Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

P - Prestige - Presto - Preston - Preszly Elemér - Preszly Lóránd - Pretenciózus - Pretium, l. Előszereteti érték - Pretoria - Pretoriánusok, l. Praetoriánusok - Pretorius Marthinus Wessles - Prevaleny (Prevăleni) - Prevenció - Prévos Antoine-François (Abbé P., P. d'Exiles) - Prévost Marcel - Priamos - Priapos - Pribékfalva - Pribicsevics Szvetozár - Pribilina (Pribylina) - Pribis (Pribiš) - Pribó (Priboj) - Pribóc (Pribovce) - Priboj, l. Perényes - Přibovce, l. Pribóc - Přibram Alfred Francis - Pribylina, l. Pribilina - Pricaz, l. Perkász

— 5165 - Pricaz tette meg. Képviselve van a Tört. Képcsar­nokban. Prestige [presztízs], francia, eredetileg a. m. varázslat, átvitt értelemben a tekin­télyt körülvevő „varázskor**, majd általá­ban a. m. tekintély. Presto, olasz zenei műszó, a. m. sebesen. Igen gyors játékra utal. Fokozása: prestis­simo, a leggyorsabban. Preston [preszty], város és városgrófság Angliában. Lancashire székhelye, a hajóz­ható Kibble mellett. Kikötő, élénk textil- és gépipar, (1931) 118.840 lak. Preszly Elemér, ny. államtitkár, m. kir. titkos tanácsos, *1877. Kiváló közigazgatási szakember, 1920-tól 1935-ig P­est-Pilis-Solt- Kiskun vm. főispánja, 1935—36-ban a bel­ügyminisztérium politikai államtitkára volt. Közírói és irodalmi munkásságot is fejt ki. Preszly Lóránd, csendőrezredes, író, *1883. Tevékeny részt vett a csendőrség újjászer­vezésében, elnöke volt a Csendőrségi sza­bályzatot szerkesztő bizottságnak. Szak­­irodalmi munkásságán kívül (A m. kir. csendőrség története stb.), társadalmi és iro­dalmi kérdésekkel is foglalkozik (A nem­zeti társadalom alapkérdései, A költő Móra Ferenc, Az élet útján stb.). Preteneiózus (latin), a. m. követelőző, nagy­­igényű. Pretium (latin), a. m. érték, ár. P. affec­tionis, 1. Előszereteti érték. Pretoria, a D.-afrikai unió fővárosa és Transvaal székhelye. Modern, szép gyarmati település a Witwatersrand egyik kis me­dencéjében. Elsősorban hivatalnokváros, de környékének bányakincsei (arany, gyémánt, vasérc, szén) és jó közlekedésföldrajzi hely­zete következtében ipara is fellendülőben van. Különösen a vasúti berendezések gyár­tása jelentős. Van egyeteme, múzeuma, nagy könyvtára, több színháza. A várost 1855-ben alapították, nevét Andries Preto­­riusról, a búrok egyik vezéréről (+1853) kapta. (1931) 90.829 (62.138 fehér) lak. Pretoriánusok, 1. Praetoriánusok. Pretorius Marthinus Wessels, búr állam­férfi, *1818, +1901. Fia Andries P.-nak, aki­ről Pretoriát nevezték el. Első elnöke volt Transvaalnak (1857—1871), majd Oranje, 1864- ben a D.-afrikai Unió élére került. Az Unió annektálása után mint a búrok vezére, erős angolellenes tevékenységet folytatott. Kru­­­ger megválasztásakor (1883) visszavonult a nyilvános élettől. Prevaleny (Prevalent), hunyadmegyei köz­ség, Tr­­óta Romániához tart. (1930) 891 lak. Prevenció (latin: praeventio), a. m. meg­előzés (1. o.). Preventív, a. m. megelőző, óvó. Prévost [prevó] Antoine-Frangois (Abbé P., P. d’Exiles), francia író, *1697, +1763. Kalandos életet élt. Rengeteget írt, fordított: az első francia írók egyike, aki nem hiva­talából v. kegydíjakból, hanem könyvei jö­vedelméből élt. Histoire de chevalier des Orieux et de Manon c. kis regényét Euró­pa szerte olvasták (magyarul is megjelent). Prévost [preve] Marcel, francia író, *1862, +1941. Nagy stílusművészettel megírt regé­nyei a női lelket boncolgatják. A hibákat realisztikusan ábrázolja, de, kivált később, nemzeti és kor. irányzattal. A francia Aka­démia tagjai közé választotta. Fontosabb regényei: L’automne d’une femme, Le jar­din secret. Les demi-vierges, Les vierges fortes, Les anges gardiens, La maitresse et moi. A Lettres d Frangoise komoly erkölcsi tanácsokat tartalmaz fiatal leányok szá­mára. Majdnem minden műve megjelent magyarul is. Priamos, a görög mondában Trója utolsó királya, Laomedon fia, Hekabe férje, töb­bek között Hektor és Paris atyja, Neopto­­lemos kezétől halt meg. Priapos, a görög mitológiában Dionysos és Aphrodité fia, mint a termékenység megszemélyesítőjét, phallosszal ábrázolták. Különösen nagy szerephez jutott Rómában, ahol durva kidolgozású szobrait többnyire a kertekben helyezték el. A tiszteletére írt, többnyire sikamlós tartalmú latin ver­sek gyűjteménye a Priapea. Pribékfalva, község Szatmár vm. nagy­­somkúti j.-ában, (1930) 512 lak. A gr. Te­leki-család birtoka. Tr.-tól 1940-ig Pribi­­lești néven Romániához tartozott. Pribicsevics Szvetozár, szerb politikus, *1875, +1936. Ifjúságától kezdve a szerb­­horvát egység híve volt. 1918 után a ju­goszláviai demokrata párt egyik vezére lett. 1924-ben kivált a pártból és megalapította a független demokrata­ pártot. A huszas években több ízben volt közoktatásügyi- és belügyminiszter. Radics Sztjepánnal, a horvát parasztpárt vezérével parasztdemo­krata koalíciót is alakított. 1929 óta szám­űzetésben élt, Prágában halt meg. Pribilina (Pribylina), liptó megyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta Szlovákiához tartozik. (1930) 1509 lak. Pribis (Pribis), árvamegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta Szlo­vákiához tartozik. (1930) 359 lak. Pribó (Priboj), gömör-kishontmegyei köz­séget Rimazsaluzsányhoz. (1. o.) csatolták. Pribóc (Príbovce), turóamegyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta Szlovákiához tartozik. (1930) 782 lak. Priboj, 1. Perényes (Szlovákia). Príbovce, 1. Pribóc (Szlovákia). Pribram [prsibram] Alfred Francis, osz­trák történetíró, *1859. 1894-ben a bécsi egyetem tanárává nevezték ki, 1930-ban nyu­galomba vonult. Főleg I. Lipót császár ko­rával és a külügyi politika történetével foglalkozott behatóan. 1930-ban jelent meg Österreich-Ungarns Aussenpolitik 1914— 1918. c. munkája. Pribylina, 1. Pribilina (Szlovákia). Pricaz, 1. Perkász.

Next