Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

M - Megvesztegetés - Megvilágítás (exponálás) - Megvonási per - Megyaszó - Megye (Medzany) - Megyer, l. Vármegye - Megyefa - Megyegyűlés - Megyehíd - Megyei város - Megyer, l. Vármegye - Megyercs - Megyeri Károly - Megyery Ella (Vasmegyeri) Győrffy Aladárné - Megyery Sári (Vasmegyeri)

Megyery­ m­észetfeletti javak megszerzésében, vég­eredményben az üdvözülésben áll. A Meg­váltónak istenségénél fogva megvolt a ké­pessége végtelen értékű cselekedetek vég­zésére, emberségénél fogva pedig cseleked­hetett az egész emberiség nevében. Mind­amellett a M. az isteni irgalomnak szabad kegye, túláradó értékű, egyetemes, az egész emberi nemre kiterjedő. Az ev. egy­ház Jézus Krisztus munkájában a tanítás (prófétai tiszt) mellett különösen a halálát és feltámadását (főpapi tiszt) hangsúlyozza. Ezzel Jézus Krisztus egyrészt engesztelést szerzett Isten előtt bűneinkért (áldozat, he­lyettesítő elégtétel), másrészt megtörte a bűnnek és halálnak hatalmát és a benne hívőket ebből kiszabadította (megváltotta). A ref. teológia tanítása szerint a M. Isten kegyelmi ténye, Jézus Krisztus tökéletesen eleget tesz érettünk, helyettes elégtétele által kiengesztel, ez a kegyelem ingyen való, hit által lesz a hívő tulajdona. Megvesztegetés, bűncselekmény; lehet ak­tív és passzív. Az aktív M. vétségét az kö­veti el, aki közhivatalnoknak avégett, hogy az kötelességét megszegje, ajándékot v. ju­talmat ad v. ígér. Büntetése 1 évig, ha pedig bíróra vonatkozóan követik el, 2 évig terjedhető fogház. Ha a közhiva­talnok az ajándékot elfogadja v. követeli, v. az ezirányú ígéretet vissza nem utasítja, passzív v. létesül és a közhivatalnok, ha cselekménye v. mulasztása nem járna hi­vatali kötelessége megszegésével, M. vét­sége miatt 1 évig, ha azzal járna, 2 évig terjedhető fogházzal, a bíró v. vizsgáló­­bíró pedig mindkét esetben 5 évig terjed­hető fegyházzal büntetendő. Ha a közhiva­talnok az adott v. ígért ajándékért v. ju­talomért hivatali kötelességét cselekvés v. mulasztás által meg is szegi, a M. bűntettét­ követi el és büntetése 5 évig terjedhető fegyház. Súlyosabban minősülő esetekben a büntetés 10 évig terjedő fegyház is lehet. A passzív M. eseteiben a megvesztegetőt felbujtói bűnrészesként büntetik. Megvilágítás (exponálás): a fényképezés­nek az a művelete, amikor a tárgy képét a lemez v. film brómezüstrétegére vetítik. A M. mértékét a M. idejével (zársebesség) és a rekesznyílás változtatásával szabá­lyozzák. A M. ideje igen különböző, mert olyan tényezőktől függ, amelyek úgyszól­ván minden felvételnél mások. Ezek: a vi­lágítás, a felvétel tárgyának színe, moz­gása (gyorsabb mozgás rövidebb M­-i időt követel), távolsága a fényképezőgéptől, az objektív fényereje (a rekesznyílás nagy­sága), a negatív anyag érzékenysége, a használt színszűrő színe, erőssége és ezzel kapcsolatban a negatív anyag színérzékeny­sége. A helyes M.-i idő meghatározását megkönnyítik a M.-mérők (expoziméterek); az optikai M.-mérőket mindinkább kiszorít­ják a fényelemet felhasználó elektromos M.-mérők. Megvonási per, szabadalmi jogi eljárás, az ebben hozott ítélet a szabadalmat az ítélet jogerőre emelkedését követő naptól megszünteti (1. még Megsemmisítési per.) Alapja lehet, hogy a szabadalmat a kény­szerengedély (1. o.) kihirdetésétől számított két év alatt kellőképpen gyakorlatba nem vették és nem gyakorolják. Első fokon a m. kir. szabadalmi bíróság, másod- és utolsó fokon a m. kir. Kúria dönt. Megyaszó, nk. Zemplén vm. szerencsi j.-ában. (1930) 2994 lak. Jellegzetes bronz­kori leleteit­­(ú. n. M.-i kultúra,­­ Bronzkor) 1. V. k. 89—90. táblák. Megye (Medzany), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tart. (1930) 533 lak. Megye, 1. Vármegye. Megyefa, kk. Baranya vm. szentlőrinci j.-ában. (1930) 787 lak. U. p. és u. t. Bük­­kösd. Kőbánya. Megyegyűlés, a vm.-i törvényhatósági bi­zottság közgyűlésének a köznapi szóhaszná­latban elterjedt neve. L. még Vármegye és Törvényhatósági bizottság. Megyehíd, kir. Vas vm. sárvári j.-ában. (1930) 477 lak. U. p. Pécöl, u. t. Ikervár. Megyei város, a régi rendezett tanácsú városoknak az 1929:XXX. tc. által megálla­pított új elnevezése. A M. a községi alaku­lat egy faja, amely azonban a járási ha­tóság alól ki van véve és közvetlen a vm.-i hatóság alá van helyezve. A M. alapszerve a képviselőtestület. A M. élén a polgármester áll, akit a képviselőtestület 10 évre választ; a többi tisztviselő választása életfogytiglan történik. A M.-ok közül egyesek a szabad királyi jelzőt (1. p.) is használhatják (Esz­tergom, Kőszeg stb.). Megyer, kk. Zala vm. sümegi j.-ában. (1930) 135 lak. U. p. és u. t. Vkk. Megyercs, kk. Komárom vm. komáromi j.-ában, a komárom—gutai vasútvonalon. (1938) 1.801 lak. Tr.-tól 1938-ig Mederé v. M. néven Csehszlovákiához tartozott. Megyeri Károly, színész, *1799, 1 1842. Csa­ládi neve Stand. Mint gazdasági írnok kezdte pályáját, majd a magyar vándorszí­nész-korszak és később a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb színésze lett; „magyar Garriek“-na­k nevezték. Tragikus és komi­kus szerepekben egyaránt kitűnt, sikereket aratott intrikus szerepekben is. Különösen erős volt mimikai készsége. Petőfi híres verse, A tintás üveg, róla szól. Megyery Ella (Vasmegyeri), Győrffy Aladárné, író és újságíró, *1896. Sokat uta­zott, útleírásai lapokban és önálló kötetekbe összegyűjtve igen népszerűek. Könyvei: Egy tavasz Marokkóban; Istenek, fáraók, emberek; Franco Spanyolországában; Római notesz; Velencei notesz; Budapesti notesz. Szerkesztette az Ünnep c. folyóiratot. A Pesti Hírlap munkatársa. Megyery Sári (Vasmegyeri), írónő, *1903. Eleinte Lacy von Blondel néven filmszív

Next