elfolyik Szováta, Parajd és Dicsőszeutmárton mellett és Ba- lázsfalvánál ömlik a Nagy K.-be. Hossza 144 km, vízgyűjtőterülete 2300 km2. Kükiillöalmás (Alma), kis-kükiillőmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 813 lak. Kiikiillődnmbó (Dámböu), kis-kükiillőme- gyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1084 lak. Kiiküllőfaj.sz tFeisa), kis-kiikiillőmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1019 lak. — 4070 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék