Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Különbözeti földjáradék (differenciál földjáradék) - Különbözeti ügylet - Különbözeti vizsgálat - Különbségi hang, l. Kombinációs hangok - Különítmény - Különlenyomat - Különszámla (conto separato) - Különtőzsdék - Külsőbőcs - Külsősárd - Külsővat - Külterjes gazdálkodás (extenzív gazdálkodás) - Külügyek - Külügyi Társaság - Külügyminiszter - Külvíz - Kümmerle Jenő Béla - Kündü, l. Kende - Küngös - Kürassz, l. Mellvért - Kürasszírok, l. Vértesek - Kürasszó, l. Curaçao - Kürenberg lovag - Kürenberg Joachim von - Kürkdjián Szerovpe - Kürnberger Ferdinánd - Kürpöd (Chirpăr) - Kürschák József - Kürschner Emánuel

— K alatt fel nem vett címszók­­ alatt találhatók! — szervezetén kívül felállított bíróság, pl. a földbirtokrendező, honvéd, közigazgatási bíróságok. Különbözeti földjáradék (differenciál földjár­adlék), a birtok különleges helyzeté­ből eredő jövedelemtöbblet. Eredményezheti egyrészt a piacokhoz (városhoz) v. a köz­lekedő utakhoz való közelség, másrészt a környező földekhez képest nagyobb terme­lékenység. L. még Földjáradék. Különbözeti ügylet, olyan üzletkötés, amelynek tárgya nem maga az áru, hanem ennek árfolyamában (árában) bizonyos idő letelte után bekövetkező változás. Elszámo­lásra csak maga az árfolyamkülönbözet ke­rül. Tulajdonképen fik­tív határidőüzlet, mind az érték-, mind az árutőzsdén (ú. n. papirosbúza stb.) kötik. A spekulációs tőzs­­dejáték legjellegzetesebb formája. A buda­pesti tőzsdén a határidőüzlet korlátozásá­val, egyes cikkeknél pedig tilalmával ve­tettek gátat a K. túlhajtásainak. Különbözeti vizsgálat, olyan tanulók vizsgálata, akik egyik iskolanemből egy másikba kérik felvételüket. A K. tárgya a két iskolanem tantervi kü­lönbözete. Különbségi hang. 1. Kombinációs hangok. Különítmény, különböző fegyver, és csa­­patnem­ekből összeállított kisebb harcászati egység, mely önálló feladatokat hajt végre. Különlenyomat, valamely folyóiratban v. gyűjteményes munkában megjelenő közle­ménynek önálló kiadványként, de újabb szedés nélkül való kiadása. Különszámla (com­o separato), a könyve­lésben a rendes számlától elválasztva kezelt számla. Akkor használják, ha egy sze­méllyel, ill. céggel többféle elszámolási alapja van a könyvelést eszközlő válla­latnak. Különtőzsdék, azok a szakmai tőzsdék, amelyek nem tartoznak szorosan az áru- és értéktőzsdék szervezetéhez. Többnyire más helyiségben is tartják meg őket. Ilyenek nálunk pl. a Drágakőcsarnok, a Textil­­tőzsde stb. Külsőbőcs. nk. Borsod vm. miskolci j.-ában, a miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonal men­tén. (1930) 846 lak. U. t. Hernádnémesi. Külsősárd. kk. Zala vm. alsólendvai j.-á­ban. (1930) 183 lak. U. p. és u. t. Siédics. Külsővat, nk. Veszprém vm. pápai j.-ában, a győr—szombathelyi vasútvonal mentén. (1930) 1023 lak. Külterjes gazdálkodás (extenzív gazdál­kodás), a földművelés- v­ állattenyésztés kezdetleges módja. A természet erőire tá­maszkodik, anélkül, hogy nagyobb tőke- és munkabefektetéssel törekedne a termésered­mény fokozására. Rendszerint a földterület túlzott kihasználásával és korai kimerülé­sével jár együtt. Ellentéte a belterjes gaz­dálkodás (1. o.). Külügyek, valamely államnak a többi ál­lammal való érintkezéséből származó ügyei. Kürsch­ner Intézésüket az államfő mellett, a külügy­miniszter s a külügyi képviselet eszközük. Külügyi Társaság, kiadja a Külügyi Szemle c. folyóiratot; felolvasóüléseket tart, többnyire külfö­di meghívott előadókkal. Külügyi szemináriumot, nyelvtanfolyamo­kat tart fenn. 1920-ban alapították. Külügyminiszter, a minisztériumnak az a tagja, aki a külü­gyekkel foglalkozik. A K.-i állás szervezése a francia kü­ügyi hi­vatal mintájára vált általánossá, személy© a külügyek alkotmányos intézését bizto­sítja. A világháborúig Magyarországnak és Ausztriának Bécsben székelő közös K.-e volt. A K. feladata a külügyek irányítása, a külföldön működő magyar követségek és konzulátusok tájékoztatása és utasítása, az itt működő külföldi képviseletekkel az érintkezés, nemzetközi szerződések kötésé­nél közreműködés stb. A K. mellé rendelt hivatal a külügyminisztérium. belvíz, olyan víz, amely valamely terü­letre nem csapadék, földárja v. folyó ki­öntése révén kerül (belvíz), hanem a kör­nyező magasabb helyekről reáfolyik. Tá­voltartása a vízkárok elleni védekezés ki­indulási alapja. Kümmerle Jenő Béla, botanikus, *1876, +1931. Magyar- és Horvátország, különösen a Velebit flórájának kutatása mellett a harasztfélékre, páfrányokra, zsurlókra vo­natkozó tanulmányai nevezetesek. Kündü, 1. Kende, Küngös, kir. Veszprém vm. enyingi j.-ában. (1930) 462 lak. U. p. és u. t. Csajág. Kürassz, 1. Mellvért. Kürasszi­ok, 1. Vértesek, Kürasszó, 1. Curagao. Kürenberg lovag, osztrák költő, a XII. sz. második felében. Az ő nevéhez fűződik a Nibelung-versszak megalkotása. Tizenöt dala maradt ránk, ezekkel kezdődik a né­met Minnesang. Kürenberg Joachim von, német író, *1892. Katonatiszt volt, később diplomáciai szol­gálatban állt. Főleg történeti életrajzokat írt (Johanna v. Bismarck, Fritz v. Holstein, 11. Vilmos), ezeket több nyelvre lefordítot­ták. Kürkdjián Szerovpe, franciaországi ör­mény festő, *1872. Különösen örmény tárgyú festményeivel ért el sikereket. ICü­rnberger Ferdinánd, osztrák író, *1823, *1879. Novellái és Lenau-regénye (Der Amerikamndo, 1856) a romantikában gyöke­reznek. Kritikai tanulmányainak nagy ha­tása volt. Kürpöd (Chirpár), szebenmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (19­30) 1669 lak. Kürschák József, matematikus, *1864, +1933. A budapesti műegyetem tanára (1930 —1933). Főműve, a róla elnevezett értékelés­elmélet, a számtestek elméletének új fordu­latot adott. Kürschner Emánuel, hegedű-pedagógus, *1884. A pécsi Városi Zeneiskola igazga­ — 4073 —

Next