Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Török majom, l. Berbermajom - Törökné Kovács Hermin, l. Török Mihály - Török nyelv - Törökország

Törökország (741), szőlő, rozina (788). Állatállománya (1968-ban, ezer darab): szarvasmarha (alatt., ló­­.(sől), öszvér és szamár (libo), jun (16.4*9), kecske 114.004), bivaly lá­bi, teve (.95); jelen­tős T. gyapjú-, angora-kecskeszőr­, állati bőr­és prémtermelése. Bányászata még fejletlen. Gazdag ásvány Kincsei (l.en-ben ezer g.-ban): kőszén (23.061, barnaszén (1164), króm (960), ezüst (b0), cink (1­1), mangan (5), antimon­ (13), bora( 147), tajtéik (6), magnezit (14), higany (5), arzén (9­27), kén (28). Iparát az 193­1. évi ötéves terv helyezte új alapra, a mezőgazdasági iparágak mellett különösen az ország gazdasági függetlensége szem­pontjából fontosakat (bányászat, textil, gyapjú, üveg, elektromos ipar) fejlesztették, jórészt a Szovjetunió segítségével. Szőnyeg­­szövése híres. Behozatala (1938-ban 149,1940- ben 69 millió török font): gép, vas, acél, szövetáru, főként Németországból, Nagy­­britanniából, az É. Egy. Áll.-ból Olasz­országból. Kivitele (145, ill. ill): dohány, rozina, mogyoró, füge, nyersgyapot, angora­­kecskeszőr, gyapjú, Németországba, É. Egy. Áll.-ba, Olaszországba, Oroszországba. Ma­gyarország 1940-ben 13 millió P értékű árut hozott be T.-ból (az összes behozatalunk 2­24%-át) és 6 millió P értéket (1­25%) vitt ki. T. pénzegysége a török font , 100 piasz­­ter. Nemzeti bankja Központi Bank néven 1917-ben alakult.Közlekedése az 1914—18. évi világháború alatt és után sokat fejlődött. Vasutaiinak hossza (1939) 7367 km. Legfontosabb vonalai az Orient-expressz folytatásaiként elkészült Bagdad-vasút, elsőrendű beágazásai az Eskisehir—Ankara és az Afyonkarahisar— Izmir vonalak. Közutai 38.000 km, távíró­vezetékei 50.867 km hosszúak. Tengeri hajó­hada (1938) 185 nagyobb, összesen 220.636 nettó reg. tonnatartalmú egységből áll. 1938- ban kikötőinek be- és kimenő forgalma 95.138 egység (36 millió regiszter­t) volt. Fontosabb kikötői Istanbul, Izmir, Deél, Samsun és Trabzon. Története: A Bokhárában lakó s vezéréről szeldzsuknak­ nevezett török törzs Kr. u. 1000 tájt az iszlámra tért s fokozatos hódí­tással 1100 körül Kisázsia jórészével együtt az egész közeli K.-et elfoglalta. Birodalmuk később darabokra tört. 1225 tájt újabb, kb. 50.000 főre tehető török törzsek hagyták el őshazájukat a mongol nyomás folytán s I. Szulejmán alatt Örményországba, Oszmán (1288—1326) alatt pedig Kisázsiába nyomul­tak. Oszmán az utolsó ikoniumi szultán halála után a khalifa címet vette fel s ez­zel megalapította a róla elnevezett ural­kodóházat. Utódai közül Orkhán 1357-ben Gallipolit, I. Murád 1362-ben Drinápolyt, majd Bulgáriát, 1389-ben a rigómezei csa­tában Szerbiát hódította meg. Bajazid alatt pedig a Száván át Magyarországra törtek. Bajazid nikápolyi győzelme (1396) után a Havasalföld, valamint Macedónia, Thesz­­saália és a közel-K. az Eufráteszig hatalma alá került, a tatárokkal szemben azonban 1402-ben az angórai csatában­ vereséget szen­vedett. Bajazid unokája, II. Murád, eleinte sikertelenül küzdött Hunyadi Jánossal és az albán Skanderbéggel, valamint a kis­­ázsiai kara­manokkal; az 1444­-i várnai és az 1448-i második rigómezei csatában azon­ban végleg hatalmába kerítette a Balkán­félszigetet, míg a tengeren a Peloponnesos és Kisázsia meghódításával biztosította uralmát. Fia, II. Mohammed, 1453-ban el­foglalta a 80 éve ostromolt Bizáncot s Istanbul néven a birodalom fővárosává tette, biztosítva az ottlakó görögök egyházi önkormányzatát és részvételét a közigaz­gatásban. Hunyadi János 1456­-t nándor­fehérvári győzelme ugyan meggátolta ab­ban, hogy Magyarországot elfoglalja, de a Száva-Duna vonaltól D.-re és a Havas­­alföldön megvetette a lábát, sőt Mátyás alatt Horvátország, a temesi bánság és Erdély is sokat szenvedett a török betöré­sektől. Uralmát Hellászra, a görög szige­tekre és a trapezunti császárságra is ki­terjesztette, meghódította a tatár klán föld­jét is. Fia, II. Bajazid alatt a Duna—Száva vonal oly szilárdan török kézen volt, hogy Bosznia nemesei áttértek az iszlámra. I. Szelim (1512—20) Örményországot, Mezopo­támiát, Szíriát és Egyiptomot foglalta el, a mamelukoktól fogvatartott utolsó bag­dadi khalifától magára ruházta­tta a khali­­fai méltóságot s ezzel megalapította a tö­rök világbirodalmat, mert a szunnita isz­lám ezentúl a török szultánt tekintette fe­jének. II. Szulejmán alatt érte el a biroda­lom hatalma tetőpontját. Szulejmán 1521- ben elfoglalta Szabácsot és Nándorfehér­várt, 1522-ben Rhodos szigetét, 1526-ban mohácsi győzelme után átmenetileg Budát. A magyar pártharcban Szapolyait támo­gatta s megszerezte neki Magyarország K.-i felét. 1529-ban Bécsnél, 1532-ben Kőszegnél megtorpant ugyan, de Budát Szapolyai ha­lála után 1541-ben másfél sz.-ra elfoglalta; Erdélyt és a Partiumot hűbéresének, János Zsigmondnak adta át. Hatalmába kerítette a temesi bánságot, Szlavóniát és a Dunán­túl D.-i részét is. Ázsiában meghódította Georgiát, Afrikában pedig az algériai és tuniszi kalózállamokat. 1566-ban Szigetvár ostrománál esett ki. Az Orkhántól (1326—59) bevezetett állandó hadsereg a zsoldos seregek Európájával szemben a törököknek nagy fölényt bizto­sított. Minthogy a török inkább lovasnak volt jó, a gyalogságot úgy szervezték meg, hogy a meghódolt területek keresztény gyermekeit elvitték s vakbuzgó muszli­­mokká és jó katonákká képezték ki, így alakult ki a janicsárok elitgárdája. Erede­tileg megtiltották nekik a házasodást és a birtokszerzést, azonban a XVI. sz. végén házassági tilalmukat, 1638-ban pedig a ke­resztény népek fejadóját is eltörölték; a janicsárság így örökletessé vált s megszűnt — 5898 —

Next