Lobogó, 1973. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-29 / 35. szám

HONVÉDELMI KRÓNIKA HONVÉDELMI KRÓNIKA HONVÉDELMI KRÓNIKA MHSZ-munka az Utasellátó Vállalatnál A Magyar Honvédelmi Szövetség jubileumi évében ünnepli az Utasellátó Vállalat is megalakulásának 25. évfordulóját. Ezt a negyedszázados jubileumot vállala­tunk dolgozói nem látványos ünnepségsorozatokkal, ha­nem eredményesebb, jobb gazdasági és politikai munká­val szeretnék tartalmasabbá, emlékezetesebbé tenni. Vállalatunk honvédelmi propagandistáinak ez az év­forduló nemcsak kettős ünnepet jelent, hanem meghatá­rozza 1973. évi feladatainkat is. A honvédelmi nevelő munkának vállalatunknál régi hagyományai vannak, különösen, sok szép sikerélmény fűződik a honvédelmi sportok népszerűsítéséhez és fej­lesztéséhez, amelyeknek biztosítékát aktivistáink kicsi, de igen lelkes tábora jelentette. Az MHSZ megalakulása után, 1967-ben végrehajtott szervezeti változások sajnos erőinket eléggé megosztották, és időközben az aktivis­ták és a tagság jelentős része is kiöregedett, így a vi­szonylag kis létszámú tartalékosklub és lövészklub, ha esetenként ért is el eredményeket, hosszútávon a válla­lati MHSZ-munka következetes fejlesztését maradékta­lanul nem tudta biztosítani. Vállalatunk MSZMP-szervezetének csúcsvezetősége ezeket a problémákat látva az MHSZ V. kerületi vezető­ségével egyetértésben 1973 januárjában felülvizsgálta és megtárgyalta a vállalati honvédelmi nevelő munka fej­lesztésének lehetőségeit, s az ahhoz szorosan kapcsolódó szervezeti és személyi kérdéseket. Ezt követően alakult meg a tartalékos- és a lövészklub összevonásával válla­latunk önálló lövészklubja. Az összevonás lehetővé tette, hogy erőinket ne aprózzuk el, és ezen keresztül egy-egy feladatot eredményesebben hajtunk végre. Az új szer­vezeti forma a vállalati sajátoságokhoz és dolgozóink összetételéhez jobban alkalmazkodik, és várhatóan biz­tosítani fogja a honvédelmi nevelő és propagandamunka dinamikusabb fejlődését. A klub első lépéseit már meg is tette, s azok bizta­tóak. A jubileumi évforduló jegyében az összetett honvé­delmi verseny tavaszi fordulóját a KISZ-szervezettel és a sportkörrel közösen rendeztük meg, és a vetélkedő védnöki tisztét vállalatunk pártszervezete és vállalatunk vezetősége látta el. A széles körű, jó propagandamunká­nak, a társadalmi összefogásnak az eredménye nem ma­radt el, hiszen csaknem hetvenen indultak el a verse­nyen és azok túlnyomó többsége KISZ-fiatal volt. A ki­alakult versenyhangulat és küzdőszellem nemcsak fia­taljainkat hatotta át, hanem idősebb dolgozóinkat is, oly­annyira, hogy még az egyik 62 éves nyugdíjasunk is ko­rát meghazudtoló lelkesedéssel futotta végig a távot, és vette az akadályokat. A vetélkedő eredményességét bi­zonyítja az is, hogy nemcsak a versenyzők, de a szur­kolók népes tábora is szívesen gondol vissza erre az él­ménydús ünnepi programra. Természetesen ezek csak a kezdeti lépések, és ahhoz, hogy klubunk a honvédelmi nevelő és propagandamun­kában jelentősebb eredményeket érjen el, következetes és kitartó szervező munkára, valamint a tömegszerveze­tekkel és elsősorban a KISZ-szervezettel még szorosabb, tervszerűbb együttműködésre van szükség. AKONTISZ TIBOR Három táj — két nép találkozása Milyennek látják a külföldiek a ma­gyar tájat? Izgalmas kérdés, de az is az, hogy milyennek látjuk mi más orszá­gok tájait. Élmények sorát ígéri min­denképpen a válasz, s fokozottan, ha azt ecset és pasztellkréta segítségével fogalmazták, nem is szólva arról a csá­bító lehetőségről, amelyet az ad hozzá, hogy a messzi táj színvilága mellett ott vannak a hazai tájak színei, formái, hangulatai is. Ilyen kellemes szellemi-esztétikai él­ményben volt részük azoknak, akik megnézték Soltész Albert közelmúltban rendezett kiállítását a Lengyel Kultúra termében. A művész a­kvarellek, pasz­­tellek és manuális grafikák „nyelvén” vall három különböző tájról: Lengyel­­országról, a Nyírségről és Tokajról. A kiállított művek önálló alkotások, már számos zsűritől, neves magyar és külföldi művészettörténésztől kaptak jó minősítést. Mi jellemzi a kiállított mun­kákat? A megnyitón hangzott el: „Egyetlen négyzetcentimétert sem hagy a kép felületén megmunkálatlanul” a művész. Okos fegyelem, nagy műgond dicséri Soltész Albertet, és rajzkészsége is feltűnő. Színvilágával friss és tiszta üzenetet hozott a testvéri országból. Ezeket a képeit a biesczadi nemzetközi művésztelepen készítette, s valamennyi nagy kifejező erővel és szinte balladai tömörséggel beszél a nyírségi vagy a tokaji tájnál színekben gazdagabb test­véri tájról. A jól rendezett és a közönség által is sikeresnek mondott kiállításon három táj, két nép találkozott. Minden különb­ségükben van valami szívet melegítő egyezés, s minden azonos vonásukban valami meglepő és kedves különböző­ség. A kiállításon eltéphetetlenül erős­nek éreztük azt a közös értelmi-érzelmi összetartó köteléket, amelynek csak egyik megnyilatkozása volt a művészi munka s a kiállítás megrendezése, mert állandóan velünk, körülöttünk és ben­nünk van, mint a két nép kölcsönös rokonszenve és összetartozásának tudata. „Solina” 1971 (Lengyelország) Hatásos érv Egy kedves gyerekviccet ol­vastunk. Ez mai rejtvényünk tárgya. VÍZSZINTES: 1. A vicc első sora (zárt betűk: H, N, SZ, F). 17. Nevelő. 18. Munkake­rülő. 19. Magaslati üdülő- és sporthely Svájcban. 20. Ide ál­lítják büntetésből a nebulót. 21. Enged. 22. Finom gyúrt tészta. 24. Fénymáz. 25. Hiva­tali helyiség. 27. Vörös sapka. A mohamedán országokban vi­selik. 28. Nagy nedvességtar­talmú meleg szél. 30.............ho­mok, széltől kergetett homok. 31. Nem sieti el a dolgot. 33. Rózsa. 34. Argon. 35. A görög ábécé hetedik betűje. 36. Gyó­gyítás. 38. Nógrád megyei köz­ség. 39. Vallani kezd! 40. Ide­gen férfinév. 41. Rendező pá­lyaudvaron gyakori. 43. Kár­­páthy Zoltán. 44. Régész örö­me. 45. Ázsiai királyság. 46. Becézett Ilona. 47. Város a Lit­ván SZSZK-ban, a Nyeman folyó partján (L­Z­SZ). 50. El­hunyt színművész (Gyula). 52. Jelen volt az esetnél. 56. A múlt század neves sakkmeste­re (NOA). 57. Kiöntéssel fe­nyeget. 58. Prakker. 59. Kérdő­szócska. 61. Van ilyen krigli is. 62. VIII. Henrik lordkancel­lárja volt. Vérpadon fejezte be életét. 63. Makó belseje. 64. Esni kezd. 66. Nagyképűskö­­dik. 67. Bánat. 68. Könyvelési okmány. 69. Súlyos betegség következménye lehet. 71. Fű­szeres. 72. YP. 74. Pompás. 75. Régi vármegye. 76. Szőréből ecset készül. 77. Asztalánál vendégül lát. 80. Az erő fizi­kai mértékegysége. 81. Albán— jugoszláv határegység. 82. Er­délyi város. 83. A három testőr írója. 85. Politikai szervezet. 86. Erkölcs. 88. Befolyás. 89. Háborús. 90. Puha fém. FÜGGŐLEGES. 2. Névelő. 3. Megvehető. 4. A pákozd—suko­­rói csatában a honvédsereg pa­rancsnoka volt (János). 5. A gondolkodás központja. 6. DO. 7. Szünetet tart. 8. Itt volt Má­tyás király egyik vadászkert­je. 9. ..Ame tangere! Ne nyúlj hozzám! 10. A zsineg egyik fele! 11. Tantál. 12. Váltópénz a régi rómaiaknál. 13. Az „apostolok lován” közlekedik. 14. Fővárosa Bagdad. 15. Gu­­zsalu. 16. A vízszintes 1. sz. sor folytatása (zárt betűk: A, B, A). 17. A vicc bevezető szö­vege (zárt betűk: K, I, E). 21. Merre? 22. Az életre készít fel. 23. Teljes pompájában van. 26. Női név. 27. Tartozást egyen­lít ki. 28. Nagy-nagy keserv. 29. Keretek. 31. Jövedelem. 32. Elkülönülés, differenciálódás. 36. Szerep a Turandotban. 37. Lengyel kikötőváros. 40. Fővá­rosa: Nairobi. 42. A fennálló rend megdöntésére izgat. 43. Elfogadásra ajánl. 44. Város a Bánság peremén, a Temes fo­lyó mentén. 46. Sok francia király neve volt. 48. Japán ős­lakói voltak. 49. Kedvét szegi. 51. Nyári szórakozás. 52. Nyí­lik. 53. A vadhajtásokat vag­dossa. 54. Retorta. 55. Dörmög. 59. A vicc befejező sora (zárt betűk: G, Á, O, Z, A, I). 60. Égtáj. 62. Régi vármegye. 64. Erősen lejt. 65. Falusi kút jel­zője lehet. 66. Európai főváros (ahogy ott írják). 67. Hideg, száraz bukószél. 70. József At­­tila-díjas költő, elbeszélő (Jó­zsef). 71. Rövid nadrág. 73. Valószínűleg újból Argentína elnöke lesz. 76. Fed. 78. Sze­rep a Hunyadi Lászlóban. 79. Balkezes. 81. Bíró a mohame­dánoknál. 83. Aria. 84. Ópium készül belőle. 85. Nyugati tévé­­rendszer. 87. SF. 88. A higany vegyjele. 89. Csapadék. 90. Helyrag. BEKÜLDENDŐ: a vicc meg­fejtése. HATÁRIDŐ: szeptember 11. VOLONCS GYÖRGY A 32. számban megjelent ke­resztrejtvény megfejtése: „Az álmok síkos gyöngyeit szorítsd, ki unod a valót, hímezz belőlük fázó lelkedre gyöngyös takarót!” Könyvvásárlási utalványt nyertek: Fekete László, Bala­ton­világos — Rubi József­né, Bekecs — Révész Ferenc, Sár­vár — Rózsa Istvánná, Monor — Vécsey Jenőné, Szabadszál­lás — Sztankó László — Bokor Gyula — Szilassy László — Horváth András — Mezei Jó­zsef, Budapest.­ ­ A hibáktól természetesen senki sem lehet mentes, s ahogy például Anderssen vagy Morphy elsőségének, úgy Stei­­nitz 28 évig tartó egyeduralmá­nak záloga sem a tökéletes já­tékvezetés, hanem a kortársak­nál eredményesebb sakkszem­lélete volt! Nagy ellenfele, az orosz Csi­­gorin, a romantikus sakkiskola zászlóvivője az állások dog­mamentes, egyéni értékmérését hirdette. „Az állás vizsgálata közben engem nem elvont el­méleti elgondolások — a bábok ereje —, hanem egyedül azok az adottságok vezettek, ame­lyek egyik vagy másik állást jellemezték” — írta egyebek között szemlélete meghatáro­zásában. A megnyitások változataiban — királycsel, kettős huszárjá­ték, Evans-csel, a spanyol megnyitás úgynevezett Csigo­­rin-változata — az új utak ke­resése, a másodhúzó számára megfelelő ellentámadási lehe­tőségek kutatással, az általáno­sítások dogmatikus túlzásaival szembeni síkraszállás — mint a középjátékban a futópár­előnnyel szemben a két huszár egyenlő erejének és lehetősé­geinek bizonyítása — előre je­lezték a jövőt! A sakkművé­szet lényegének feltárása érde­kében végzett kutatómunkája nyomán, a Steinitzcel vívott irodalmi és gyakorlati harcá­ból alakult ki a mai sakkszem­lélet. Annak ellenére, hogy az új, egyéni utakon a támadás kialakítása érdekében kísérle­tezései, a túlzott kockázatvál­lalás miatt nem jártak mara­déktalan sikerrel, munkássága nagy lendületet adott korunk­nak. STEINITZ—CSIGORIN Amsterdam, 1889. 1. Hf3 d5 2. d4 Fg4!? Már a második lépésben új utakra tereli a játékot. 3. c4 Ff3: 4. gf: e6 5. cd: Vd5: A termé­szetes 5. — ed: helyett aktivi­tásra törekszik. 6. e4 Fb4f. 7. Hc3 Va5 8. Fd2 Hc6. Túl koc­kázatos, mert gátolja a vezér visszavonását. 8. F­c6 kielé­gítő volt. 9. d5!­ed: 10. a3! (Diagram). Jellegzetes steinitzi elképzelés! Színvallásra kény­szeríti a korán támadó sötét haderőt, hogy a biztos pozí­cióból előnybe kerülhessen. Visszavonul Csigorin?§ 10. — Fc3: 11. Fc3: reménytelen ál­láshoz vezetne, a visszavonu­lás is 10. — Fe7-tel csak vé­dekező jellegű, tehát követke­zett 10. — Hd4!? 11. Fd3 0-0-0. Mindent megpróbál a bonyo­dalmak megteremtéséért. 12. ab: Hf3:­ 13. Vf3:! Ha nem is szép, de feltétlenül hasznos elgondolás, mely végleg lesze­reli a támadást. 13. — Va1:f 14. Ke2 Vb2: 15. Bbl Va3 16. Hb5. Világos kifejlődött figu­ráival, s döntő erejű támadása ellen már nincs védelem., 16. — Va6 17. Vf7: Vb6 18. Bel Hb6 19. Vg7: de: 20. Vc7:f Vc7: 21. Bdl:f Kb8 22. Fe4­, és sötét feladta. Párosmérkőzéseinek játszma­anyagának tanulmányozása el­vezeti a szemlélőt korunk sakkstílusának alapjaihoz. A gyenge pontok elleni felvonu­lás, illetve ezek hatásának csökkentése támadással! DR. KORPÁS M OZSVÁTH­ ­ MORPHYTÓL FISCHERIG a bodefgh Állás világos 10. 13 lépése után

Next