Lobogó, 1964. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1964-07-01 / 27. szám
katonai kommentátora írja: Magyari Pál ezredes, „Tábornoki őrségváltás" Dél-Vietnamban Vezérkari főnök, mint nagykövet Harkins megy, Westmoreland jon Johnson amerikai elnök a múlt keddi sajtóértekezletén egész sor olyan személyi változást jelentett be, amely méltán keltett világszerte feltűnést, s amely kétségkívül jelzi, hogy Washington nemcsak fenyegetőzik „merdvebb” délkelet-ázsiai politikával, hanem fokozni is akarja dél-vietnami intervencióját. A változások önmagukért beszélnek. Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok saigoni nagykövete lemondott: utódává az elnök Taylor tábornokot, a vezérkari főnökök úgynevezett egyesített bizottságának vezetőjét, a Pentagon „vezérkari agytrösztjének” hangadóját nevezte ki. Ezt megelőzően Paul Harkins tábornok, a dél-vietnami amerikai fegyveres erők főparancsnoka nyugalomba vonult, helyébe Westmoreland tábornokot küldték Saigonba, az amerikai hadsereg legfiatalabb tábornokát, a dzsungelharc szakértőjét. Nemcsak az a jelentős tény, hogy leváltották az amerikaiak egész dél-vietnami vezető garnitúráját, hanem az is, hogy az „őrségváltással” kiket küldtek oda, ezért elsősorban rá kell világítanom az új emberek személyére. Maxwell Taylor tábornok McNamara hadügyminiszter egyik „legrámenősebb” embere, nem véletlenül nevezik a Pentagonban „Mister Rohamának, döntő szerepe volt az amerikai hadsereg még Kennedy elnök idején megkezdett átszervezésében, s elsősorban a partizánharcra különlegesen kiképzett rohamcsapatainak létrehozásában. Ismerősként érkezik a Távol- Keletre, hiszen 1939-ben Kínában volt katonai attasé, 1953-ban ő volt a 8. amerikai hadsereg parancsnoka Koreában; 1954- ben a távol-keleti amerikai szárazföldi erők, 1955- ben pedig az összes távolkeleti amerikai katonai alakulatok parancsnoka lett. Az, hogy most a vezérkari főnökök egyesített bizottságának éléről, Washingtonból a távoli saigoni nagykövetségre kerül, egyáltalán nem jelenti Maxwell Taylor félreállítását, valamiféle „lefokozását”. McNamara kijelentette: „Ma nincsen fontosabb amerikai kormánymegbizatás, mint a délvietnami nagyköveté”. Taylor soha nem volt diplomata, nincsenek diplomáciai tapasztalatai — és hogy ily magasrangú hivatásos katonatisztet küldenek erre a posztra, önmagában is jelzi, hogy az Egyesült Államok nem a diplomáciai tevékenység, hanem a katonai akciók fokozására készül Dél- Vietnamban. A nyugati sajtó Taylor kinevezését követő kommentárjai ezt sorra aláhúzzák. A Reuter szerint a saigoni látványos változások „előre vetik a guerillák ellen folyó hadműveletek kibővítésének árnyakát”. Az Associated Press arról beszél, hogy az Egyesült Államok délvietnami szereplése most már „McNamara háborújához” hasonlít; a leginkább szókimondó a francia AFP saigoni tudósítója, aki ottani amerikai köröket idézve megállapítja, hogy „Taylor nagyköveti kinevezése gyakorlatilag a háború fokozódását jelenti". Ezzel a programmal érkezett Saigonba az új amerikai főparancsnok, akinek személye — Tayloréhoz hasonlóan — szinte önmagában is jelzi az amerikai katonai terveket. A jelenleg ötven éves Westmoreland ugyanis, aki 29 éves korában ezredes, 42 éves korában pedig az amerikai hadsereg legfiatalabb tábornoka lett, a partizánok elleni hadműveletek „első számú szakértője” a Pentagon szemében, és nem véletlen, hogy Malaysiában jó előre tanulmányozta a dzsungelháború sajátosságait. Az új főparancsnok, amint megérkezett állomáshelyére, kardcsörtető nyilatkozatot tett: megígérte, hogy „hamarosan megnyeri a háborút”. Mint mondta, nem akar Saigonban rostokolni, személyesen fogja vezetni a hadműveleteket. De, hogy mennyire veszélyessé vált a háború szélén való táncolás Dullestől örökölt és most McNamara által felfrissített politikája, kitűnik két másik amerikai katonai vezető nyilatkozataiból. Paul Harkins, a nyugalmazott dél-vietnami főparancsnok a saigoni repülőtéren azzal búcsúzott, hogy „Dél-Vietnam megmentése érdekében egy Kínával való háborútól sem szabad visszariadni.” Felt tengernagy pedig a csendes-óceáni amerikai erők ugyancsak visszavonuló parancsnoka kijelentette: Amerika hajlandó megkockáztatni a Kínával való háborút, hogy megakadályozza Délkelet- Ázsia elvesztését. De nemcsak a nyilatkozatok, hanem katonai akciók is tanúskodnak az amerikai agresszív tervek fokozódásáról. Miközben az amerikai 7. flotta a Kínai-tengeren és a B 57-es nukleáris bombázó légitámaszpont a Fülöp-szigeteken „készültségben” van, folytatódnak az amerikai légitámadások a dél-vietnami szabadságharcosok ellen. Legutóbb Hiep Hoa térségében lőtték rakétákkal állásaikat, s a szomszédos Laosz felszabadított területeit is támadják az amerikai Vadászbombázók. (A laoszi hazafias erők adatai szerint az amerikai repülőgépek május 17 és 21 között több mint kétszázszor repültek be részben felderítés, részben bombatámadások végrehajtása végett.) Folynak a Thaiföldre küldött amerikai hadianyagszállítások is, s megkezdték az új délvietnami Tourane stratégiai légitámaszpont építését. Katonai szemmel ilyen a kép. De Cabot Lodge távozásának és Taylor kinevezésének vannak amerikai belpolitikai okai is. A volt nagykövet Goldwater republikánus szenátor ,.megállításában” akar részt venni, a volt vezérkari főnök kinevezése pedig azt is jelenti, hogy Johnson elnök tompítani kívánja a köztársaságiak várható támadásait az elnökválasztási kampányban. Az összefüggést így lehet leegyszerűsíteni: ha a republikánusok támadják a kormány délkelet-ázsiai politikáját, akkor Taylor tábornokot, vagyis egyben a Pentagont is támadják; a republikánus párt vezetői és a pártot támogató nagy monopóliumok pedig különösen szoros együttműködést alakítottak ki a Pentagonnal... Természetesen mindez nem homályosíthatja el Taylor saigoni küldetésének fő okát: a fenyegető katonai vereség elhárítására fokozni a szabadságharcosokra, valamint a vietnami Demokratikus Köztársaságra és Kínára gyakorolt katonai és politikai nyomást. Az amerikaiak dél-vietnami kudarcának jelképe: szabadságharcosok a lelőtt helikopter roncsain Harkins tábornok búcsúzik ... és Cabot Lodge távozik McNamara hadügyminiszter és a Pentagon új saigoni embere: Taylor tábornok