Limes - Tudományos szemle, 21. évfolyam (Tatabánya, 2008)
2008 / 1. szám - Hasonlóságok és különbségek az Osztrák–Magyar Monarchiában - Katona Csaba: Magyar és cseh fürdők az Osztrák-Magyar Monarchiában
Katona Csaba 32 Hasonlóságok és különbségek szállításban egyedül jó rendtartás, és egy bizonyos felvigyázás alatt tartathatik fenn.”3 Écsy László füredi fürdőigazgató 1852. évi naplójegyzetei pedig arról tanúskodnak, hogy a fürdő vezetősége a későbbiekben is tudatosan próbálkozott a külföldi vendégek Füredre csalogatásával: „Ost Deutsche Postba és Wiener Allgemeine Zeitungba füredi hirdetés beletétetett kétszer."'* Később, az 1860-as évek elején, az első füredi újság, a Balaton-Füredi Napló első száma e szavakkal indult: „Balatonfüred édes magyar hazánknak valóságos éden kertje, elvitázhatatlanul legkiesebb vidéke, sőt Európának is legszebb tájképei közé számíttatik. [...] Balatonfüred nem csak a hazai fürdők közt lett legfényesebb s fényűzőbb, legkedvesebb és kitűnőbb, de a külföldi fürdők sorában is méltán előkelőbb helyet foglalt.”'. A folytatásban pedig ezt olvashatták az érdeklődők: „az eddig is megjönni szokott külföldi előkelőbb vendégek, a megkönnyebbült utazhatás16 miatt, jövőre nagyobb számmal várhatók oda, hol saját nemzetünk legjobbjai is meg szoktak jelenni. A fürdőnek nyereménye mellett azon szép remény lelkesíthet mindnyájunkat, miszerint jobb és vonzóbb alkalmat nyertünk nemes hazánknak, rég megérett, tudományilag művelt, férfikeblű és jellemű, nemes és szilárd elvű, szabad szellemű, a megszilárdult európai nemzetek közé méltán beilleszkedő nemzetünknek [...] a külfölddel leendő bővebb megismerhetésére.”" Ezek az idézetek azt sugallják, hogy Füredet bőséges számban látogatták nem magyarországi vendégek. Ez azonban erős túlzás volt. Lássuk pl., hogy a tudós füredi fürdőorvos, Orzovenszky Károly által összeállított, az 1856. évi fürdőidény adatait tárgyaló statisztika mit árul el a füredi vendégsereg lakóhely szerinti megoszlásáról? Mindenekelőtt azt, hogy a vendégek túlnyomó többsége nem a határokon túlról érkezett, sőt a nem magyarországiak száma elenyészőnek mondható: „Magyarország 528, Budapest 172, Szerb Vajdaság 43, Bécs 22, Temesi Bánság 18, Szlavónia 11, katonai végvidék, Morva, Galícia, Szerbia, Ausztria, Tirol 2-2, Cseh, Szilézia, Moldva, Porosz, Hessen- Kassel, Afganisztán 7-7.”18 E számok nem igényelnek különösebb kommentárt... Az is szembeszökő, hogy szerényen - olyan egzotikus helyek, mint Afganisztán társaságában - húzódik meg Csehország, illetve Morvaország is az adatsor vége felé. A cseh- és morvaországi vendégek Füreden a fürdőlisták adatai alapján A Balatonfüred múltját kutató történész abban a szerencsés helyzetben van, hogy (Magyarországon egyedülálló módon) számos teljes fürdőlista áll rendelkezésére a fürdő vendégeiről. Az 1839-től évente megjelenő vendégnévsorok (más néven kurlisták)19 - szerencsés módon, több évet tekintve is a teljes idényt lefedve maradtak fent. Az Országos Széchényi Könyvtárban található az 1840., az 1852., az 1857., az 1863., az 1868., az 1869. és az 1872. év listája.20 Ugyanitt, a mikrofilmtárában őrzik az 1884., az 1908. és az 1916. évi listákról készült felvételeket.21 Az 1841. évi lista a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben található meg. E források segítségével ezekből az évekből szám szerint kimutathatóak a Füredre Cseh- és Morvaországból érkező vendégek.22 (A korlisták mellett egyébiránt a füredi cseh vendégek jelenlétéről tanúskodik az is, hogy Écsy László 1854-ben tett fürdőügyi tanulmányútja során Prágában felkereste az ott lakó füredi törzsvendégeket.23 Hogy hányan lehettek, azt sajnos nem tudjuk.) A fürdőlisták alapján készített adatsor - amint a fent idézett Orzonyeszky-féle statisztika is megelőlegezi - csupán gyér adatokat tartalmaz. 1840-ben Budweissből (Ceské