Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1976-07-08 / 28. szám
VII. 13-18. Lóra termett E két szóról csaknem mindenkinek az a mondás jut eszébe, hogy lóra termett a magyar. Ebben az esetben is igaz ez, csupán némi módosítást kell tenni a sorrendben : A lóra termett Magyar. Ez a riportfilm ugyanis Magyar Zoltánról, tornász világbajnokunkról szól. Bemutatását a közelgő olimpia teszi aktuálissá. Ugyanis a hétvégén a televízió is megkezdi olimpiai közvetítését, valamivel szerényebb keretek között, mint idősebb hírközlő társa, a rádió. A televízió a versenyekről július 17. és augusztus 1. között 85 óra műsort sugároz. Capek: R. V. R. Budapesten a Vígszínházban mutattákbe nagy sikerrel Karel Capek világhírű író tudományos-fantasztikus színdarabját, amelyet 1920-ban írt, megelőzve a ma annyira divatos sci-fi irodalom közismert szerzőit. Capek víziója a robotokról — bizonyára kevesen tudják, hogy a robot szót ő alkotta —, az emberek felelősségéről és „újjászületéséről” szól fordulatos cselekmény vezetéssel, váratlan ötletekkel. Fekete felhők Ezen a héten már a III. részt látjuk a tíz epizódból álló sorozatból, amely a 17. században játszódó kalandos, romantikus történelmi tévéfeldolgozás. A főhős Sobieski János lengyel király, a lengyelek nagy nemzeti hőse, aki hadvezéri képességeivel tűnt ki.1674-től - királlyá választása után - franciabarát külpolitikát folytatott ennek megfelelően békében élt a törökökkel és támogatta a Habsburgok ellen felkelt kurucokat, akiket Thököly Imre vitt csatába. 1683 tavaszán Sobieski szövetséget kötött Cipót császárral, és amikor a törökök 1683 júliusában ostrom alá vették Bécset, az osztrákok segítségére sietett. Oroszlánrésze volt a szultán seregein aratott győzelemben, és Ausztria területéről való kiűzésükben.) Ez atíz epizód a lengyeleknek a németek ellen vívott harcairól szól. szupertehetsége fiacskám” Kora tavasztól késő nyárig Köpf Károllyal, a Központi Sportiskola igazgatóhelyettesével nem lehet a saját irodájában beszélgetni. Öt percenként cseng a telefonja. „Van nekem, kérem, egy szupertehetségű fiacskám ...” Hogy hány ilyesfajta telefonhívás futott be 1973, a KSI megalakulása óta, senki nem számolta. A nemrég befejeződött felvételi vizsgán viszont csaknem ezer gyerek felelt meg az alapkövetelményeknek, s került be a sportiskola 15 szakosztályának valamelyikébe, háromhónapos próbaidőre. Tehát egyelőre csaknem ezer iskolásgyerek álmodhat sportbabérokról. — Megalakulásunk óta 12 500 gyerekkel foglalkoztunk — tájékoztat Köpf Károly — közülük másfél százan vannak valamelyik sportág élvonalában: első osztályú sportolók, vagy első osztályú „Van nekem, kérem, egy csapat tagjai. Nemzetközileg is számottevő eredményekkel vagy húszan büszkélkedhetnek és mindössze hatan szereztek eddig világbajnoki aranyérmet. Hát, körülbelül ez az arány ... De vajon valóban mindegyik szülő bajnokot akar faragni gyermekéből, aki jelentkezett a felvételi vizsgára? A „közvélemény-kutatás” mást bizonyít. — Én csak azt szeretném — mondta az 1976. év tavaszi felvételi vizsgáján Molnár Gábor —, ha a fiam egy jól átmozgatott izomzatú, az egészséges testmozgást igénylő fiatalemberré válna. Molnár „apukán” kívül nagyon sokan vallják ezt. Csakhogy a KSI-t másért szervezték. — A sportiskola fő feladata az, hogy megalapozza és fejlessze a fiatalok versenyszerű sportoláshoz szükséges képességeit, magas szintű képzésben részesítse őket — tájékoztat az igazgatóhelyettes. — Évente tartunk úgynevezett rostavizsgákat, versenyeket. Aki nem felel meg a magas követelményeknek, eltanácsoljuk A KSI az élsport minőségi utánpótlásáról hivatott gondoskodni. Akárcsak az országban dolgozó többi, összesen félszáz sportiskola, amelyeket a nagyobb sportegyesületek, megyék vagy városok irányítanak. A versenyezni nem kívánók máshol sportolhatnak. Molnár Gábor például azért vitte fiát a KSI-be, mert az általa kevésnek tartott iskolai testnevelésen kívül más lehetőségről nem tudott. Igaz, a gyerekek sportoktatásására még ma is kevés a lehetőség. De egyre több lesz. A KISZ nemrég megtartott IX. kongresszusán Kádár János is szólt erről a kérdésről: „A KISZ döntő feladata is helyes volna, ha a Kommunista Ifjúsági Szövetség ezt pártfeladatnak tekintené —, hogy segítse a testedzést és a tömegsportot. A nép, az ifjúság egészséges életéhez, jólétéhez és jó közérzetéhez is hozzátartozik, hogy komoly méretű testedzés és tömegsport legyen Magyarországon. Kérem, hogy ami az ifjúsági szövetségen múlik, mindent tegyenek meg ennek érdekében.” Eddig is sok minden történt. Csak példaképpen: Miskolcon megalakult 10 szakcsoportban az első lakótelepi sportegyesület. A pályaépítés gondját szocialista brigádok vállalták magukra. A DVTK pedig minden hétfőn a lakosság részére kinyitja pályája kapuit. A fővárosban a sportparképítés voltaképpen a lakásépítési program része. A park- és játszótér-tervezők — ez újdonság — pszichológusokkal, testnevelő tanárokkal tanácskoztak a tervek összeállításakor. Jelenleg Budapesten 12 millió négyzetméternyi, azaz 1200 hektárnyi rendezett park van, a jövőben pedig évente 40—50 hektárnyi új, a fiatalok testedzésére is alkalmas park épül. Az élsport utánpótlásának nevelésén túl a tömeges sporthoz a maga módján a KSI is hozzájárul. A főváros XIV. kerületi tanácsával közösen, két éve alapították a KSI-kupát, amelyért atlétikában és kispályás fociban küzdenek meg egymással a kerület iskolái. A zuglói Bosnyák téri parkban hetente egyszer a KSI magasan képzett edzői várják a sportolni vágyó fiatalokat. Belső kényszerből végezzük ezt a társadalmi munkát — vallják a KSI edzői —, mert a magas szintű élsportnak csak magas szintű tömegsport lehet az alapja. MÓNUS MIKLÓS