Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
N - Nád, Phragmites - Nadab (Nădab) - Nádai Pál - Nădălbeşti, l. Nádalmás - Nádalja (Nadalj) - Nádalmás (Nădălbeşti) - Nadály, l. Piócák - Nadályhalak (Bdellostoma) - Nadálytő (Symphytum) - Nadántelek - Nadányi Emil - Nadányi Zoltán (Kőrösnadányi) - Nadap - Nádas László - Nádas Sándor - Nadaş, l. Mélynádas - Nádasberend - Nádasd - Nádasdaróc - Nádasdia (Nădăştia) - Nádasdladány - Nádasdy (Nádasdi) család
Nádasdy Nád, Phragmites, a pázsitfűfélék családjába tartozó növénynemzetség. Három faja közül a Föld meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein nagyon elterjedt közönséges v. fedők. (Phragmites vulgaris) nálunk is nagy tömegekben terem álló és lassan folyó vizekben (nálunk a legmagasabb termetű pázsitfűféle). Kemény szára a szalma (zsúp) mellett a magyar falusi építés legfőbb anyaga. Az egyszerű és könnyű tetővázra mintegy 30 cm vastagságban verik a száraz nádkötegeket s azokat szalmából csavart kötelekkel kötözik össze. A tető felső részén a N. tartására könnyű szorítófákat alkalmaznak; a kötegek alsó végét sarlóval egyenesre levágják; magnéziumsó telítéssel a N.-at tűzbiztossá is lehet tenni. Ezen kívül is fontos anyag az építőiparban: a menynyezet vakolata tartósabbá tételére használják. A N. fiatalon, virágzás előtt kaszálva, kb 1% cukortartalma folytán minden állat által szívesenvett takarmány, azonban körülményes kitermelése miatt (vízben kell kaszálni, begyűjteni) csak szükségtakarmányul használják. N.-szénaként szecskázva és besavanyítva is etetik. A legnagyobb nádasok hazánkban a Velencei tóban, a Kisbalatonban és a Fertő tó szélén vannak; az ország területéből (1940, Kárpátalja és Erdély nélkül) 32.469 ha a nádas, az összterület 03%-a. A kivitel (1938) 62.462 g volt, 388.543 P értékben, főként Németországba. I. nevet visel még néhány egészen másfajta növény is, mint a bambusz-N. (1. Bambusa) és a spanyol-N., helyesebben rotángpálma v. N.-pálma (1. Calamus). Nadab (Nedab), aradmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 2194 lak. Nádai Pál, tanár és író, *1881. Főleg iparművészeti, művészettörténeti és nevelésügyi kérdésekkel foglalkozott. Főbb művei: Könyv a gyermekről; Jelenkori szépségtörekvések; Az élet művészete; Ízlésfejlődés és stíluskorszakok; Az asszonyi pompa; Ház, kert, napfény. Nádasberti, 1. Nádalmás (Románia), Nádalja (Nadalj), bács-bodrogmegyei község, Tr. óta Jugoszláviához tartozik, (1930) 2914 lak. Nádalmás (Nadelberti), aradmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik, (1930) 339 lak. Nadály, 1. Piócák. Nadályhalak (Bdellostoma), az alacsonyrendű nyálkásangolnafélék (Myxinidae) a Csendes óceánban élő nemének tagjai. A hálóba v. horogra került halakat támadják meg, ráspolyos nyelvük segítségével befúrják magukat a hal belsejébe és belülről felfalják. Nadálytő (Symphytum), az érdeslevelűek családjába tartozó növénynemzetség. Kb..17 faja az É.-i félgömbön honos, hazai négy faj. Legközönségesebb a fekete N., Symphytum officinale, mocsaras rétek növénye. Gyökere (Consolidae v. Symphyti radix) inkább a népies gyógyászatban szeretil. Nadántelek, község Bihar vm.-ben, Tr.tól 1940-ig Nodar néven Romániához tartozott. (1930) 321 lak. Nadányi Emil, lapszerkesztő, *1881, 1933. Kolozsvárott, majd Budapesten volt újságíró. 1915-ben megalapította és haláláig szerkesztette a 8 Órai Újságot Könyve: Politikai küzdelmek. Nadányi Zoltán (Kőrösnadányi), költő, *1894, 1926 óta Bihar vm. főlevéltárosa. Nagy formaművészetre valló, mélyérzésű verseket írt; ezek kötetekbe gyűjtve is megjelentek (Kerek erdő, Furcsa vendég, Ezüst kert, Nem szeretsz). A Kisfaludy Társaság és a Petőf Társaság tagja. Nadap, nk. Fejér vm. székesfehérvári j.-ában. (1930) 702 lak. U. t. Velence. Nádas László, közgazdasági író, *1880. Ny. pénzügyminisztériumi tanácsos. Számos szakmunkája jelent meg pénzügyi és kartellkérdésekről. Nádas Sándor, író és újságíró, *1883. A pesti kisember életéből vett riport-szerű írásokkal tűnt fel; cinizmust szentimentalizmussal vegyítő szépirodalmi művei (Krisztina sorsa, A redukció lánya stb.) is riportírűak. Megalapította és 30 évig szerkesztette a Pesti Futár c. hetilapot. Színdarabokat is írt: Nadas, 1. Mélynádas (Románia). Nádas, 1. Pozsonynádas (Szlovákia). Nadas, 1. Zarándnádas (Románia). Nádasberend, község Kolozs vm.dben, Tr.tól 1940-ig Berindu néven Romániához tartozott. (1930) 866 lak. Nádasd. 1. Kir. Vas vm. körmend—németújvári j.-ában, a körmend—dávidházai vasútvonalon. (1930) 1773 lak. 2. L. Csallóköznádas. 3. Trstené, Liptómegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 303 lak. Nádasdaróc, község Kolozs vm.-ben, Tr.tól 1940-ig Dóról néven Romániához tartozott. (1930) 191 lak. Nádasdia (Nadastia), alsófehérmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 303 lak. Nádasdladány, kk. Fejér vm. székesfehérvári j.-ában, a celdömölk—székesfehérvári vasútvonalon, (1930) 1690 lak. Tőzegtelepe, cserép-és téglagyára, áramfejlesztő telepe van. Kat. temploma és a Nádasdy-kastély Hauszmann Alajos művei. Nádasdy (Nádasdi), Vas vm.-i ősnemes család. A Nádasdi Darabos és Gersei Petheő családokkal együtt a Nádasd nemzetségből ered. Izenként igazolt őse: Petenegy (+1234), 1229-től szerepelt. Nevezetes tagjai: Tamás (l.o.), fia: Ferenc (*1555, +1604), Vas vm. főispánja, kir. főlovászmester, a hírhedt Báthory Erzsébet (1. o.) férje. Pál, 1604-ben Vas vm. főispánja, 1622-ben a dunántúli részek főkapitánya, kir. főudvarmester, 1625- ben grófi rangot kapott. Ferenc, országbíró, a Wesselényi-összeesküvés részese (1. o.). István, 1669-ben Vas vm. főispánja. 291 Tfj Idők Lexikona, XIX. 4641