Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

S - Spanyolnád - Spanyolnátha - Spanyol nyelv - Spanyolország

Spanyolország Ceciras, Cádiz, Huelva, Bilbao, Gijón, San­tander, Vigo és La Coruna. Alkotmány. Az 1876. évi alkotmány sze­rint I. alkotmányos királyság volt; a par­lamenti kormányrendszer a századforduló körül honosodott meg. Az 1931. évi al­kotmány az államot köztársasággá alakí­totta át, szintén, parlamentáris kormány­­rendszerrel. Az 1939-ben befejeződött pol­gárháború után I. tekintélyi állammá ala­kult át és alkotmányos berendezéseit a nem­zeti forradalom győztes vezérének, Franco tábornoknak számos rendeletével teljesen újjáalkotta. A legfőbb államszerv a Cau­­dale, aki egyszemélyben államfő, a kor­mányzat legfőbb szervének, a minisztérium­nak elnöke és az egyetlen pártn­ak, a Fa­­lanx-nak vezére, ő nevezi ki a minisztere­ket, közigazgatási tisztviselőket, bírákat, a hadsereg tisztjeit, sőt a párt vezetőszervei­nek tagjait is. Az állam kormányzatát érintő legfőbb kérdések a párt országos szervei elé tartoznak, amilyenek a 75 tagból álló nemzeti tanács, a politikai bizottság (Junta) és­­a munkaügyek kormányzatával megbí­zott szindikátusi osztály. Közigazgatás. Közigazgatásilag S. 50 tar­tományra, a tartományok községekre (mu­­nicipios) oszlanak. A tartomány élén a go­­bernador áll. Főváros: Madrid, Hadügy. A polgárháború után 1939 jú­liusában szervezték meg újból a hadsereget, ennek létszáma kb. 125.000 fő, míg 1914-ben a békelétszám 115.000 fő volt. A hadilétszá­mot a forradalom okozta zavarok miatt még nem állapították meg. Általános véd­­kötelezettség: 18 év (21—39 életév); tényle­ges szolgálati idő 1 év. A lakosságnak csak 0­ 5%-a teljesít katonai szolgálatot. Békében a hadsereg 10 hadtestre (2 Spanyol-Marokkó­ban van), 24 gyalog-, 1 önálló lovashadosz­­tályra és a közvetlen alakulatokra tagozó­dik. A hadsereg főparancsnoka Franco tá­bornok. A légi­erő (1941) átszervezés alatt áll; létszám kb. 1500 tiszt és legénység és 300 hadihasználatra alkalmas repülőgép. A haditengerészet még nem heverte ki a pol­gárháború okozta károkat, hajóállománya: 1 nehéz, 5 könnyű cirkáló, 16 romboló, 11 torpedó- és 8 merülő naszád. Sport: S. ősi nemzeti sportja a bikaviadal (1. o.). A másik ősi sport a kardvívás, amely innen terjedt el egész Európába. Az újabb időkben különösen a labdarúgás emelkedett nagy népszerűségre, ehhez erősen hozzájá­rultak a S.-ban működő magyar edzők. A spanyol vízipólócsapat is Európa legjobb csapatai közé tartozik. S. az olimpiai ver­senyeken mindössze 1 győzelmet ért el: 1928-ban a vadászugratásban. Gyarmatok: Az egykori spanyol világhata­lom hatalmas gyarmatbirodalmából csak roncsok maradtak meg Afrikában: Spanyol- Marokkó, Rio de Oro, Ifni és Spanyol- Guinea, összesen 335.400 km 2, (1930) 1.051.000 lak. Története: Legrégibb lakói az ibérek vol­tak. A VI. sz.-ban Kr. e. kelta törzsek ván­doroltak be, összeolvadtak az ibérekkel, így származtak a keltiberek. Kr. e. 240 óta az ezüstben gazdag félszigeten a karthágóiak számos gyarmatot alapítottak. A rómaiak kemény harcok után a félsziget legnagyobb részét meghódították s Hispania clterior és Hispania ulterior néven két provinciát szerveztek (Kr. e. 197). Teljesen csak Augustus császár hódította meg (Kr. e. 19.). A félsziget lakói elrómaiasodtak, jeles írók és császárok kerültek ki közülük; hispaniai származásúak voltak pl. Lucanus, a két Seneca, Quintilianus, Martialis stb. A ró­mai birodalom bomlásával egyidejűleg kü­lönféle germán törzsek jelentek meg His­pániában, közöttük legnevezetesebbek a Ny.-i gótok voltak. Ezek új hazájukban békés földmívelőkké váltak, elsajátították a ró­mai műveltséget, majd áttértek a keresz­tény vallásra is. összeolvadásukból szár­mazott a VII—VIII. sz. elején a spanyol nép és nyelv. 711-ben az É.-afrikai arabok átkeltek a keskeny tengerszoroson, Xeres de la Fron­tera mellett megverték a Ny.-i gótokat s az É. Ny. hegyvidék kivételével az egész félszigetet birtokukba vették. A nehezen megközelíthető É.-Ny.­­ hegyvidéken a ke­resztények megőrizték függetlenségüket s a IX. és X. sz. folyamán itt három királysá­got alapítottak, Aragóniát, Castiliát és Na­­varrát. Az arabok lakta területeken a VIII. sz. derekán kialakult cordovai kalifátus területén a IX—X. sz.-ban az arab művelő­dés fénykorát érte. Fényes városokban (Córdoba, Granada, Sevilla, Toledo) nagy­szerű ipar, magasfokú művészet, tudomá­­nyos­ élet, kereskedelem fejlődött ki. Ugyan­akkor a kis keresztény államok szakadatla­nul harcoltak függetlenségükért. A XI. sz. végén, francia keresztesek segítségével, a Tajo vonalig szorították vissza az arabo­kat s Toledót is visszafoglalták. III. Ince pápa keresztes hadjáratában I.-i keresztény államok francia és olasz keresztesek segít­ségével 1212-ben a mórokat Granada vidé­kére szorították vissza. A XV. sz. II. felé­ben Aragóniai Ferdinánd nőül vette Casti­­liai Izabellát s midőn mindketten trónra léptek, a két királyság kettejük uralma alatt egyesült (1479). Ez vetette meg a spa­nyol királyság alapját. Ferdinánd és Iza­bella, Portugália kivételével, az egész fél­szigetet egyesítették. 1492-ben elfoglalták a mór Granadát. A két uralkodó, főleg a vá­rosi polgárság segítségével, megtörte a ha­talmas főnemesség erejét s megteremtette az erős spanyol királyi hatalmat. I. Nápoly, Szicilia, Szardínia s az 1492-ben Kolumbusz által felfedezett amerikai gyarmatok birto­kában a XVI. sz. elején Ny.-Európa első hatalmává vált. 1516-ban S. trónjára a Habsburg házból származó Károly lépett, akit 1520-ban V. Károly néven német csá- 5502

Next