Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Kamysin - Kámzsa - Kámzsás sikló (Macorprotodon cucculatus) - Kán - Kána - Kánaán - Kanabae, l. Canabae - Kanada, l. Canada - Kanada-balzsam, l. Canada-balzsam - Kánai menyegző - Kanak (Konak) - Kanál - Kanalas gém (Platelea leucocerodia) - Kanalas réce (Spatula clypeata) - Kanalastok-félék (Polyodontidae) - Kanális - Kanara

Kamysin­ ­ak előzményei. Mivel ennél a­­temetkezési módnál is a halott túlvilági életét akarták előkészíteni, a sírkamrát építészetileg ki­képezték, faragott díszekkel, falfestésekkel látták el és a halott mellé a használati és művészi tárgyaknak egész sorát rakták. Kamysin, város a Szovjetunióban, az Alsó-Volgavidéken; mezőgazdasági kísér­leti állomás; malom- és faipar. Kb. 19.000 lak. Kánizsa (olasz camicia [kamicsa], a. m. ing), a szerzeteseknek nem testre szabott, lazábban kiszabott öltönye, csuhája. A ben­cések ruhája volt kezdetben, szíj­­v. kötés­övvel, fejfedő csuklyával. Kámzsás sikló (Macroprotodon cuculla­­tus), a barázdásfogú siklók (Opisthoglypha) csoportjában az álsiklók (Displadomorphi­­nae) alcsaládjába tartozó faj. Színezete a mi rézsiklónkéhoz hasonlít; hossza a Vi­m-t nem igen haladja meg. Az Ibériai félszige­ten és É.-Afrikában él, éjjeli állat. Kán, kir. Baranya vm. hegyháti j.-ában. (1930) 394 lak. U. p. és n. t. Hetvehely. Kána, galileai város­­az ókorban. János evangéliuma szerint itt, egy menyegzőn művelte Jézus első csodáját, a vizet borrá változtatta. Általában a Názárettől ÉK.-re, 10 km-re fekvő Kefr Kennával azonosítják. Kánaán, a Bibliában személy-, nép- és országnév. K. unokája Noénak, fia Cham­­nak. Mint népnév K. jelöli Palesztina ős­lakóit, a kalmár phoeniciaiakat. Mint or­szágnév K. Palesztina neve, őslakóiról; ha­tárai É.-on Szíria, K.-en a Jordán, D.-en a judaeai sivatag, Ny.-en a Földközi tenger, Transzjordánia nem tartozott K.-hoz. K. a mesés termékenységű ígéret földje (1. o.), a Biblia tejjel-mézzel folyó országnak mondja. Kanadae, 1. Canadae. Kanada, 1. Canada. Kanada-balzsam, 1. Canada-balzsam. Kánai menyegző, a népköltészetben az ismert újszövetségi jelenet (1. Kána) ver­ses feldolgozású, humoros elődása. Egy idősebb asszony elénekli, s esetleg egy má­sik eltáncolja, tele borospohárral a fején, különösen lakodalmak alkalmával, a mu­latság élénkítésére. Kanak (Konak), torontálmegyei község, Tr­­ója Jugoszláviához tartozik. (1931) 1626 lak. Kanál, ősi merítőeszköz, fából, csontból, szaruból v. fémből. Az egyiptomiak gyö­nyörű figurális dísszel ellátott fakanalai toalett-kenőcsök felrakására szolgáltak. Ró­mai időkből hosszúszárú bronzkanalak ma­radtak fenn. A középkorban nem ettek K.­­fal, a folyadékokat itták. A fémből készült — K alatt fel nem vett címszók­­ alatt találhatók! — K. csak a renaissance idején került di­vatba. Ekkortól kezdve végigkísérik a stí­lusok fejlődését. A barokk erősen díszítette, a XX. sz. egyszerűsítette a formákat s a kézhez és az ételekhez alkalmazta az ará­nyokat. Népművészetünkben nem ritkák a fából művésziesen faragott K.-ak. őskori fa-K. képét 1. a 1405. oldalon. A kat. liturgiában a K. elsősorban mint a tömjéntartónak (alakja után navicula, hajócska) kiegészítő része szerepel; ezzel veszi a szertartást végző a tömjént és hinti a parázsra. Ma sok helyen szokássá lett kis aranyozott K.-lal vegyíteni a kehely­­ben levő borba az ámpolnából (víztartó kancsócska)­­merített vizet felajánlás előtt. Fertőző betegek áldoztatása régente K.-lal történt; ma akkor, ha a beteg állapota meg­kívánja, hogy­­az oltáriszentséget kis víz­zel vegye magához. A keleti szertartásban az áldozta­tás mindig K.-lal történik. Kanalas gém (Platalea leucocerodia), az Íbisz-félék (Ibidae) családjába tartozó, tiszta fehér színű, karminpiros szemű, fekete csőrű és lábú, zöldessárga tollú madár. Csőre hosszú, egyenes, vége erősen lapított és ka­nálszerűen kiszélesedett. Hazája D.-Európa, Közép- és D.-Ázsia Indiától Ny.-ra Afrikán át az Azori és Kanári szigetekig. Nálunk a pusztuló fajok közé tartozik. Kanalas réce (Spatula clypeata), a lúd­­félék (Anseridae) családjába tartozó kacsa­faj. Jellemző nagy, tövén keskeny, elül na­gyon kiszélesedett, finoman fogazott csőre. A Föld egész mérsékelt övében előfordul. Nálunk márciustól augusztus végéig tar­tózkodik. Kanalastok-félék (Polyodontidae), a por­cosvértes halak (Chondrosteia­ rendjének csa­ládja; tagjait hosszú, lapos lapát-v. kanál­alakú arcorr jellemzi, tövén két bajusszal. Bőrük sima. Ilyen a jóhúsú lapátorrú tok (Polyodon spatula) a Mississippiből; eléri a 2 m hosszúságot és 25 kg súlyt. Kanális (az olasz canare-ból), a. m. csa­torna. Kanala, forró, esős éghajlatú vidék Brit­­india Ny.-i partján, a Ny.-i Ghats lejtőjén. Közigazgatásilag É.-K. (10.200 km), kb. ó-egyiptomi díszes kanál. Kanalas gém. — 3620 —

Next