Lobogó, 1977. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-20 / 3. szám
Oroszlánkörmök Lengyel Gyula karikaturista A jó karikatúra hiánycikk. A jó politikai karikatúra még nagyobb ritkaság. Sok minden kell hozzá: ötlet, asszociációs készség, politikai tájékozottság, s az sem „árt", ha a modell felismerhető. Ilyen — kitűnő rajztudósról, eszmei elkötelezettségről, ötletgazdagságról és „naprakészségről” tanúskodó — politikai karikatúrát készít ma a fiatal rajzoló: Lengyel Gyula. „Mellékállásban." Főállásban ugyanis tördelőszerkesztő, 1969 óta a Népsport munkatársa. Zuglóban, lakótelepen lakik. Szobája tele könyvekkel, rajzokkal, politikusok fényképeivel. - Azt tartják, hogy a táncdalszövegírók és a karikaturisták világába nehéz betörni a kezdőnek. Mi ebben az igazság? - Táncdalokkal még nem próbálkoztam. 1964-ben, hónom alatt néhány sportkarikatúrával bekopogtattam a Népsport szerkesztőségébe. Nem volt a szakmában, a lapnál sem rokonom, sem ősöm. Tetszett a munkám, közölték. Ez az én esetem. Lehet, hogy mások nehezebben jutnak a „tojásba". - Hogyan lett karikaturista? - Tizenkilenc éves koromban súlyos lábtrombózisom volt. Fekvés, cinkcsizma, két évig tartó mozdulatlanság .. . Ezt az időt főleg olvasással töltöttem, majd unalmamban rajzolni kezdtem. Valamelyik rajzom Gáspár Imrének, a Pannónia Filmstúdió grafikusának a kezébe került. Tetszett neki, foglalkozni kezdett velem. Az alapokat tőle sajátítottam el, rengeteget köszönhetek neki. Később a Ludas Matyi ismert karikaturistája, Várnai György segített, képzőművészeti körbe is jártam, próbáltam minél többet elsajátítani. Autodidakta vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy könnyebb dolgom volt, mint annak, aki évekig ült a főiskolán, ellenkezőleg! Állandóan tanultam és tanulok, kísérletezem, igyekszem fejleszteni a képességeimet. Napi 3—4 órát alszom . . . gyötrődöm, dolgozom. 1969-ig építőipari vállalatnál volt tisztviselő. Nappal dolgozott, éjjel rajzolt, különböző lejaknál kopogtatott. Rajzai megjelentek az Esti Hírlapban, a Lobogóban, a Magyar Ifjúságban, a Fülesben. 1969-ben került Szabó Béla főszerkesztő jóvoltából a Népsporthoz grafikusnak. — Az „újságcsinálás” nagyon hasznos iskola volt számomra. Elküldték Szombathelyre, a súlyemelő-világbajnokságra. A résztvevők száma 130 volt, s nekem mindegyikről portrét kellett készítenem, mert a győztes arcmását közölni akarta a lap. Rohangáltam utánuk s pillanatok alatt, edzés közben, a folyosón, verseny közben skicceltem őket. Pokoli nehéz munka volt, de rutint szereztem vele. S nem kis gyomoridegességet . . . — S a politikai karikatúrák? — Először 1972-ben próbálkoztam . . . Egy évig minden vasárnap megjelent egy-egy rajzom a Népszabadság heti külpolitikai összefoglalójában. Tudtam, hogy nagy fába vágtam a fejszémet, de izgatott a téma. Mondhatnám úgy is: politikai elhivatottságot éreztem ehhez a feladathoz. Tizenkilenc éves korában lett párttag, jelenleg a KISZ Budapesti Bizottságának társadalmi munkatársa, pártmunkában tördeli és rajzolja a Budapesti KISZ-élet című folyóiratot . Újabban az Élet és Irodalomban is feltűntek a rajzai, íróportréi. — A véletlen vitt az ÉS-hez. Sokat olvasok, szeretem és tisztelem a toll embereit. A magam szórakoztatására kezdtem az írókat rajzolni. Munkáim éppen nálam voltak, amikor az Emke aluljáróban találkoztam az Élet és Irodalom tördelőszerkesztőjével. Ennek köszönhetem, hogy amikor megindult az ÉS paródiapályázata, engem kértek fel az illusztrálására. „Jellemezhetem" őket, „elmondhatom", hogyan látom életművüket, stílusukat. Érdekes, rendhagyó feladat ez, „így írtok ti" — karikatúrában elbeszélve. A fiatal rajzoló ma már felkérésre dolgozik. Hetenként megjelenik egyegy politikai karikatúrája a Magyar Hírlapban, a Ludas Matyiban, részt vesz külföldi kiállításokon (eddig 15 tárlaton voltak ott a rajzai). — A karikaturisták közül kiknek a rajzait szereti leginkább? — Az amerikai Luke-ot, a csehszlovák Adolf Bornét, a magyarok közül Hegedűs, Várnai, Sajdik és Kaján munkáit. — A rajzoláson kívül van-e más szenvedélye? — Az autóversenyzés. Sokáig a Főnixi színeiben versenyeztem. Kevés szabad időmet ma családi körben, hatéves kislányommal töltöm. Azt mondja, csaknem mindent elért, amire vágyott. Kivéve, hogy megnyíljon előtte a Képzőművészeti Alap és a Képzőművész Szövetség karikatúraszakosztályának ajtaja. — Azzal „biztattak", várhatok, túl fiatal vagyok a tagságra — idézi némi iróniával. ősz szálak fehérlenek a hajában ... KÁRPÁTI GYÖRGY MŰHELYSAROK MINIRÁDIÓK (3.) A teljesítményerősítő NPN szilícium tranzisztor — amely nagy bétás BC 183 (4. ábra) típus lehet —, galvanikusan kapcsolódik az IC-hez. A tranzisztor emitterében egyen- és váltóáramú negatív visszacsatolást biztosító változtatható ellenállást helyeztünk el, ezzel kell beállítani a torzításmentes vételt. Az áramfelvétel jel nélkül — tranzisztortól és fülhallgatótól függően — 2—3 mA, teljes kivezérléskor 5—8 mA. Jelentősen növekszik a vételkészség, ha megszüntetjük a váltóáramú negatív visszacsatolást az emitterellenállás átblokkolásával (10—15 m.F). A gerjedés megelőzése érdekében célszerű átblokkolni a tápfeszültség két sarkát is legalább 100 μ.F-os kondenzátorral. A megadott kapcsolás fél Kozmosz-ferritre tekercselt bemenőkor esetén is kielégítő vételt tesz lehetővé. A minikészülék áramforrása nagyothalló készülékbe való 11 X 5 mm átmérőjű Medicor gyártmányú 50 vagy a nagyobb 80 mA/órás akkumulátor lehet. Az alapkapcsolás alkalmas végerősítő integrált áramkör táplálására is. A legegyszerűbben ezt a Tesla gyártmányú MA 0403 A típusú végerősítővel lehet megoldani. 8—10 nF-es (c4) kondenzátorral csatlakozunk a végerősítőhöz, amely ebben a kapcsolásban mindössze három kondenzátort C5 = 250 pF, C6, C7 = 100—220 pF, és egy ellenállást (R1 = 100K) igényel. Áramfelvétel jel nélkül 4—5 mA, teljes kivezetésekor — 25 ohmos hangszórót feltételezve — 30—35 mA. Áramforrásként ekkor célszerű Sokol akkumulátort használni: a szétbontott akkuból 5 darabra van szükség. Az 5-ös ábra a végerősítőt és a tok rajzát, a 6-os ábra a minirádió új kapcsolását mutatja be. Amennyiben az R1 helyett potenciométert teszünk, megoldhatjuk a hangerőszabályozást is. (folytatjuk) 4. ábra FIGYELEM Olvasóink a lap alján szelvényt találnak. Ezeket a szelvényeket 1377. március 15-től utalványként használhatják fel az Ezermester- és Úttörőbolt Vállalat kijelölt boltjaiban, ahol a minirádiók építéséhez szükséges integrált áramköröket az utalványok felmutatói — beküldői — árengedménnyel vásárolhatják meg. Fontos tudnivaló: csak azok az olvasóink számíthatnak vásárlási kedvezményre akik valamennyi utalványt felmutatják! "