Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kürschner Josef - Kürt - Kürt - Kürtcsiga (Buccinum - Kürtgyarmat - Kürthy (Kolthai és Fajkürthi) család - Kürthy József - Kürthy-Takách (Nagykürthi és Kisjókai) család - Kürtjelzés - Kürtő, l. Kémény - Kürtőkalap, l. Cilinder - Kürtös (Curtici) - Kürtös kalács - Kürtösújfalu (Nová Ves) - Küry Klára
Kürschner tója. 1910-ben megszervezte a Pécsi Kamarazenetársaságot, majd Filharmóniát. Kürschner Josef, német lexikográfus, *1853, +1902. Legismertebb kiadványa az 1879 óta évenként megjelenő Deutscher Literaturkalender c. névtár, melyet kiadói K. halála után is folytattak, 1925 óta külön szépírói és külön tudósnévtárként jelenik meg (K.-s Literaturkalender és Geleirtenkalender). Legújabban egy harmadik sorozat, K.-s Nekrológ, az évente elhalálozott írók és tudósok életrajzait közli. Kürt, ki. Nyítra és Pozsony k. e. e. vm. érsekújvári j.-ában, a budapest—magyarbéli vasútvonalon. (1938) 3138 lak. Tr.-tól 1938-ig Csehszlovákiához tartozott. Kürt (olaszul corno), hajlított csövű, kúpos alakú rézfúvóhangszerek neve. Típusos formája a „természetes"* v. vadász-K. (Waldhon). Ennek ventilekkel ellátott formája a venfil-K. a mai zenekar egyik legfontosabb hangszere. A K. eredete a kosszarvra megy vissza. A vadász-K. Francaiországban a XVII. sz. végén alakult ki. Zenekarban először Lully használta. A XVIII. sz. és a bécsi klasszicizmus nagymesterei zenekarának igen fontos hangszere. Több hangolásban használták, transzponálással jegyezték. Legelterjedtebb hangolása a B (hangterjedelme: E 2) és F (hangterjedelme: H,-f2). A ventil-szerkezet lehetővé tette a K.-ön a kromatika alkalmazását is, a hangszer szelleme azonban mégis inkább csak a természetes felhangok megszólaltatását indokolja. A K. hangszíne tömör, lágyan búgó, a bariton hangra emlékeztető. Szólóra és kamarazenére is alkalmas (Beethoven K.-szonátája, Mozart K.-koncertjei stb.). Kürtcsiga (Buccinum), az elülkopoltyús csigák (Prosphrarichla) rendjében a keskenynyelvűek (Staehygiosa) alrendjébe tartozó nemzetség. Fajainak igazi hazája az É.-i tengerek területe, itt érik el, különösen a Spitzbergák táján, a legtekintélyesebb nagyságot. Leggyakoribb köztük a Buccinum undatum. —k alatt fel nem vett címszóka alatt találhatók! — Kürtgyarmat,a honfoglaló magyarság negyedik törzsének török származású összetett neve. A gyarmat szó megfelelje megtalálható a baskír nyelvben is. Kürt és Gyarmat helynevek gyanánt ma is országszerte előfordulnak. Kürthy (Kolthai és Fajkürthi), Komárom vm.-i ősnemes család. Ezenkint igazolható hiteles őse: Nyéky Miklós, akinek felesége, Kálozy Györgynek 1394-ben fiúsított. Borbála nevű leánya után örökölte a család a fajkürthi, kolthai és egyéb birtokokat. Unokája: László, 1474-ben kezdte a K. nevet viselni. Nevezetes tagjai : Lajos (*1785, +1863), Komárom vm. alispánja; József (*1815, +1899), Bars vm. alispánja, országgyűlési képviselő; Emil (*1848, +1920), író, hírlapíró, a képviselőház naplószerkesztője, felesége Szemere Gizella (*1857) írónő; fiuk Györgyi (*1882), színművész, író, a budapesti Nemzeti Színház tagja. István (*1820, +1898), 1848—49-ben huszárezredes, majd országgyűlési képviselő; ennek fiai Lajos (*1851, +1921), Liptó, Árva, Zólyom, Bars, Túróc és Komárom vm.-k főispánja, titkos tanácsos, kamarás, 1910-ben magyar bárói rangot kapott, s István (*1859), főispán, utóbbinak örökbefogadott fia, gr. Zichi és Vásonkeői Zichy Gábor (*1913), 1926 óta a Zichy-K. családnevet viseli. Küriby József, színész, *1881, +1939. Pályáját a Tháliában kezdte 1904-ben. Magánszínházakban játszott, míg 1913-ban a Nemzeti Színház szerződtette. Különösen tragikus szerepeivel és népies alakításaival aratott nagy sikereket. Neves szerepei: Oedipus, Kegyenc, Bánk bán, A bor. Kürthy-Takách (Nagykürthi és Kisjókai) család, 1. Takách (Nagykürthi és Kisjókai) és Takách-Tolvay (Nagykürthi, Kisjókai és Köpösdi). Kürtjelzés, a katonaságnál figyelmeztetőként v. parancsoknak nagyobb távolságra való továbbítására kürttel adott jelzés. A világháború óta a kürtjelek jelentősége csökkent, inkább a békeszolgálatban, díszelgéseknél használatosak. Kürtő, l. Kémény. Kürtőkalap, 1. Cilinder, Kürtös (Curtici), aradmegyei község, Tróta a békéscsaba—aradi vasúti fővonal román határállomása. (1930) 8023 lak. Kürtös kalács, a népi konyha ünnepi tésztája. Kinyújtott és szalagra szelt kalácstésztát fahengerre (nyújtófára) csavarnak, tojással megkenik, apróra vágott dióbéllel és cukorral meghintik és sütőben v. parázson megsütik. Gyümölcsízt adnak hozzá. Kürtösújfalu (Nová Vési, nógrádmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 441 lak. Jínky Klára, operettszínésznő. *1870. Pályáját Kolozsvárott kezdte. 1892—1902-ig a Népszínház népszerű primadonnája volt. Balra: vadászkürt; jobbra: ventilkürt. A hullámos kürtösista, Buednum undatum házának metszete, Behm nyomán.