Lobogó, 1965. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-11 / 32. szám
A vörös salakon sűrűn pattog a fehér teniszlabda. Az egyik játékos magas, izmos, robbanékony, szemmel láthatóan fiatalabb ellenfelénél. Mégis ő izzad jobban, egyik salokból a másikba fut a jól helyezett labdák után, aztán ejtés következik, és bármennyire is gyors , nem éri el. A Margitsziget kora délutáni sétálói közül többen megállnak a Honvéd sporttelepnél. Valaki azt mondja hangosan: — Nézd a Lajost, teniszezik! A következő pillanatban vége a játszmának. Lajos, a vesztes, nem más, mint a válogatott csatár, Tichy Lajos. Csapzottan siet a hálóhoz, kezét nyújtja a győztesnek: — Köszönöm, a játékot, vezérőrnagy elvtárs. Jól megfuttatott! Egy bajnoki focimeccsen sem izzadok annyit, mint ön ellen két játszmában. A vezérőrnagy, Borbás Máté, mosolyog és tréfásan így szól: — Hát milyen kondíciója van, sporttárs? Amikor olyan fiatal voltam, mint maga, egy délelőtt két mezei futóbajnokságot nyertem, és délután bajnoki meccsen futballoztam. — Hát a vezérőrnagy elvtárs futballozott is? — Harmincegy évig! Nem is gondolja, kivel kezdtem egy csapatban. — Nem. — A Baráti Lajossal... » Szegeden 35 évvel ezelőtt egy 16 esztendős, vékonydongájú fiú egyik napról a másikra bekerült a SZAK első osztályú csapatába. Ott játszott Baráti Lajos és Albert József is. A kilenc Borbás-gyerek közül egy még alkalmi munkához is jutott: a SZAK elnöke, begvári Back Bernát malomtulajdonos, segédmunkásként felfogadta Mátét. Évek múlva Angyalföldön, a hajógyárban lett hegesztő. „Tizenkét órát dolgoztunk, aztán rongyos dreszben sötétedésig rúgtuk a labdát. Edzés végén sorba adtuk a lavórt...” 1941 tavaszán a munkáscsapat, a Ganz Hajó bajnokságot nyer a Cégliga első osztályában. A balösszekötő: Borbás Máté. 1948-ban bevonul, de még 1952- ben is — mint alezredes — hajógyári színekben játszik. Amikor elbúcsúztatják, egy ezüst cigarettatárcát kap emlékbe, rajta a felirattal: „A sportszerű játékos mintaképének, a mi Matyinknak". „Harmincegy évig futballoztam, de nem emlékszem rá, hogy akár egyszer is figyelmeztetett volna a játékvezető." A hajógyár után még kilenc évig játszik a helyőrségbajnokságban. Túl a negyedik X-en, tábornoki rangban, hétről hétre a csapat motorja: „kétlábas csatár”, sohasem jön zavarba, kiválóan osztogat, és eredményes a befejezésben is. A zöld gyepen, sportmezben mindenki egyenlő; akik nem ismerik, a „maratoni ember”-nek nevezik. Fáradhatatlan, mint a munkában, a magasszintű tanulásban, s a parancsnoki poszton. 1961-ben, 46 éves korában jelképesen szögre akasztja a futballcipőt , de a sporttól nem tud megválni. Azóta teniszezik. Versenyszerűen. Az Akadémia csapata a Budapest-bajnokságban küzd. Valóban, nehéz lenne megválni a rendszeres sportolástól. Maholnap ötvenéves leszek, de fiatalnak, frissnek érzem magam. Nem emlékszem, mikor voltam utoljára beteg. Ha csak lehet, naponta edzem. S a személyes példamutatás a leghatásosabb propaganda a testnevelés népszerűsítésében. „Soha annyian nem teniszeztek például az Akadémián, mint amióta a parancsnok is játszik." — Ma már mindenki csinál valamit nálunk, mozog, tornászik, játszik, túrázik —saját örömére, szórakozásból vagy versenyszerűen. A legkomolyabb tanulás, felkészülés mellett is megtaláljuk rá a módot. Vigyázunk: a sport ne váljon munkává, kényszerré, mert csak addig frissít, nemesít, míg játék, míg ■örömmel, kedvvel csinálják. S ez a sportszeretet jellemzi mind a hat Borbás-gyereket. Valamennyien sportolnak. A legidősebb a 23 éves Máté, munkahelye az Április 4. Gépgyár, Budapest I. osztályú válogatottal járt az NDK-ban, 19 éves koráig a Honvéd NB I-es ifjúsági csapatában játszott. „Arra tanítom, a labda mindig gyorsabb, mint a játékos." Csapatba kívánkozik már a 11 éves Pisti is. A 18 éves Klári és a 16 éves Margit a teniszpályák szorgalmas látogatója. Kati most tanulja az ütőfogást. A legtehetségesebb a legkisebb, a 8 éves Imi. „Ritka gömbérzéke van! Annyi labda van otthon, mint egy kisebb edzőpályán.’’ Érdekes: mindegyikük tud kerékpározni, bár soha senki nem tanította őket. Amikor elbúcsúzunk, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka a Postás elleni bajnoki teniszmérkőzésre készülődik. — Augusztusban pedig indulok az országos veterán bajnokságon. Nem adom meg egykönnyen magam ... Bujtor Frigyesnek, a teniszválogatott szakvezetőjének szokta tréfásan mondani: „Mire nyugdíjba megyek, elérem az elsőosztályú szintet a teniszben is.” ILKEI CSABA Így fogd az ütőt, kisfiam ... A ..maratoni" ember, Borbás Máté vezérőrnagy UNIVERSIADÉRA KÉSZÜLNEK Bátori István Budapesten született,947. február 17-én. Felvételét kérte a Testnevelési Főiskola tanárképző karára, a levelező tagozatra. A Csepel Vas és Fémművek tisztviselője. 1962 óta a Csepel SC atlétája. Edzője Zsigmond Mátyás. 1994 óta a válogatott keret tagja. Kétszeres utánpótlás, négyszeres ifjúsági válogatott. I. oszt. sportoló. Legjobb eredménye 100 m-en 10,5, 700 m-en 71,5, 400 m-en 48,9 mp. Medovárszki János Békéscsabán született, 1937. október 17-én. A Testnevelési Főiskola H. évf. levelező hallgatója a tanárképző karon. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanára. 1964 óta a Békéscsabai Dózsa atlétája. Edzője Túsz Ferenc. 1957-ben került be először az atléta-válogatottba, azóta összesen húsz alkalommal volt válogatott. Legjobb eredménye magasugrásban 700 cm. Noszály Sándor Nagykállón született, 1940. március 8-án. 1963 őszén végzett a Testnevelési Főiskola tanárképző karán. Az Egyesített Tiszti Iskola testnevelő tanára. 1956 óta a Bp. Honvéd SE atlétája. Edzője Báthori Béla. 1957-ben került be először a válogatottba, azóta összesen húszszor volt válogatott. Érdemes sportoló. Legjobb eredménye magasugrásban 708 cm (1962-ben és 1963-ban érte el). A szófiai Universiadén magasugrásban 199-cel hatodik volt. Damásdi Györgyi Budapesten született, 1944. november 18-án. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nappali tagozatának II. évf. hallgatója. 1959 óta az OSC tőrvívója. Edzője Szabó László. 1967-ben került be először a vívó-válogatottba, kilencszeres válogatott, I. osztályú sportoló. 1967-ben Budapest-bajnokságot nyert egyéniben. 1964-ben pedig, az Ifjúsági vívó-világbajnokságon az ötödik helyet szerezte meg. Lendvay László dr. Mohácson született, 1937. szeptember 19-én. 1963-ban végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. A Bp. Honvéd SE orvosa. 1964 óta a Bp. Honvéd SE párbajtőrözője. Edzője Szűcs János. 1961-ben került be először a válogatottba, azóta összesen 17-szeres válogatott. I. osztályú sportoló. Az 1961-es szófiai Universiadén az aranyérmet nyert tőrcsapat, valamint az 1963-as, Porto Alegre-i, ezüstérmes magyar párbajtőrcsapat tagja. Préda István Budapesten született, 1941. április 26-án. A Budapesti Orvostudományi Egyetem IV. évfolyamú hallgatója. 1960 óta az OSC vívója (párbajtőr). Edzője Tarr István. 1960-ban került be először a válogatottba, azóta öszszesen 11-szer kapott helyet benne. I. osztályú sportoló. Háromszor nyert magyar bajnokságot. Az 1963- as Universiadén a párbajtőrben második helyezett csapatunk tagja volt. Hernádvölgyi István Budapesten született, 1944. július 5-én. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem n. évf. hallgatója. A Kohó- és Gépipari Minisztérium műszaki gyakornoka. 1967 óta az FTC műugrója. Edzője Garamváry Vencel. Ez idén kétszer szerepelt az ifjúsági válogatottban. I. osztályú sportoló. 1961-ben országos ifjúsági toronyugró-bajnokságot nyert, az idén pedig a fedettuszodás műugró-bajnokságban lett első. Bokros Zsuzsa Budapesten született, 1947. március 5-én. Az idén végezte el a Teleki Blanka Általános Gimnázium negyedik osztályát. A Testnevelési Főiskola tanárképző karára adta be felvételi kérelmét. 1962 óta a BVSC röplabda-játékosa. Edzője Orbán Gyula. 1962-ben került be először az országos ifjúsági válogatottba, s ott tizenkétszer szerepelt. Négyszeres nagyválogatott, I. osztályú sportoló. Tüske Ferenc Hercegszántón született, 1942. december 21-én. Az Adatorvostudományi Egyetem v. évf. hallgatója a nappali tagozaton. 1962 óta az Állatorvostudományi SE röplabdázója. Edzője Barna Béla. 1961-ben került be először a válogatottba, azóta összesen 36-szor szerepelt benne. Érdemes sportoló. A bukaresti EB-n második, a tokiói olimpián 6. helyezést elért magyar csapat tagja. Bodnár András Ungváron született, 1942. április 9- én. A Budapesti Adatorvostudományi Egyetem II. évf. hallgatója, a nappali tagozaton. 1963 óta az OSC vízilabda-játékosa. Edzője Bartalis István. 1958 óta 25-szörös válogatott. Érdemes sportoló. Tagja volt a lipcsei EB-n (1962) első, a római olimpián harmadik, a tokiói olimpián első, a szófiai Universiadén harmadk, a Porto Alegre-i Universiadén első helyet elért csapatnak.