Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
S - Spanyolnád - Spanyolnátha - Spanyol nyelv - Spanyolország
Spanyolország Ceciras, Cádiz, Huelva, Bilbao, Gijón, Santander, Vigo és La Coruna. Alkotmány. Az 1876. évi alkotmány szerint I. alkotmányos királyság volt; a parlamenti kormányrendszer a századforduló körül honosodott meg. Az 1931. évi alkotmány az államot köztársasággá alakította át, szintén, parlamentáris kormányrendszerrel. Az 1939-ben befejeződött polgárháború után I. tekintélyi állammá alakult át és alkotmányos berendezéseit a nemzeti forradalom győztes vezérének, Franco tábornoknak számos rendeletével teljesen újjáalkotta. A legfőbb államszerv a Caudale, aki egyszemélyben államfő, a kormányzat legfőbb szervének, a minisztériumnak elnöke és az egyetlen pártnak, a Falanx-nak vezére, ő nevezi ki a minisztereket, közigazgatási tisztviselőket, bírákat, a hadsereg tisztjeit, sőt a párt vezetőszerveinek tagjait is. Az állam kormányzatát érintő legfőbb kérdések a párt országos szervei elé tartoznak, amilyenek a 75 tagból álló nemzeti tanács, a politikai bizottság (Junta) ésa munkaügyek kormányzatával megbízott szindikátusi osztály. Közigazgatás. Közigazgatásilag S. 50 tartományra, a tartományok községekre (municipios) oszlanak. A tartomány élén a gobernador áll. Főváros: Madrid, Hadügy. A polgárháború után 1939 júliusában szervezték meg újból a hadsereget, ennek létszáma kb. 125.000 fő, míg 1914-ben a békelétszám 115.000 fő volt. A hadilétszámot a forradalom okozta zavarok miatt még nem állapították meg. Általános védkötelezettség: 18 év (21—39 életév); tényleges szolgálati idő 1 év. A lakosságnak csak 0 5%-a teljesít katonai szolgálatot. Békében a hadsereg 10 hadtestre (2 Spanyol-Marokkóban van), 24 gyalog-, 1 önálló lovashadosztályra és a közvetlen alakulatokra tagozódik. A hadsereg főparancsnoka Franco tábornok. A légierő (1941) átszervezés alatt áll; létszám kb. 1500 tiszt és legénység és 300 hadihasználatra alkalmas repülőgép. A haditengerészet még nem heverte ki a polgárháború okozta károkat, hajóállománya: 1 nehéz, 5 könnyű cirkáló, 16 romboló, 11 torpedó- és 8 merülő naszád. Sport: S. ősi nemzeti sportja a bikaviadal (1. o.). A másik ősi sport a kardvívás, amely innen terjedt el egész Európába. Az újabb időkben különösen a labdarúgás emelkedett nagy népszerűségre, ehhez erősen hozzájárultak a S.-ban működő magyar edzők. A spanyol vízipólócsapat is Európa legjobb csapatai közé tartozik. S. az olimpiai versenyeken mindössze 1 győzelmet ért el: 1928-ban a vadászugratásban. Gyarmatok: Az egykori spanyol világhatalom hatalmas gyarmatbirodalmából csak roncsok maradtak meg Afrikában: Spanyol- Marokkó, Rio de Oro, Ifni és Spanyol- Guinea, összesen 335.400 km 2, (1930) 1.051.000 lak. Története: Legrégibb lakói az ibérek voltak. A VI. sz.-ban Kr. e. kelta törzsek vándoroltak be, összeolvadtak az ibérekkel, így származtak a keltiberek. Kr. e. 240 óta az ezüstben gazdag félszigeten a karthágóiak számos gyarmatot alapítottak. A rómaiak kemény harcok után a félsziget legnagyobb részét meghódították s Hispania clterior és Hispania ulterior néven két provinciát szerveztek (Kr. e. 197). Teljesen csak Augustus császár hódította meg (Kr. e. 19.). A félsziget lakói elrómaiasodtak, jeles írók és császárok kerültek ki közülük; hispaniai származásúak voltak pl. Lucanus, a két Seneca, Quintilianus, Martialis stb. A római birodalom bomlásával egyidejűleg különféle germán törzsek jelentek meg Hispániában, közöttük legnevezetesebbek a Ny.-i gótok voltak. Ezek új hazájukban békés földmívelőkké váltak, elsajátították a római műveltséget, majd áttértek a keresztény vallásra is. összeolvadásukból származott a VII—VIII. sz. elején a spanyol nép és nyelv. 711-ben az É.-afrikai arabok átkeltek a keskeny tengerszoroson, Xeres de la Frontera mellett megverték a Ny.-i gótokat s az É. Ny. hegyvidék kivételével az egész félszigetet birtokukba vették. A nehezen megközelíthető É.-Ny. hegyvidéken a keresztények megőrizték függetlenségüket s a IX. és X. sz. folyamán itt három királyságot alapítottak, Aragóniát, Castiliát és Navarrát. Az arabok lakta területeken a VIII. sz. derekán kialakult cordovai kalifátus területén a IX—X. sz.-ban az arab művelődés fénykorát érte. Fényes városokban (Córdoba, Granada, Sevilla, Toledo) nagyszerű ipar, magasfokú művészet, tudományos élet, kereskedelem fejlődött ki. Ugyanakkor a kis keresztény államok szakadatlanul harcoltak függetlenségükért. A XI. sz. végén, francia keresztesek segítségével, a Tajo vonalig szorították vissza az arabokat s Toledót is visszafoglalták. III. Ince pápa keresztes hadjáratában I.-i keresztény államok francia és olasz keresztesek segítségével 1212-ben a mórokat Granada vidékére szorították vissza. A XV. sz. II. felében Aragóniai Ferdinánd nőül vette Castiliai Izabellát s midőn mindketten trónra léptek, a két királyság kettejük uralma alatt egyesült (1479). Ez vetette meg a spanyol királyság alapját. Ferdinánd és Izabella, Portugália kivételével, az egész félszigetet egyesítették. 1492-ben elfoglalták a mór Granadát. A két uralkodó, főleg a városi polgárság segítségével, megtörte a hatalmas főnemesség erejét s megteremtette az erős spanyol királyi hatalmat. I. Nápoly, Szicilia, Szardínia s az 1492-ben Kolumbusz által felfedezett amerikai gyarmatok birtokában a XVI. sz. elején Ny.-Európa első hatalmává vált. 1516-ban S. trónjára a Habsburg házból származó Károly lépett, akit 1520-ban V. Károly néven német csá- 5502